A cukorbetegség sokszor már csak előrehaladott stádiumban okoz tüneteket, azonban tudnunk kell, hogy számos tényező hajlamosít a kialakulására. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa a stresszről, mint önálló rizikófaktorról beszélt.

Kockázati tényezők

A jó életkörülmények terjedésével párhuzamosan szaporodik járványszerűen a 2. típusú cukorbetegek száma. Ennél a betegségnél a szervezetünk által termelt inzulin hatékonysága egyre csökken a sejtek csökkenő inzulinérzékenysége miatt. Ezt próbálja a szervezet egy ideig leküzdeni az egyre fokozódó inzulintermeléssel, majd a hasnyálmirigysejtek kimerülése után a csökkenő inzulintermelés a tovább rontja cukoranyagcserét.

A 2-es típusú diabétesz elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma-típusú). A túlsúly szövődményeként gyakran társul a cukorbetegséghez  az emelkedett vérzsír szint, húgysavszint és magas vérnyomás is

Ezen felül azoknak a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak vagy a vérszerinti rokonságban szerepel cukorbetegség, pajzsmirigy betegség vagy  túlsúlyosak, illetve olyan gyógyszereket szednek, amik önmagukban vércukoremelő hatással bírhatnak. Ha 4000 g fölötti  baba jön világra, az is okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére.

Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, ilyenek például a szteroidok, a fogamzásgátlók és a vizelethajtók.

Tudni kell, hogy egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például mellékvese betegségek, Cushing-szindróma, pajzsmirigy túlműködés, agyalapi mirigy betegségei), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma. Helytelen, fehérjehiányos táplálkozás, például szélsőséges vegetarianizmus is vezethet cukorbetegséghez. Jelentős szénhidrát megszorítás szintén rontja átmenetileg az sejtek inzulinérzékenységét.

A stressz önálló rizikófaktor

Mára már bizonyított tény, hogy stressz hozzájárulhat a cukorbetegség megjelenéséhez. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő személy diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg még más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot.

Egy kutatás szerint már az élet első két évében megjelenő stressz-faktorok növelik a későbbi cukorbetegség rizikóját. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulin-rezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái - mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa. -  Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Tudni kell, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet még visszafordítható.

A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a feszültség miatt a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozását, a rendszeres vércukor kontrollt.  Stresszoldásként gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás is, mely nemcsak a cukorbetegségben, de az amúgy is fokozott kockázatú szövődmények kialakulásában is jelentős szerepet játszanak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen orvoshoz kell fordulni, ha gyakori szájszárazságot, szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, esetleg gyakori éhségérzetet érzünk. Az 1-es típusú, inzulinhiányos cukorbetegségre jellemző a súlyvesztés. Ugyanakkor a 2.-es típusú cukorbetegségben inkább a súlynövekedés tapasztalható, csupán a hasnyálmirigysejtek kimerülése után jelentkezik a súlyvesztés.

A látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, végtagfájdalom, - zsibbadás, viszkető bőr, és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás, gyakori gombás bőrfertőzések is figyelmeztető jel lehet. Az 1-es típusú cukorbetegségnél előfordulhat kómás állapot, aceton szagú lehelet is. A 2-es típusú cukorbeteg kómába viszont csupán szélsőségesen magas vércukorszint eseten kerülhet, aceton szagú lehelet soha nem jellemző. A lappangó 2. típusú diabétesz legelső tünete férfiaknál gyakran a potenciazavar. Nőknél  gyanúra adhat okot a gyakoribb  nőgyógyászati fertőzés, nemi szervek viszketése, mindkét nemben gyakoribbá való húgyúti fertőzések.
Akár gyanakszunk, akár konkrét panaszaink vannak, a szakszerű orvosi ellátás döntő jelentőségű a betegség megelőzésében, a kialakult betegség visszafordíthatóságában, és a szövődmények (szívinfarktus, stroke, érszűkület, érelmeszesedés, elbutulás, vesebetegség, látásvesztés, fiatalabb korban potenciazavar, meddőség, stb.) megelőzésében!

Forrás: www.oxygenmedical.hu