Indiában újra Nipah vírus fertőzést regisztráltak Nyugat-Bengál államban, ami miatt több ázsiai ország fokozott repülőtéri ellenőrzéseket vezetett be az elmúlt napokban. A denevérek által hordozott, de emberről emberre is terjedő Nipah vírus az egyik leghalálosabb ismert kórokozó, amelyre eddig az emberiség nem fejlesztett ki vakcinát, illetve célzott gyógymódot. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit kell tudni a WHO által is különösen veszélyesnek minősített, járványhelyzettel fenyegető kórral kapcsolatban.

A Nipah vírus megjelenése már a korábbi évtizedekben is mindig komoly aggodalmat keltett a nemzetközi egészségügyi szakemberek körében. Ez a denevérek által terjesztett kórokozó akár 75 százalékos halálozási aránnyal is járhat, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelt kockázatú fertőző betegségként tartja számon.

Az indiai egészségügyi minisztérium közel 200 embert helyezett karanténba, akik kapcsolatba kerültek a fertőzött betegekkel. A hatóságok szerint valamennyi kontaktszemély tünetmentes maradt és negatív teszteredményt mutatott. A helyzet ennek ellenére számos országot azonnali intézkedésekre késztetett.

Mi a Nipah vírus és miért veszélyes?

Az Nipah vírus egy zoonotikus kórokozó, ami azt jelenti, hogy állatokról terjedhet emberre. Az Independent cikke szerint a vírust először 1999-ben azonosították Malajziában, amikor sertéstenyésztők és az állatokkal környezetében élő személyek körében okozott súlyos megbetegedéseket.

A vírus természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek, más néven repülőkutyák.

Az emberek általában úgy fertőződnek meg, hogy a denevérek nyálával, vizeletével vagy ürülékével szennyezett gyümölcsöt fogyasztanak, nyers datolyapálma-nedvet isznak, amit denevérek szennyeztek vagy közvetlen érintkezésbe kerülnek fertőzött állatokkal.

A Nipah vírus emberről emberre is terjedhet, amely járványügyi szempontból különösen veszélyessé teszi a kórokozót. A fertőzöttek családtagjai és betegeket elláttó ápolók számítanak legveszélyeztetettebb csoportoknak.

A Nipah vírus tünetei és lappangási ideje

A Nipah vírus fertőzés felismerése kezdetben rendkívül nehéz, mivel a korai tünetek nem jellegzetesek. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint

a lappangási idő általában 4-21 nap, bár korábbi járványok során ennél hosszabb időszakot is megfigyeltek.

Kezdeti tünetek

A betegség hirtelen, influenzaszerű tünetekkel kezdődik:

• magas láz,
• erős fejfájás,
• izomfájdalom,
• fáradtság,
• hányinger
• és hányás jelentkezhet.

Egyes betegeknél légúti tünetek is előfordulhatnak, például köhögés, légszomj vagy tüdőgyulladás. Ezek súlyossága és időzítése egyénenként nagyon eltérő lehet.

Súlyos szövődmények

A Nipah fertőzés legsúlyosabb szövődménye az agyvelőgyulladás lehet, vagyis az encephalitis. Az idegrendszeri tünetek általában néhány nappal vagy héttel a betegség kezdete után jelentkeznek: zavartság, tudatzavar, görcsök, kóma.

A túlélők egy részénél hosszú távú neurológiai problémák maradhatnak vissza, például tartós görcsök vagy személyiségváltozások. Ritka esetekben az agyvelőgyulladás hónapokkal vagy akár évekkel a kezdeti fertőzés után is kiújulhat.

Halálozási arány és a túlélők kilátásai

A Nipah vírus az egyik legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező ismert fertőző betegség. A járványtól és a vírus törzsétől függően a betegek 40-75 százaléka életét veszti, ami messze meghaladja a Covid-19 halálozási arányát.

A magas mortalitás részben azzal magyarázható, hogy nincs célzott kezelés, és a vírus gyorsan támadja meg az idegrendszert. Az egészségügyi ellátórendszer felkészültsége és a korai felismerés jelentősen befolyásolja a túlélési esélyeket.

Akik felépülnek, többségük teljes gyógyulást ér el, de egy részüknél tartós idegrendszeri károsodások maradnak. Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége szerint ezek a szövődmények komolyan befolyásolhatják az életminőséget.

Korábbi Nipah-járványok és földrajzi elterjedés

A Nipah vírus első azonosítása óta szinte minden évben előfordulnak kisebb járványok, főként Dél-Ázsiában. A Járványügyi Felkészültségi Innovációs Koalíció (CEPI) adatai szerint

2024 decemberéig összesen 750 esetet regisztráltak világszerte, amelyek közül 415 beteg halt meg.

Banglades és India érintettsége

Banglades 2001 óta szinte évente szembesül Nipah járvánnyal. A fertőzéseket gyakran a nyers datolyapálma-nedv fogyasztásához kapcsolják, mivel a gyümölcsdenevérek előszeretettel élnek a datolyapálmákon.

Indiában korábban szórványos esetek fordulnak elő:

• 2001-ben azonosították az első esetet Nyugat-Bengál államban,
• 2018-ban Kerala államban legalább 17 halálos áldozatot dokumentáltak
• 2023-ban pedig újabb áldozatokat szedett a vírus Keralában;

A mostani nyugat-bengáli esetek azért különösen jelentősek, mert 2007 óta nem regisztráltak fertőzést ebben a régióban.

Egyéb érintett országok

A Fülöp-szigeteken is jelentettek Nipah vírussal vagy ahhoz közeli törzsekkel kapcsolatos fertőzéseket. Tudományos vizsgálatok szerint a vírus hordozó denevérek Ázsia mellett Afrika egyes részein, így Ghánában és Madagaszkáron is jelen vannak.

Hogyan lehet megelőzni a Nipah fertőzést?

Vakcina hiányában a megelőzés az egyetlen hatékony védekezés a Nipah vírus ellen. A WHO és más egészségügyi szervezetek egyszerű, de fontos óvintézkedéseket javasolnak.

Élelmiszerbiztonsági tanácsok

A denevérszennyezés elkerülése érdekében nem szabad nyers datolyapálma-nedvet fogyasztani, a friss datolyalevet fel kell forralni, a gyümölcsöket alaposan meg kell mosni vagy meg kell hámozni, és el kell dobni minden olyan gyümölcsöt, amelyen denevérharapás nyoma látszik.

Állatok körüli óvintézkedések

Beteg állatokkal, különösen azok szöveteivel érintkezők számára kiemelt fontosságú a védőkesztyű és védőruházat viselése. A sertéstenyésztőknek különösen óvatosnak kell lenniük olyan területeken, ahol gyümölcsdenevérek élnek. A takarmányt és az állattartó helyeket védeni kell a denevérek hozzáférésétől.

Emberek közötti terjedés megakadályozása

Kerülni kell a szoros, védelem nélküli érintkezést Nipah fertőzött személyekkel. A betegek látogatása vagy ápolása után elengedhetetlen az alapos kézmosás. A szakemberek szerint ezek az egyszerű higiéniai lépések jelentősen csökkentik a vírus továbbterjedésének kockázatát.

Kezelési lehetőségek és vakcinafejlesztés

Jelenleg nincs jóváhagyott célzott kezelés a Nipah vírus fertőzésre.

A betegek ellátása tüneti kezelésből áll, ami a felmerülő tünetek és szövődmények kezelésére összpontosít.

A WHO a Nipah vírust a kutatási és fejlesztési tervében kiemelt kórokozóként tartja számon, ami sürgős kutatást igénylő járványfenyegetéseket azonosít.

Több vakcinajelölt is fejlesztés alatt áll a nipah vírus jövőbeli kezelésére. Az oxfordi egyetem kutatói, akik a Covid-19 elleni egyik vakcina kifejlesztésében is részt vettek, ugyanazt a technológiát használva Nipah vakcinát fejlesztenek. Ez a vakcina 2024 decemberében lépett a II. fázisú klinikai vizsgálatok szakaszába Bangladesben.

Nemzetközi reakciók a vírusra - Ezek az országok vezettek be korlátozást

Az indiai esetek nyomán több ázsiai ország fokozott járványügyi intézkedéseket vezetett be. Thaiföld, Vietnam, Indonézia és Nepál megerősített repülőtéri szűréseket alkalmaz, beleértve a testhőmérséklet mérését és egészségügyi nyilatkozatok kitöltését az Indiából érkező utasok számára.

Mianmar a Nyugat-Bengál területére tartók számára az utazás elhalasztását javasolta, amennyiben nem létfontosságú az út.

Kína a határ menti térségekben erősítette meg a betegségmegelőzési intézkedéseket.

Az indiai egészségügyi minisztérium szerint a helyzet folyamatos megfigyelés alatt áll, és minden szükséges közegészségügyi intézkedés érvényben van. A hatóságok hangsúlyozták, hogy az esetek számának emelkedéséről szóló hírek spekulatívak és pontatlanok.

Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a repülőtéri szűrések hatékonysága korlátozott lehet, mivel a Nipah vírus lappangási ideje akár három hétig is tarthat, így a fertőzöttek tünetmentesen utazhatnak.

Forrás: portfolio.hu