Mire képes az agyunk?

Mire képes az agyunk?

Az emberi agy az evolúció csúcsteljesítménye, különleges, bonyolult és intelligens vezérlőközpont. A szinte észrevétlen szívdobbanástól a nevetésen át odáig, hogy - mondjuk - elugrunk egy autó elől, minden egyes mozzanatot irányít és felügyel, a mentális működést is beleértve. Bár az emberi agy szerkezete hasonlít a többi emlősállatéhoz, teljesítőképessége mégis a többszöröse azokénak. Hogyan lehetséges ez? Mi mindenre képes az agyunk? Egyáltalán: mennyit tudunk róla? A válaszokat dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvos segítségével kerestük meg.

Az agy felépítése és működése azóta foglalkoztatja az embert, mióta világ a világ. Az ókori Egyiptomban például még úgy vélték, hogy ez a velős, kocsonyás anyag nem szolgál mást, mint hogy belülről kipárnázza a koponyát. ?k a szívet tartották a tudat központjának. A mumifikáció során az agyat el is távolították.

Kutatások hosszú sora vezetett odáig, hogy ma már tudjuk, az agy a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben található része. Tevékenysége szerteágazó: felelős a mozgások kivitelezéséért és az észlelési folyamatokért. Biztosítja a test homeosztázisát, például szabályozza a testhőmérsékletet. Egyes feladatokat - az autonóm vagy a vegetatív funkciókat - tudatos vezérlés nélkül is képes ellátni, ilyen például a légzés szabályozása.

Információs központ

Az agyban legalább 200 milliárd neuron, azaz idegsejt található, amelyek különböző hálózatokat alkotnak. Egy-egy neuron akár tízezer másikkal is kapcsolatban állhat, speciális ingerületátvivő szerkezeteken, úgynevezett szinapszisokon keresztül. Összesen tehát mintegy 200 milliárdszor tízezer szinapszis biztosítja az idegsejtek kommunikációját! Az idegrendszernek nincsen olyan sejtje, amelyből kiindulva anatómiailag ne lehetne eljutni az idegrendszer bármely másik sejtjéhez.

Mire képes az agyunk?

Az idegsejtek a sejttestből és az abból kiinduló nyúlványokból állnak. A nyúlványt úgynevezett mielinhüvely burkolja. Érdekesség, hogy ez a szigetelés nem folytonos, hanem néhány milliméterenként hézagok szakítják meg: az úgynevezett Ranvier-befűződések. Természetesen ez sem véletlen. Ezek a hézagok ugyanis meggyorsítják az elektromos jelzés továbbításának sebességét, mivel az befűződésről befűződésre, ugrásszerű vezetéssel halad a nyúlványok felszínén. Mint szakértőnk magyarázza, olyan ez, mintha futás helyett kenguruugrásokkal mozogna. Az információ átadása 300 kilométer/órás sebességgel történik!

Az agyban a neuronokon kívül körülbelül tízszer annyi gliasejt is található (a glia görögül enyvet jelent). Ezek alkotják a neuronok számára a támogató rendszert, szigetelik azokat, kialakítják az ideghálózat szerkezetét, táplálják az idegsejteket, eltávolítják a törmeléket, az elpusztult neuronokat.


Az agy védelme

Az agyat kötőszövetből álló agyhártyák burkolják, amelyek hármas hártyarendszert alkotnak a koponyán belül. Kívülről befelé az első a kemény agyburok, a középső a pókhálóhártya, a legbelső pedig a lágy agyburok vagy más néven érhordó hártya. A pókhálóhártya alatti térnek különös jelentősége van: itt található az agy-gerincvelői folyadék, amely védi az agyat a rázkódástól. Mivel az agy meglehetősen nehéz (1300-1400 gramm tömegű), a gravitáció folytán a csonthoz nyomódva könnyen megsérülhetne. Ez a folyadék állandóan cserélődik: folyamatosan termelődik és vissza is szívódik. Érdekesség, hogy a fejfájás egyik oka lehet, ha az agyvíz mennyisége mégis túlságosan lecsökken. Az érintett idegi képletek ilyenkor jelzést adnak le: valami baj van! Ekkor érezzük úgy, hogy fáj a fejünk. Ennek a folyadéknak az agy táplálásában, anyagcseréjében is nagy szerepe van.


Agyrészek

Az agy fő részei a nagyagy, a kisagy és az agytörzs.

A nagyagy az agyvelő legnagyobb része, átlagosan 1200 gramm. Kívül az agykéreg található. Felszíne szürke, barázdált, míg belül fehér színű. Két részre, féltekére oszlik, amelyeket egy mély hasadék választ el egymástól. Mindkét féltekét további négy lebeny alkotja: a homloklebeny, a fali lebeny, a nyakszirti lebeny és a halántéki lebeny. A nagyagy feladata a beérkező ingerek feldolgozása és továbbítása az agykéreg felé. Az agykéregben található a beszédmozgató (a fali lebenynél), a beszédérző, a halló- (a halántéklebenynél), a mozgató-, az érző- (a fali lebenynél), az olvasó- és a látóközpont (a nyakszirtlebenynél).

A legtöbb hormonműködést az agyban található agyalapi mirigy (hipotalamusz) irányítja. Az agy hormonokat is termel, amelyek a szervezet egyéb szerveire és mirigyeire is hatnak. Ugyanígy maga is reagál a test más területén felszabaduló hormonokra.

A kisagy a nagyagy alatt helyezkedik el, s idegrostokkal kapcsolódik az agy többi részéhez. Felületén kiemelkedések, kisagyi agytekervények találhatók. Szintén két féltekéből áll, amelyeket mély barázda választ el egymástól. A két felet egy középen fekvő, gyűrű alakú "féreg" köti össze. A kisagy a mozgás szabályozásának fő központja.

Az agy az agytörzs részét képező nyúltvelővel kapcsolódik a gerincvelőhöz, amely szintén a központi idegrendszer része. A gerincvelőben - az aggyal ellentétben - kívül helyezkedik el a fehérállomány, belül pedig a szürke rész.


Mozgás

A mozgás irányítására egyébként az agyban több, párhuzamos rendszer is létezik. A motoros rendszer a motoros kéreg, a kisagy és a törzsdúcok segítségével a szándékos izommozgásokat vezérli úgy, hogy az utasítás a gerincvelőn keresztül jut el az izmokhoz. Az agytörzsben található magvak pedig számos akaratlan izomtevékenységet is irányítanak, olyanokat, amelyek például a légzéshez vagy a szívveréshez, a tüsszentéshez, a köhögéshez vagy a nyeléshez szükségesek. Nagyon érdekes, hogy egyes automatikus mozgásokat a gerincvelő önállóan is képes vezérelni. Vészhelyzetben, például egy száguldó autó hirtelen felbukkanásakor a gerincvelői rendszer "saját hatáskörében" intézkedik arról, hogy időben elugorjunk. Az agy csak utólag szerez tudomást a történtekről. Ezért van az, hogy csak pár másodperc után fogjuk fel, mi is történt valójában.

Pihenés

Bár gyakran azt mondjuk, alvás közben pihen az agyunk, ez valójában nem így van. Inkább azt mondhatjuk, hogy az agysejtek folyamatosan regenerálódnak - ami egyébként minden sejtünkre igaz. Mivel cirkadián ritmusban, azaz a nap huszonnégy órájában, folyamatosan kell működnie, az agy aktivitása az alvás és az ébrenlét különböző fázisai között váltakozik. Ezek beosztása egyéni, de ha a számunkra megfelelő ritmusban minden éberségi szakaszra sor kerül, akkor az agyunk soha nem fárad el.

Igényes központ

Ahhoz képest, hogy az agy a test tömegének csupán a 2 százalékát teszi ki, energiafelhasználása hatalmas. A szív összes verőértérfogatának 15 százalékát igényli, a szervezet teljes oxigénfogyasztásának 20 százalékát használja fel, s a glükózfelhasználásnak pedig a 25 százaléka esik rá. Az agynak percenként 0,1 kilokalóriára van szüksége, de szellemi erőfeszítés közben ez az érték akár a tizenötszörösére is megnőhet.

Térfelek

A két agyfélteke alaktanilag alig különbözik egymástól, működésük azonban eltérő, ami egyfajta munkamegosztást tesz lehetővé. A működésnek ez az aszimmetriája arra is magyarázatot adhat, hogyan lehetséges, hogy bár az emberszabású majmok és az ember agyának felépítése nagyon hasonló, az agyi képességek között mégis óriási a különbség. A bal agyfélteke felelős a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolás képességéért és az elvont, tudományos fogalmakért. A jobb félteke pedig a mintázatok és a formák felismerésének, az arcvonásokra való emlékezésnek, a művészeteknek, a humornak, a zenének, a táncnak, a képzelőerőnek és a téri képességeknek a területe.

Az agy vizsgálata

  • Az MRI-vel (mágnesesrezonancia-vizsgálattal) képet kaphatunk az agy struktúrája, morfológiájáról (alaktanáról).
  • Az fMRI (funkciós mágnesesrezonancia-vizsgálat) az agyi véráramlás és a véroxigén-ellátottság változásait méri, amelyek különféle neuron-tevékenységeket jelezhetnek.
  • A PET (pozitron-emissziós tomográfia) radioaktív izotóp bejuttatásával vizsgálja az agy glükóz- és oxigén-anyagcseréjét. Neuroreceptor beadásával a neurotranszmitterek aktivitása is megfigyelhető az agy különböző rétegeiben.
  • A transzkroniális ultrahang nagy segítséget nyújt az agyi erek állapotának felmérésében. A koponyacsonton keresztül méri a nagyerekben a véráramlás sebességét. Ha a páciens szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegzik be, akkor a kiserek kitágulnak, így ezek kapacitása is mérhető. Kimutatja a keringő vérrögöket, mielőtt még azok elzárhatnának egy eret, megelőzve így egy nagy agyterület kiesését.
  • Az EEG (elektroencefalográf) az agy elektromos tevékenységét vizsgálja. A fejbőrre helyezett elektródák segítségével mérhető az agykéreg áramainak feszültségváltozásai.
  • A MEG (mágneses encefalográf) közvetlenül a koponya körüli, nagyon gyenge mágneses mezőt méri.
  • Az agyvizet laboratóriumi vizsgálattal lehet ellenőrizni.
  • Biopszia végzendő olyan elváltozás vizsgálatára, amely daganat gyanúját veti fel.
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek