Hála a fogászati szakma kiválóságainak és az innovatív fejlesztési ötleteknek, ma már a teljes fogatlansággal járó protézisviselés nem az éjszakai pohárban áztatott fogsorokról és a napi többszöri ragasztgatásról szól, hanem arról, hogy hogyan lehet szinte 100%-ban visszaadni a teljes fogatlanságban szenvedők eredeti rágóképességét, a fogsor stabilitását.

A fogatlanság egészségügyi következményeiről és a megoldási lehetőségekről kérdeztük Dr. Szabó Lászlót, a Fixfogsor Rendelők igazgatóját.

Csak minden 5. magyarnak van meg az összes foga. Az Európai Uniós átlag 41%!

Egy 4600 magyart bevonó kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem.  A teljesen fogatlanok 38.7%-a 75 év feletti. Az utóbbi 30 év adatait vizsgálva viszont az derül ki, hogy a legnagyobb mértékű növekedést a teljes fogvesztés tekintetében a 35-44 év közötti korosztály szenvedte el, ez alatt az idő alatt hatszorozódott a számuk.

65 éven felüliek fogatlanságának az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint 25% alatt kellene lennie, míg ez Magyarországon 50% feletti. A megállapítás szerint a lakosság általában nem fordított elegendő figyelmet a fogápolásra, szájhigiénére. A korábbi teljes ingyenes ellátás torz értékrendet hozott létre, nem vált értékké a fogazat megőrzése.

A fentiek alapján is látszik, hogy a magyar lakosság óriási mértékben érintett a teljes fogatlanság megoldásában. Az elveszített fogak műfogsorral történő pótlása csupán az érem egyik oldala. A másik megoldandó feladat, hogy a műfogsor megfelelő stabilitását biztosítani kell. Erre a fogsorragasztók jelenthetnek egyfajta alternatívát, de aki stabil, hosszan tartó megoldást szeretne, azok számára elérhetővé váltak már a különféle fogsorrögzítési technikák is.

Mielőtt ezeket az eljárásokat részletesen bemutatnánk, vizsgáljuk meg, hogy milyen következményekkel kell számolnunk fogazatunk elvesztésekor.

„A fogatlanság nagyon súlyos elváltozásokat okozhat a szájban!”-tudtuk meg Dr. Szabó Lászlótól.

A modernkori konyhatechnikák lehetővé tették, hogy akár a teljes fogatlanságban szenvedő emberek is tudjanak komfortosan táplálkozni. Viszont az étel megőrlésében, felaprításában óriási szerep jut a fogazatnak és annak, hogy ez a fogazat mennyire stabil. Ha valaki teljes fogatlanságban szenved és nem pótoltatja, akkor ennek következményei lesznek. A nyelv tevékenysége fokozódik és izomzata megerősödik, a rágóizmok aktivitása viszont gyengül, így a falatképzés minősége jelentősen romlik a szájban.

Van összefüggés a fogsorproblémák és elhízás között?

A műfogsor tulajdonosai sokszor előnyben részesítik a könnyen rágható és aprítható ételeket, melyek elsősorban szénhidrátban és zsírokban gazdagok. Ez különösen azokra jellemző, akik nem rögzíttették valamilyen eljárással (ragasztás vagy implantátumos rögzítés) a fogsorukat a szájban és az könnyen kibillen a helyéről a rágás folyamán. Jellemző az ételek túlfőzése is, mely rontja az étel minőségét. A nem megfelelő összetételű táplálék elhízáshoz, vitamin és ásványianyag-hiányos állapotokhoz vezethet.

A fogatlanság egészségügyi következményeiről és a megoldási lehetőségekről kérdeztük Dr. Szabó Lászlót, a Fixfogsor Rendelők igazgatóját.

Csak minden 5. magyarnak van meg az összes foga. Az Európai Uniós átlag 41%!

Egy 4600 magyart bevonó kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem.  A teljesen fogatlanok 38.7%-a 75 év feletti. Az utóbbi 30 év adatait vizsgálva viszont az derül ki, hogy a legnagyobb mértékű növekedést a teljes fogvesztés tekintetében a 35-44 év közötti korosztály szenvedte el, ez alatt az idő alatt hatszorozódott a számuk.

65 éven felüliek fogatlanságának az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint 25% alatt kellene lennie, míg ez Magyarországon 50% feletti. A megállapítás szerint a lakosság általában nem fordított elegendő figyelmet a fogápolásra, szájhigiénére. A korábbi teljes ingyenes ellátás torz értékrendet hozott létre, nem vált értékké a fogazat megőrzése.

A fentiek alapján is látszik, hogy a magyar lakosság óriási mértékben érintett a teljes fogatlanság megoldásában. Az elveszített fogak műfogsorral történő pótlása csupán az érem egyik oldala. A másik megoldandó feladat, hogy a műfogsor megfelelő stabilitását biztosítani kell. Erre a fogsorragasztók jelenthetnek egyfajta alternatívát, de aki stabil, hosszan tartó megoldást szeretne, azok számára elérhetővé váltak már a különféle fogsorrögzítési technikák is.

Mielőtt ezeket az eljárásokat részletesen bemutatnánk, vizsgáljuk meg, hogy milyen következményekkel kell számolnunk fogazatunk elvesztésekor.

„A fogatlanság nagyon súlyos elváltozásokat okozhat a szájban!”-tudtuk meg Dr. Szabó Lászlótól.

A modernkori konyhatechnikák lehetővé tették, hogy akár a teljes fogatlanságban szenvedő emberek is tudjanak komfortosan táplálkozni. Viszont az étel megőrlésében, felaprításában óriási szerep jut a fogazatnak és annak, hogy ez a fogazat mennyire stabil. Ha valaki teljes fogatlanságban szenved és nem pótoltatja, akkor ennek következményei lesznek. A nyelv tevékenysége fokozódik és izomzata megerősödik, a rágóizmok aktivitása viszont gyengül, így a falatképzés minősége jelentősen romlik a szájban.

Van összefüggés a fogsorproblémák és elhízás között?

A műfogsor tulajdonosai sokszor előnyben részesítik a könnyen rágható és aprítható ételeket, melyek elsősorban szénhidrátban és zsírokban gazdagok. Ez különösen azokra jellemző, akik nem rögzíttették valamilyen eljárással (ragasztás vagy implantátumos rögzítés) a fogsorukat a szájban és az könnyen kibillen a helyéről a rágás folyamán. Jellemző az ételek túlfőzése is, mely rontja az étel minőségét. A nem megfelelő összetételű táplálék elhízáshoz, vitamin és ásványianyag-hiányos állapotokhoz vezethet.