Egy francia és egy spanyol vizsgálat eredményei összefüggést mutatnak az elfogyasztott élelmiszerek feldolgozási szintje és az egészségi állapot, illetve a korai halálozás között.

 

Az eredményeket ismertető BBC szerint a feldolgozottság három szintjét különböztetik meg.

• Az elsőbe a feldolgozatlan vagy csak minimális mértékben feldolgozott termékek tartoznak, mint például a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, a hús, a hüvelyesek, az olajos magvak, a gabonafélék és a tojás.
• A második, feldolgozott csoportba azok a termékek kerültek, amelyek közös jellemzője, hogy a hosszabb eltarthatóság vagy a jobb íz érdekében megváltoztatták őket, tipikusan sózással, cukrozással, olaj hozzáadásával vagy erjesztéssel. Ilyen tipikusan a sajt, a szalonna, a házi készítésű kenyér, a konzerv zöldség és gyümölcs, a sör vagy a füstölt hal.
• A harmadik csoportba az “ultrafeldolgozott” készítmények tartoznak, amelyek jellemzően tartósítószerekben, édesítőkben, színezékekben gazdagok. Ilyen például a kolbász, a hamburgerhús, a reggeli gabonapehely, a müzliszelet, a porleves, a cukrozott üdítő, a csirkefalat, a tortaszelet, a jégkrém, az ipari mennyiségben készített kenyér, és a félkész ételek sokasága.

A spanyol vizsgálatban majdnem 20 ezer embert figyeltek meg egy évtizeden keresztül. Összesen 335-en haltak meg ezidő alatt, de 10 kevés feldolgozott élelmiszert fogyasztó ember halálára 16 olyan jutott, aki sok ultrafeldolgozott ételt evett.

A francia vizsgálatban 105 ezer ember étkezési szokásait követték öt évig, és azt találták, hogy 100 ezer emberre nézve 277 szív és érrendszeri megbetegedés történt az ultrafeldolgozott élelmiszer-fogyasztóknál, a kevésbé feldolgozott ételeket fogyasztóknál viszont csak 242.

Az nem bizonyított, hogy az élelmiszerek feldolgozottsági szintje önmagában okozza ezt az összefüggést, viszont lehetséges, hogy a feldolgozott ételekből hajlamosak vagyunk sokat enni, és emiatt elhízni.