Mikor kell oltani tetanusz ellen?

Mikor kell oltani tetanusz ellen?

Korábban bevett gyakorlat volt, hogy ha a gyerek felhorzsolta a térdét, utána automatikusan kapott egy tetanusz elleni védőoltást. Ez nem minden esetben indokolt! A védőoltásról és magáról a tetanuszbetegségről dr. Jelenik Zsuzsanna infektológussal beszélgettünk.

Ha sebesülés, akkor tetanusz elleni oltás: ez az összefüggés még él a köztudatban, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, mi is az a tetanusz?

Azokban az országokban, ahol évtizedek óta az egész lakosság megkapja az oltást, már nem is emlékeznek a tetanuszbetegségre. Az iparilag fejletlen országokban azonban évente egymillió fertőzést jelentenek, amely 300-500 ezer ember halálát okozza.

A tetanuszbaktérium

A tetanuszbetegséget a Clostridium tetani nevű baktérium okozza, amely spórákkal szaporodik. A spórák jelen vannak a porban, a földben, de sok állat ürülékében is.

A spórák akár évtizedekig is életképesek maradnak! Ha aztán bejutnak egy nyílt sebbe, akkor „felélednek”, beindul az anyagcseréjük, és az oxigénhiányos környezetben szaporodni kezdenek. A kórokozó például nyílt csonttörés, állati harapás vagy akár fertőzött eszközzel való tetoválás során is bejuthat a szervezetbe!

Mikor kell oltani tetanusz ellen?

Az újszülöttek is megfertőződhetnek, ha nem megfelelő higiénés körülmények között folyt le a szülés. A köldök úgy viselkedik, mint egy behatolási kapu: ha nem steril eszközzel vágják el a köldökzsinórt, akkor a hegszövetben maradt spórák megbetegedést okozhatnak. A fejlődő országokban a tetanusz okozza az újszülöttkori halálozás 14 százalékát. Ám ha az édesanya be van oltva tetanusz ellen, akkor a csecsemő is passzív immunitást, azaz védelmet élvez.

Hogyan alakul ki a betegség?

A baktérium által termelt méreganyag (toxin) az idegpályákon keresztül a gerincvelőbe jut, és ott megbénítja az izom-összehúzódás leállításáért felelős ingerület-átvitelt. Ennek következtében rohamszerű izomgörcsök – úgynevezett tetániás görcsök – lépnek fel a végtagokban. A tüneteket akár kisebb ingerek, például a víz csobogása vagy egy pohár víz látványa is kiválthatja!

A lappangási idő egy hét, de olykor akár több hónap is lehet. A tünetek a fej felől terjednek a végtagok felé. Az első jel a szájzár (az állkapocs megmerevedése) és a mimikai izmok görcse, ami miatt a beteg szája akaratlanul is groteszk mosolyra húzódik. Ezután megmerevednek a nyak-, majd a hát- és végül a mellizmok. A görcsök hevességére jellemző, hogy akár csigolyatörést, izomrostszakadást is okozhatnak! Az áldozat teste annyira megfeszülhet, hogy a földre kerülve szinte csak a sarka és a feje érintkezik a talajjal. Hőemelkedés, izzadás és heves szívdobogás is jelentkezhet. A rekeszizom és a légzőizmok görcse kezeletlen esetben halált okozhat. A halálozási arány igen magas.

Kezelése

A sebet ki kell tisztítani, és a betegnek megfelelő antibiotikumot kell adni. Nyugtatóval és izomlazítóval enyhíthető a görcs. Súlyos esetben mélyaltatásban, mesterséges lélegeztetéssel tartják életben a beteget. A teljes gyógyulás egy-másfél hónapig tart. Ez idő alatt a megfelelő táplálás is nagyon fontos. A betegnek akár a megszokottnál kétszer több kalóriára is szüksége lehet a megnövekedett izommunka miatt!

Ellentétben sok egyéb fertőzéssel, a tetanusz átvészelése nem biztosít védettséget a jövőre nézve. A betegnek ezért meg kell kapnia a tetanusz elleni oltást!

Az oltás

Magyarországon 1941 óta kötelező a tetanusz elleni védőoltás. Az úgynevezett Di-Per-Te oltást, amely a tetanuszon kívül a diftéria és a szamárköhögés ellen is véd, 1954-ben vezették be.

A diftéria vagy torokgyík egy olyan fertőző megbetegedés, amelyet a Cornebacterium diphteriae baktérium okoz. Közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjed. Először a felső légutakban jelenik meg egy szürkésfehér hártya, majd láz és torokfájás lép fel. A baktérium gyulladást okoz a mandulában és a gégében, amely pikkelyes bőrhöz hasonlító álhártyát hoz létre (innen a betegség elnevezése). Ha a hártya leválik, a beteg felköhögi, ám ha erre képtelen, akkor a hártya elzárhatja a légutakat, ami halálos kimenetelű. A baktérium által termelt  toxinok idegbénulást és szívmegállást is okozhatnak.

Mikor kell oltani tetanusz ellen?

A pertussis vagy szamárköhögés olyan fertőző kór, amelyet a Bordetella pertussis nevú baktérium terjeszt. Kezdetben megfázásszerű tünetek jelentkeznek száraz köhögéssel. A második fázisban speciális köhögésrohamok lépnek fel (különösen éjszaka). A rohamokat légzésszünet követi, majd egy nagy belégzés, ami szamárhangra emlékeztet. Pici csecsemők is fogékonyak a fertőzésre. Náluk a köhögést hányás is követi, ami a súlygyarapodás megállásával járhat. A betegség antibiotikummal enyhíthető.

A Di-Per-Te oltás a kor szerinti kötelező védőoltások közé tartozik: a csecsemők kéthónapos korukban kapják meg az első oltást, amelyet 3, 4, majd 18 hónapos korukban, végül pedig 11 évesen megismételnek. Tízévente javasolt emlékeztető oltást beadatni.

Zárszó

Amikor egy-egy betegség eltűnik a környezetünkből, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már nem jelenthet veszélyt. Pedig sok „történelmi” betegség kórokozója ott van a közelünkben, csak éppen az oltás elterjedésének köszönhetően védettek vagyunk ezekkel szemben! Ezért soha nem feledkezhetünk meg a védőoltás fontosságáról. Gondoskodjunk arról, hogy gyermekeink időben megkapják a tetanusz elleni oltást.

Hazánkban csak olyan betegek halnak meg tetanuszban, akik nem kaptak védőoltást, például azok, akik 1941 előtt születtek, és nem voltak legalább három alkalommal beoltva. Aki ebbe a csoportba tartozik, keresse fel a háziorvosát, és kérjen tetanusz elleni oltási sorozatot. Az első oltást egy hónappal kell követnie a másodiknak, és hat hónappal a harmadiknak.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek