Milyen a kímélő sport?

Milyen a kímélő sport?

Végre rávettük magunkat a sportolásra, és még élvezzük is. Ez dicséretes, de önmagában nem elég. Arra is oda kell figyelnünk, hogy kíméljük az ízületeinket, megelőzendő a baleseteket. Dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa segítségével foglaltuk össze egy megterhelő és egy kíméletes sport ismérveit. Az egészséges pihenés feltételeiről is szó esett.

Az lenne a legideálisabb, ha a sportolás megkezdése előtt részt vennénk egy ortopédiai vizsgálaton, amely kideríthetné, ha valamelyik ízületünkben esetleg kopás indult meg. Sajnos ezt kevesen tesszük meg, így nem ritka, hogy az ízületi elváltozásra csak egy sportsérülés kapcsán derül fény. Hogyan?

Futás

Manapság nagyon sokan futnak, bár nem annyit, mint őseink: az ősember állítólag naponta 50-60 kilométert futott! Aki elkezd futni, az rendszerint rá is kap a kocogás ízére. Nem csoda, hiszen a szervezet 15-20 perc múlva endorfintermeléssel jutalmazza az erőfeszítést. (Mint dr. Dobos Márta magyarázza, az endorfin már az elejétől termelődik, de csak a huszadik perc körül érezzük a hatását.)

Ám ahhoz, hogy a bokát, a térdet és a csípőt is megterhelő futás közben ne sérüljünk meg, több feltételnek is teljesülnie kell. A doktornő hármat emel ki ezek közül.

Milyen a kímélő sport?

A talaj. Ne kemény talajon fussunk, mert a rázkódás túl erőteljesen hat az ízületekre. A betonnál egy fokkal jobb a salak. Még kedvezőbb a gumiborítású pálya, mint amilyen például a Margitszigeten található, de a legjobb a természetes, puha talaj, például egy erdei ösvény.

A stílus. Hogyan futunk? Mindenki másképp, hiszen a helyes futást nem tanuljuk. Az lenne a jó, ha a súlyvonalunk a gerincoszlop mentén, a keresztcsont első részén, a térdek között futna. Ehhez képest a legtöbben előre- vagy hátrahajolva kocognak. Ha előredőlünk, akkor a test súlyvonala a térdek elé kerül, tehát a térdeket terheljük. Ráadásul visz a lendület, és a testsúlyunk másfél-kétszerese terhelődik rá az ízületekre. Ha már eleve elindult egy ízületi kopás, akkor egy rossz mozdulat nyomán a károsodott ízületi porc állapota tovább romolhat.

De más baleset is előfordulhat. Mint szakértőnk meséli, egyik betege Achilles-ina egy hegyre való hirtelen felfutás miatt gyulladt be, és a gyógyulás hosszú hónapokat vesz igénybe.

A cipő. Ha valaki komolyan elszánja magát a rendszeres futásra, akkor érdemes beruháznia egy jó futócipőbe. Dr. Dobos Márta azt tanácsolja, a sportboltokban vegyünk részt talpnyomás-mérésen, amely során kiderülhet például, hogy dől-e valamerre a bokánk, vagy hogy mennyire terheljük a sarkunkat.

Az úszás

A vízben érvényesülő felhajtóerő miatt az úszás kifejezetten kímélő sportnak számít. Igaz, az egyes úszásnemek között van különbség. Az ízületek terhelése szempontjából a legjobb a hát-, közepes a gyors- és a legrosszabb választás a mellúszás. Utóbbi csak azért számít veszélyesnek, mert a légvételek miatt kiemeljük a fejünket a vízből, tehát a nyakunkat, vagyis a legmozgékonyabb, legsérülékenyebb ízületünket terheljük. Az viszont mindenképpen jótékony hatású, hogy a vízben mélyebbek a levegővételek, a bordakosár tágulása pedig az egyes bordákhoz tartozó gerincrészeket is egyengeti. Mint szakértőnk mondja, az úszás egy nagyon egészséges alapsport, amit jó lenne, ha mindenki elsajátítana.

A pihenés

Ha az ízületeink védelméről van szó, nem szabad kizárólag az aktív tevékenységekre gondolni! A megfelelő pihenés legalább ennyire fontos! Dr. Dobos Márta szerint a kielégítő éjszakai pihenés szempontjából a következő tényezők a legfontosabbak.

Milyen a kímélő sport?

A matrac. Ne legyen se túl kemény, se túl puha. Szinte mindegy, hogy rugós vagy szivacsos matracot választunk, ám arra érdemes odafigyelnünk, hogy lehetőleg több, természetes anyagból álló rétegből épüljön fel a matrac. Persze ahhoz, hogy kiderüljön, valóban megfelelő-e számunkra a kiválasztott matrac, órákig kellene feküdnünk rajta. Szerencsére egyes áruházak akár egy hónap használat után is visszaváltják a matracot, ha nem bizonyult kényelmesnek a számunkra.

A testhelyzet. Ahogy szakértőnk fogalmaz: szigorúan tilos hason aludni! Hason fekve az arcunkat elfordítjuk valamelyik irányba, ezáltal a nyakunknál megcsavarodik a gerincünk. Inkább a hanyatt vagy az oldalt fekvés javasolt, persze párnát is ennek megfelelően kell választanunk: előbbi esetben laposabbat, utóbbi esetben olyat, amely megtámasztja a nyakunkat és a fejünket. Ekkor érdemes a két térdünk közé is egy párnát illeszteni, ami megtartja a testünket.

A párna. Dr. Dobos Márta szerint a legjobb párna az anatómiai vagy ergonomikus párna, amelynek íve követi a nyak-váll görbületét. Ez egy gyógyászati segédeszköz, amelynek meg kell szokni a használatát. Ne legyünk türelmetlenek, szánjunk rá két-három hetet, amíg igazodik a fejünk és a nyakunk természetes helyzetéhez. A 10-12 centiméter átmérőjű hengerpárna is jó szolgálatot tehet, különösen, ha gyapjúval van töltve. Végül, de nem utolsósorban szakértőnk melegen ajánlja a tönkölybúzával vagy köleshéjjal töltött párnát is. Igaz, ahogyan a részecskék egymáshoz súrlódnak, az kissé zajos, ráadásul ez a párna nem igazán puha: mindezt meg kell szokni, de ha kibírjuk három-négy hétig, akkor nagyon mély, pihentető alvás lehet a jutalmunk.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek