Milyen a bélflóránk? Mi a probiotikumok jelentősége? Miért hasznosak a prebiotikumok? A válaszokat dr. Bende János sebész, gasztroenterológus, klinikai onkológus segítségével tisztáztuk, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

Emésztőrendszerünkben rengeteg mikroorganizmus található, köztük hasznos és kevésbé hasznos baktériumokkal. Ezek összessége a bélflóra, amelyben normális esetben egyensúlyban vannak a "jó" és a "rossz" összetevők. Ilyen esetben hatékonyan veszi fel a harcot a kártékony baktériumok és vírusok ellen, méregtelenít, védi a bélnyálkahártya épségét, csökkenti a gyulladáskeltő anyagok termelődését és biztosítja az immunrendszer kiegyensúlyozott működését.

Bélflóra

Amikor a bélflóráról van szó, valójában hatalmas méretekről beszélünk: szakértőnk szerint a sokméteres bélrendszerünk belső felülete több futballpálya beterítésére is alkalmas lenne! Így nem csoda, hogy ha valamilyen folyamat beleavatkozik a bélflóra működésébe, akkor nagyon sok kár keletkezhet. Ilyen tényező lehet a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a stressz, a helytelen táplálkozás, a fertőzések és bizonyos gyógyszerek, különösen az antibiotikum szedése.

A bélflóra egyensúlyának felborulása azt jelenti, hogy bizonyos baktériumfajták száma csökken, másoké viszont megnő a mikroorganizmus-közösségben. Ha ez megtörténik, akkor fennáll annak a veszélye, hogy elpusztulnak a bélbolyhok, a bélfal pedig áteresztővé válik. Így a salakanyagok toxinjai közvetlenül a hashártyára kerülhetnek, szinte visszafordíthatatlan zavart szenvedhet a keringés és a kiválasztás, ami akár életveszélyes állapotot is eredményezhet!

A bélflóra egyensúlyának felborulására elsősorban a hasmenés, a puffadás és az emésztési problémák hívhatják fel a figyelmünket.

Probiotikumok

Ha felborult a bélflóra egyensúlya, a lehető leghamarabb meg kell próbálnunk helyreállítani azt. Mint dr. Bende János mondja, ennek nem az a módja, hogy elpusztítjuk a káros baktériumokat, hanem az, hogy erősítjük a hasznosak jelenlétét.

Ezek a jótékony mikroorganizmusok a probiotikumok. Az elnevezés a görög pro bios ("az életért") kifejezésből ered. A bélflórában megtalálható probiotikumok - mint például a Bifidobacterium-, a Lactobacillus- vagy a Streptococcus-fajok - fontos szerepet játszanak a tápanyagok lebontásában, az immunrendszer erősítésében és a szabadgyök-képződés megakadályozásában.

Megelőzésképpen vagy enyhe panaszok esetén érdemes olyan élelmiszereket fogyasztanunk, amelyekben természetes formában megtalálhatóak a probiotikumok. Ilyenek például az élőflórás joghurtok, a kefirek, a tejtermékek. Érdekesség, hogy a Biblia szerint Ábrahám azért élt olyan sokáig, mert rendszeresen "savanyú tejet" fogyasztott.

Súlyosabb bélproblémák esetén érdemes a patikákban kapható, mesterségesen előállított probiotikumos készítményeket szedni. Ezekkel kapcsolatban fontos követelmény, hogy a szájon át bevitt baktériumok képesek legyenek változatlan formában eljutni a vastagbélbe és ott megtelepedni.

Prebiotikumok

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek fokozzák a probiotikumok termelődését és megtapadását, miközben gátolják a káros baktériumok megtelepedését. Olyan, nem emészthető élelmiszer-összetevőkről van szó, amelyekre nincsenek hatással a gyomor és a bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimjei, így változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, hogy ott fejtsék ki jótékony hatásukat. A leggyakrabban emlegetett prebiotikumok az oligoszacharidok és az inulin. Természetes formában megtalálhatóak többek között a babban, a borsóban, a hagymában, a fokhagymában, a káposztafélékben és a csicsókában.

A tehéntej is tartalmaz prebiotikumokat, de az anyatej 160-szor annyit! Ezért is van olyan nagy jelentősége a minél tovább tartó szoptatásnak: az anyatejjel táplált csecsemők - születéskor még steril - bélflórájában inkább a "jó" baktériumok telepednek meg, amelyeket más módon szinte nem is lehet bejuttatni a pici szervezetébe.

Hogyan szedjük az antibiotikumot?

Az antibiotikumok szedésével kapcsolatban nagyon sok téves eszme és gyakorlat terjedt el, pedig a fertőző betegségekben jártas orvosok hangsúlyozzák, hogy az antibiotikumokkal nem szabad visszaélni.

Szedésére akkor van szükség, ha a fertőzést nagy valószínűséggel baktérium okozza.

Az antibiotikumoknak két típusa létezik: a baktericid szerek megölik a baktériumokat, míg a bakteriosztatikus készítmények gátolják azok szaporodását. Mindkettőnek az a célja, hogy minden káros baktérium elpusztuljon. Ha nem szedjük elegendő ideig, akkor a baktérium nem pusztul el teljesen, sőt újra szaporodni kezd. Ilyenkor ez a baktérium ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki!

Nagyon rossz gyakorlat, hogy sokan antibiotikumot tartanak otthon. Az orvosnak kell kiválasztania a megfelelő szert, a dózist és a kezelés időtartamát is! Ő tudja, hogy milyen kórokozó ellen, milyen fertőzés esetén melyik készítmény a leghatásosabb, és figyelembe veszi a beteg esetleges gyógyszerallergiáját, valamint a lehetséges mellékhatásokat is. Ha már elkezdtük, bizonyos ideig - általában minimum öt napig - folytatnunk kell az antibiotikum szedését.

Fontos tudnunk, hogy az antibiotikum, különösen a széles spektrumú szer "nem válogat": a hasznos és a káros baktériumokat egyaránt elpusztítja. Antibiotikum-kúra után ezért különösen figyeljünk arra, hogy helyreállítsuk a bélflóra egyensúlyát!