Már időszámításunk előtt 5000-ben is fogyasztottunk tejet

Már időszámításunk előtt 5000-ben is fogyasztottunk tejet

Az európai emberek már több, mint hét és fél évezrede képesek laktózt vagyis tejcukrot fogyasztani. Legelsőként a Közép-Európában élő állattenyésztő törzsek tagjai fogyasztották - állítják brit kutatók. A laktóz a tejben található, két gyűrűből (galaktóz és glükóz) álló cukor. Felszívódás közben, a vékonybél hámjában található laktáz nevű enzim szőlőcukorra és galaktózra bontja.

A tejcukor

A  laktáz egyes népcsoportoknál, egyéneknél idővel veszít az aktivitásából, ennek következtében tejfogyasztás esetében a tejcukor a bélcsatornában marad. Mivel erős ozmotikus (vizet vonzó) sajátossággal bír, a béltartalom a vérből szívott folyadékkal felhígul és hirtelen, erős hasi görcsökkel járó vizes hasmenést eredményez (ez nem más, mint  a tejérzékenység).

Az első tejfogyasztók

A University College London (UCL) kutatói szerint, valahol a Balkán középső része és Közép-Európa közötti területen alakult ki az a genetikai mutáció, amely lehetővé tette a tejcukor emésztését.

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a tejivás csupán az északibb régiókban  jelentett előnyt a természetes kiválasztódás szempontjából, ahol nagyobb szükség volt a táplálékkal bevitt D-vitaminra (a világ nagyobbik részén a D-vitamin a napsugarak hatására a bőrben képződik, ám északon az év túlnyomó részén kevés a szintézishez szükséges fény).

Az európai emberek előnye a világgal szemben

A vizsgálat során a kutatók computeres szimulációs-modell segítségével tanulmányozták a tejcukoremésztés képességének terjedését, ahogy a tejgazdálkodás kialakulását Európában. A modell, amely a legújabb statisztikai módszereket alkalmazta, a genetikai adatok és régészeti leletek integrálására épült.

Már időszámításunk előtt 5000-ben is fogyasztottunk tejet

Mint Mark Thomas, a UCL professzora rámutatott, a felnőttek többsége világszerte képtelen a tejcukor megemésztésére. Ugyanakkor az európaiak többségének szervezete egész élete során termeli a laktázt. A kontinensen egyetlen génmutáció alakult ki, amely összefüggésben van a laktáz-perzisztenciával (tejcukoremésztés képesség), s a jelek szerint komoly túlélési előnyt biztosított azoknak, akiknél ez a változás bekövetkezett. Mivel a friss tej fogyasztása csupán az állatok háziasítása után vált lehetővé, a tejcukor emésztésének képessége a tejgazdálkodással párhuzamosan fejlődött ki, ám nem ismeretes, hogy milyen tényezők vezettek a laktáz-perzisztencia kialakulásához.

"A közkeletű elmélettel ellentétben ugyanakkor arra a következtetésre jutottunk, hogy a táplálékkal a szervezetbe bejutó D-vitamin nem magyarázza meg, hogy Észak-Európában miért általános a tejcukor fogyasztásának képessége."

Kontinensenkénti eltérések

A friss tej fogyasztásának a Balkán felőli elterjedése megmagyarázza, hogy Európában a laktázenzimmel rendelkező emberek miért ugyanazt az egy génmutációt hordozzák. Afrikában a laktáz-perzisztenciával rendelkező személyeknél négyféle génmutációt mutattak ki. Egy kivételével ezek a génmutációk az afrikai kontinensen alakultak ki, egy viszont európai eredetű.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek