Van, aki nem ihat tejet. Sokan csupán ennyit tudnak a laktóz-intoleranciáról, más néven a tejcukor-érzékenységről. Ám hogy ennél bővebb ismeretekkel is rendelkezzünk, ahhoz dr. Bende János sebész, gasztroenterológus, klinikai onkológus segítségével tisztáztuk az alapokat. Szakértőnk a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

Mi a laktóz és mi a laktáz?

A laktóz, vagyis a köznyelvben tejcukornak nevezett diszacharid a tejben található, két gyűrűből álló cukor. Ezt a vékonybél hámjában normális esetben megtalálható laktáz enzim hivatott felszívódás közben szőlőcukorra és galaktózra bontani. Ám előfordulhat, hogy ez az enzim idővel elveszíti aktivitását - esetleg eleve hiányzik -, és így tej fogyasztása után a laktóz a bélcsatornában marad, különböző panaszokat okozva.

Kinél fordulhat elő a laktóz-intolerancia?

A laktáz enzim aktivitásának megszűnése tulajdonképpen természetes jelenség: hiszen a tej, vagyis a tejcukor csupán az élet korai szakaszán életbevágóan fontos a számunkra. Később nincs elengedhetetlenül szükségünk a tejre, mivel a benne található kalcium a napfény hatására termelődő D-vitamin segítségével is előállítható. Igen ám, de napfény hiányában erre nincs esélyünk. A kutatók ma úgy tartják, hogy a több millió évvel ezelőtt létező ősember színes bőrű volt, akinek ahhoz, hogy északra vándorolhasson, "ki kellett fehérítenie" a bőrét, hogy a bőr jobban előállíthassa a D-vitamint, valamint ki kellett alakítania a tejcukor megemésztésének képességét. Ezért van az, hogy míg az északi népeknél nagyon ritka, addig a mediterrán országokban lényegesen gyakoribb a laktóz-intolerancia előfordulása.

Ma Magyarországon a 25 év feletti lakosság 25-30 százalékánál hiányzik a laktáz enzim.

Hogyan alakul ki a tejcukor-érzékenység?

A kialakulás szempontjából a tejcukor-érzékenység egyik fajtája az elsődleges (veleszületett), azon belül is az újszülöttkori forma. Ekkor a csecsemő az anyatejet sem képes megemészteni. Nagyon fontos, hogy ezt idejében felismerjük, különben a betegség fejlődési rendellenességhez is vezethet. Figyelmeztető jel lehet, ha a picinek - jellemzően étkezés után - nagyon élénk a bélmozgása, ha rendszeresen hasmenése van. Ekkor anyatej helyett speciális tápszerrel kell pótolni a megfelelő tápanyagokat.

Az is előfordulhat, hogy a veleszületett laktóz-érzékenység nem csecsemőkorban, hanem később jön elő, - ez szinte bármilyen életkorban előfordulhat.

A betegség másik fajtája a másodlagos laktázhiány, ami általában a vékonybél nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Ez tehát nem genetikai eredetű, és az alapbetegség elmúltával a tejcukor emésztésének képessége is visszatér.

Milyen panaszokkal jár a tejcukor-érzékenység?

Elsősorban gyomor-bélrendszeri tünetekkel, azaz haspuffadással, hasi fájdalommal, görccsel, hasmenéssel, rossz közérzettel. Ezek a panaszok már 2-3 deciliter tej elfogyasztása után egy órával jelentkeznek.

Hogyan diagnosztizálják a laktóz-intoleranciát?

Alapvetően háromféle módon igazolhatjuk a tejcukor-érzékenységet. Az első és legkézenfekvőbb módszer, hogy a pácienssel tejet itatunk, majd megfigyeljük az esetleges tüneteket. A második módszer a kilégzéses hidrogén-teszt. Ennek az az alapja, hogy a fel nem szívódott szénhidrátokból - így a laktózból is - a bélbaktériumok hidrogént állítanak elő, ami a vérben is megjelenik, és amit ki is lélegzünk. Laktózterhelés mellett figyelve a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát, megállapítható a laktózfelszívódás elégtelensége. A harmadik módszer nem túl kellemes: gyomor-, illetve béltükrözés során szövettani mintát veszünk, amelyet mikroszkópos vizsgálatnak vetünk alá. Ebből a mintából kimutatható a laktáz enzim, és a mennyisége is megmérhető.

Mi a teendője annak, akinél megállapítják a tejcukor-érzékenységet?

A betegség sajnos nem igazán kezelhető, de együtt lehet élni vele. Megfelelő étrendi szabályok betartásával egyáltalán nem befolyásolja az élettartamot és az életminőséget. Az egyébként tápláló és méltán népszerű tejtermékekről azonban le kell mondani.

Ennél talán még nagyobb gond, hogy egyes gyógyszerek vivőanyagaként nagyon gyakran laktózt használnak, igaz, ennek mennyisége nem feltétlenül elegendő a tünetek kiváltásához. E gyógyszereknek egyelőre nem nagyon léteznek laktózmentes alternatívái. Szerencsére a gyógyszerek dobozára ma már kötelező feltűnően ráírni, hogy laktózt tartalmaznak. Sajnos ez az élelmiszerekről nem mondható el, legalábbis Magyarországon még nem született ilyen szabályozás.

Táplálkozási tanácsok tejcukor-érzékenyeknek

• Figyeljünk oda a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelre!
• Mielőtt a kosarunkba teszünk egy élelmiszert, gondosan tanulmányozzuk az összetevők listáját!
• Jó tudni, hogy nem csupán a tejben és a tejtermékekben található tejcukor, de az olyan élelmiszerekben is, mint a gabonafélék, a kenyér, a péksütemények, az azonnal oldódó italporok, a margarinok, a salátaöntetek és a cukorkák, egyes húskészítmények és konzervek.
• Bár a tej és a tejtermékek kerülendők, ezek nem mindegyike okoz panaszokat. A joghurtfélék például - különösen azok, amelyek élőflórát tartalmaznak - laktózmentesek, ahogyan a sokáig érlelt sajtok is.

Tejallergia?

A tejcukor-érzékenység nem tejallergia! A tejallergia, pontosabban a tehéntej-allergia egy másik betegség. Jellemzően csecsemőkorban jelenik meg, amikor a baba táplálásában az anyatej mellett vagy helyett a tehéntej is szerepet kap. Ekkor a szervezet ellenálló képessége még éretlen ahhoz, hogy feldolgozza az idegen fehérjéket, amelyek a bélfalon átjutva különböző reakciókat indítanak el, és végül allergiás tüneteket okoznak. Az allergiát a kicsik túlnyomó többsége hároméves korára kinövi.