Modern influenzatörténelem 2.rész

Modern influenzatörténelem 2.rész

Az első részben részletesen megismerkedtünk a múlt század három legnagyobb influenzajárványával. Ám a történet nem ért véget. Alig három éve, hogy a világ ismét egy "új" influenzától rettegett. Szakértőnk dr. Jelenik Zsuzsanna, az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont vezetője.

Az influenzavírusok három csoportja közül az A vírusok okozzák az emberi és az állati megbetegedéseket, és ezek tehetők felelőssé a világjárványokért is. A vírusok folyamatosan változnak: többnyire lassan, így egy-egy új vírus szerkezete csupán minimálisan tér el a korábbitól. Időnként azonban előfordul, hogy a vírus szerkezete hirtelen teljesen átalakul, és egy új, addig ismeretlen vírus jelenik meg. Akkor történhet ilyesmi, ha egy emberi gazdasejtet egyszerre több influenzavírus támad meg, és ezek egy sejten belül kombinálódnak. A vírus örökítőanyagába tehát olyan anyag is bekerül, amely eredetileg nem szerepelt a genetikai állományában. A népesség korábban megszerzett immunitása mit sem ér az új kórokozó ellen, amely így nagyobb számú és súlyosabb tünetekkel járó megbetegedést képes okozni. Ilyenkor alakulnak ki a világjárványok. Ez történt 2009-ben is.

Világjárvány Mexikóból

Három évvel ezelőtt, áprilisban az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban szokatlan módon megemelkedett az influenzaszerű megbetegedések száma, amelyek egy része halállal végződött. A betegek vizsgálati mintájában egy új influenza A-vírust azonosítottak.

A járványt okozó új influenzavírus - az A/(H1N1) - azért volt különleges, mert többféle új  influenzavírus-gént is tartalmazott: egy madárinfluenza-, két sertésinfluenza- és egy humáninfluenza-szegmens alkotta egy-egy génszakaszát. Korábban nem észleltek olyan vírust, amely ebben a kombinációban hordozta volna a géneket.

Modern influenzatörténelem 2.rész

Ez a vírus ráadásul igen hatékonyan volt képes emberről emberre terjedni, egyes kutatók szerint az új típusú vírus minden korábbi járványnál gyorsabban söpört végig a világon. 2009. június 11-én a WHO kihirdette a világjárványt. (A legmagasabb, hatos riasztási fokozatot akkor léptetik életbe, amikor megállapítható, hogy a vírus a világ két különböző régiójában, önálló gócokban fertőz.)

Miért volt veszélyes?

Az idősebb korosztály tagjainál a betegség lefolyásában nem volt jelentős különbség a szezonális influenza és az új influenza között: ugyanúgy lázzal, légúti tünetekkel, torokfájással járt, valamint esetlegesen olyan további tünetekkel, mint a végtagfájdalmak, a fejfájás, a hidegrázás, a rossz közérzet és a hányás vagy hasmenés.

Ám az szokatlan volt, hogy másoknál - elsősorban fiataloknál és várandósoknál - a szezonális influenzatörzsek által okozott megbetegedéseknél jóval súlyosabb tünetek mutatkoztak. A fertőzöttek meglepően nagy részénél alakult ki vírusos tüdőgyulladás. Egyes immunológusok szerint a háttérben az állt, hogy az új típusú influenza hevesebb védekező reakciót váltott ki az erősebb szervezetekből. Ez tüdőödémához és a gyulladásos sejteknek a tüdőbe való nagyfokú beáramlásához vezetett. A folyadékkal teli tüdő miatt légszomj alakult ki, ráadásul a különféle kórokozóknak is ideális táptalajt biztosított. Sok esetben vírusos vagy bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, amely olykor halálhoz is vezetett.

Összesen 18 és fél ezer, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt halálesetről szóltak az adatok, bár a szövődmények következtében valószínűleg jóval többen vesztették életüket a H1N1 miatt.

A WHO utólagos értékelése szerint a világjárvány szerencsésebben alakult, mint azt kezdetben várták. Ez többek között annak köszönhető, hogy a vírus nem mutálódott, továbbá az antivirális szerek hatásosnak bizonyultak, illetve a vakcinák is beváltak.

A védőoltás

A járvány elleni védekezésben világszerte, így Magyarországon is nagy szerepe volt a védőoltásoknak.

A Magyarországon kifejlesztett Fluval P vakcina a WHO által kiadott törzsből készült, hasonló technológiával, mint a hagyományos szezonális influenzák ellen a WHO-ajánlások szerint aktuálisan, évente frissen előállított vakcina, azaz a Fluval AB.

A WHO által jóváhagyott védőoltások nem tartalmaztak, nem tartalmaznak élő vírust. Az elölt vírusból készülő vakcinákban vagy egész elölt vírus van (mint a magyar készítményben), vagy csak a vírus egyes darabjai (úgynevezett split vagy hasított vírusok) találhatók meg bennük.

Az egész elölt vírust tartalmazó védőoltások erősebb immunválasz kialakítására alkalmasak, ezért kevesebb mennyiségű vírussal is elég rendelkezniük. Néhány mellékhatás előfordulhat. Már egyetlen oltás is elegendő a védettség kialakításához. Három éven aluli gyermekek csak split vakcinával olthatók. A védettség kialakulásához mintegy két hétre van szükség.

Azzal kapcsolatban, hogy az oltás mekkora védettséget ad, jó tudni, hogy minden engedélyezett oltóanyagnak el kell érnie a 90-95 százalékos védettséget adó hatékonyságot. Ez azt jelenti, hogy 100 oltott személy közül 90-95 teljesen védett lesz - de a maradék pár százalék is, akit a vírus mégis megbetegíthet, jóval enyhébb tünetekkel és hamarabb vészeli át a betegséget, mint azok, akik nem részesültek védőoltásban.

Továbbra is: megelőzés!

A WHO 2010. augusztus 9-én bejelentette, hogy véget ért a világjárvány. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az úgynevezett posztpandémiás (világjárvány utáni) időszakban a kórokozó még évekig kering körülöttünk, igaz, lassan a szezonális influenzavírusokhoz hasonlóvá válik a viselkedése. Ezt bizonyítja, hogy Mexikóban ebben az évben ugyanaz a H1N1 influenzavírus okoz megbetegedéseket, mint ami 2009-ben kirobbantotta a járványt.

A megelőzés apró praktikáit tehát minden influenzaszezonban érdemes észben tartanunk. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Minden orrfújáshoz használjunk külön papír zsebkendőt, amelyet használat után azonnal dobjunk a szemetesbe. Orrfújás és tüsszentés után mossunk kezet.
  • Mossunk gyakran kezet szappanos vízzel, különösen hazaérkezés vagy a munkahelyre való megérkezés után.
  • Ne dörzsöljük a szemünket - a kórokozók nemcsak az orron és a szájon, hanem fertőzött kézzel a szemünkhöz nyúlva is bejuthatnak a szervezetünkbe.
  • Fertőtlenítsük a gyakran használt tárgyakat!
  • Szellőztessünk minél gyakrabban! Mint tudjuk, az influenza cseppfertőzéssel terjed, és erre annál nagyobb az esély, minél kevésbé van lehetőség a levegő cserélődésére.
  • Kerüljük a tömeget! Ha nem muszáj, ne vegyünk részt tömegrendezvényen. Ha lehetséges, ne a tömegközlekedést válasszuk - ha ez nem megoldható, igyekezzünk kerülni a csúcsforgalmi órákat.
  • Ha mégsem tudjuk elkerülni a tömeget, viseljünk sebészi maszkot!
  • A szokásosnál is jobban ügyeljünk a jó kondíciónkra! Mozogjunk rendszeresen, tartózkodjunk sokat a szabadban! Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget!
  • A gyógyszertárakban sokféle C-vitamin-, illetve multivitamin-készítmény, valamint immunerősítő kapható. Forduljunk a gyógyszerészhez, aki segít eligazodni ezek között.
  • Szaunázzunk! A forróságban elpusztulnak a kórokozók, de a szaunaeffektus (a forró és a hideg hatások váltakozása) megelőzésképen is kiváló.
  • Ha betegnek érezzük magunkat, forduljunk orvoshoz! Telefonon is felvehetjük a kapcsolatot háziorvosunkkal vagy a háziorvosi ügyelettel, és tanácsot kérhetünk, miután tájékoztattuk az orvost a tüneteinkről és egyéb, már meglévő betegségeinkről, illetve az állapotunkról.

Honnan ered a sertésinfluenza?

A sertésinfluenza eredetileg a sertések ragályos, heveny légúti betegsége, amelyet a különféle sertésinfluenza A-vírusok idézhetnek elő. A megbetegedési arány magas, de az elhullási ráta alacsony. A vírus a sertések között is levegőben porladó váladékcseppek, illetve közvetlen vagy közvetett kontaktus útján terjed. Járványok egész évben előfordulnak, de a mérsékelt égövön ősszel és télen gyakoribbak. Sok országban rutinszerűen oltják a sertéseket a betegség ellen. Bár a sertésinfluenza-vírus általában fajspecifikus és csak sertéseket fertőz, néha átlépi a fajok közötti határt, és emberi megbetegedéseket is okozhat.

Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek