A legtöbb ember – noha nem szakszerűen – egy kalap alá veszi a légúti fertőzéseket, és megfázásnak nevezi azokat, legyen szó akár nátháról, akár influenzáról, akár azok szövődményeiről. Ha a kategorizálással nem is törődünk, lényeges figyelmet fordítani arra, hogy milyen panaszok esetén milyen patikaszerekhez érdemes nyúlni, és tudni kell azt, hogy hol van az a határ, amikor orvoshoz kell fordulni.

Megelőzhetők-e a légúti fertőzések?

Száz százalék biztonsággal működő módszer nincs a nátha vagy az influenza megelőzésére. Több eszköz áll azonban rendelkezésre, amelyek segíthetnek a fertőzések kivédésében. Érdemes időben felvenni a szezonális influenza elleni védőoltást. Ügyelni kell a rendszeres kézmosásra, kézfertőtlenítésre, és hasznos maszkot viselni olyan helyeken, ahol sok ember fordul meg, így például a tömegközlekedési eszközökön, boltokban.

Fel kell vértezni az immunrendszert, hogy az minél inkább ellenálljon a légúti fertőzéseket okozó kórokozók támadásának. A vitaminok közül a C- és D-vitamin, a nyomelemek közül elsősorban a szelén és a cink segíthet ennek elérésében. Ha a táplálkozással nem jut be kellő mennyiségű vitamin vagy nyomelem a szervezetbe, akkor patikaszerekkel kell azt pótolni. A megelőzési céllal szedett napi kb. 200-300 mg C-vitamin körülbelül 10%-kal lerövidítheti a náthás megbetegedés hosszát, ha valaki mégis megfertőződik.

A D-vitamin ennél többre lehet képes, persze ehhez megfelelő dózisban kell adagolni; amely egyébként egészséges felnőtteknél napi 2000 NE bevitelt takar ősztől tavaszig.

A szelénből napi 50 mikrogramm fogyasztása biztonsággal ajánlható, míg cinkből hasznos napi kb. 8-10 mg-ot magunkhoz venni. Javasolt támogatni a bélflórát is, akár erjesztett élelmiszerekkel (pl. savanyú káposzta), akár probiotikumokkal.

Hangsúlyozandó azonban, hogy a náthát illetően kevés hatásosabb megelőző eszköz van, mint a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás. Ne sajnáljuk tehát az időt a pihenésre!

Ha már karcol a torok és megjelennek az első tüsszentések

Beteg vagyok vagy még nem? Mintha erőt vett volna rajtam a nátha, kicsit kapar a torkom, de nagy baj még nincs. Ilyen esetekben jó irányba fordíthatja a folyamatokat egy kiadós alvás vagy egy meleg kamillatea. Eredményes lehet a gyógynövényes szopogató tabletták használata ebben a fázisban: a zsálya, a borsmenta vagy a méz alkalmazása jótékony hatású lehet. Kipróbálható egy-egy szájöblögetés is, kinek-kinek ízlése szerint, klórhexidines patikaszerrel vagy akár sós vízzel. Az orrüreget érdemes lehet tengeri sós vízzel átöblíteni, befújni.

Amíg fájdalom vagy láz nincs, nem javasoltak a fájdalom- és lázcsillapító tabletták vagy oldatok. Lázcsillapítót csak már kialakult láz esetén szabad alkalmazni.

Ha a tünetek kínzóak

Alig bír nyelni? Fáj a feje? Nem kap levegőt, annyira eldugult az orra?

Tüneti szerek rendelkezésre állnak, akár vény nélkül is elérhetően a patikákban. Fertőtlenítő hatású szopogató tabletták, fájdalomcsillapító (és gyulladáscsökkentő) hatóanyagú tabletták (pl. paracetamol, metamizol, acetilszalicilsav, ibuprofén hatóanyagokkal), érösszehúzó hatóanyagú orrspray-k vethetők be a tünetek javulása érdekében.

Tudni kell, hogy valamennyi esetben tüneti kezelésre szolgáló szerekről van szó, amelyek segítenek a panaszok enyhítésében, de az okot kezelik, azaz a vírusokat nem pusztítják el. Megjegyzendő, hogy nátha és influenza esetén jellemzően nem alkalmaznak vírusellenes gyógyszereket (amilyenekkel pl. a Covid-19 esetén próbálkoztak).

A zavaró köhögés esetén lényeges eldönteni, hogy száraz vagy hurutos köhögésről van szó, hiszen eszerint alkalmazandók a köhögéscsillapítók az első, míg a köptetők a második esetben.

Bevethetők vitaminok és nyomelemek is, bár valamelyest „eső után köpönyeg” jelleggel. A tünetek megjelenése után megkezdett C-vitamin adagolás például már nem mutat olyan hatást, mint a megelőző célból alkalmazott. A D-vitaminnál pedig emelt dózisokra lehet szükség. A Covid-okozta panaszoknál például napi 8000 NE D-vitamin is alkalmazható 1-2 héten át.

Ha a légúti panaszok 3-5 nap alatt nem enyhülnek, esetleg romlanak az alkalmazott kezelés ellenére, netán aggodalomra okot adó, súlyos tünetek lépnek fel, például magas láz, hányás, szédülés, tarkómerevség vagy légszomj formájában, akkor orvoshoz kell fordulni!

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Tükörben jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban, kérje a gyógyszerésztől!