Karalyos Gábor arca ismerős a filmekből, számtalan színpadi főszerepet eljátszott, a tévénézők pedig a Barátok közt igazságos iskolaigazgatójaként szerették meg. A színész hat éve tért át vegán életmódra, s azóta a közösségi oldalakon sokezren kíváncsiak a gondolataira.

- Hogyan lettél vegán?

-Spontán jött. Nem készültem arra, hogy vegán legyek. Voltak ismerőseim, akik már így éltek, s bár tiszteltem őket emiatt, azt gondoltam, hogy ez nagyon sok lemondással jár, amire én biztosan nem lennék képes. Aztán megnéztem egy dokumentumfilmet, melyben elmagyarázták a veganizmus ideológiáját. Az az egy óra olyan hatással volt rám, hogy attól kezdve nem ettem semmi állati eredetű táplálékot. Sokat kutattam a témában könyvekben és az interneten is. Találtam fórumokat, csoportokat, mindenhol nagyon segítőkészek voltak…

- Mire kell leginkább odafigyelniük azoknak, akik kacérkodnak a növényi alapú táplálkozás gondolatával?

- Az a lényeg, hogy nagyon változatosan egyenek, hogy elkerüljék a hiánybetegségeket. A táplálkozásuk nagyrésze legyen nyers, szezonális, és lehetőség szerint olyan alapanyagokat használjanak, amelyeket itthon termesztettek. Én leginkább arra figyelek, hogy a heti menümben legyenek hüvelyesek, keresztes virágúak, magvak, csírák, gyümölcsök, aszalványok is. Legyenek bátrak a konyhában, hiszen az nagyon nagy segítség, ha megtanulnak főzni. Hamar rááll az ember agya, hogy mikormelyik alapanyaghoz, fűszerhez nyúljon, és ha örömét leli a konyhai ténykedésben, akkor nincs ebben semmi nehézség.

- Leggyakrabban azt a kifogást halljuk, hogy pusztán növényi táplálkozással nem lehet megfelelő mennyiségű fehérjét bevinni a szervezetbe.

- Most már táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek is mondják, hogy egyáltalán nincs szükségünk annyira fehérjére, mint amennyit évekkel ezelőtt javasoltak. Ráadásul növényi étrenddel is minden aminosav a szervezetünkbe kerülhet, ha odafigyelünk erre. Külön örülök annak, hogy hazánkban is egyre több orvos váltott, és komoly cikkeket, könyveket írnak a témáról.

- A veganizmus nem csupán a táplálkozásról szól…

- Igen, sokan abban a tévhitben élnek, hogy ez egy diéta, miközben nem csak az étrendről van szó, hanem egy állatjogi mozgalomról. Sokrétű dolog ez, de a lényege, hogy nem tekintjük magunknál alacsonyabb rendűnek az állatokat, és nem támogatjuk a kihasználásukat sem. Nem járunk állatkertbe, cirkuszba, nem hordunk bőrt, szőrmét, gyapjút, selymet, s nem használunk olyan termékeket, amelyek állati eredetű anyagokat tartalmaznak, vagy amiket állatokon kísérletezve fejlesztettek ki.

- Színészként okozott-e már problémát az életszemléleted? A szakmában mit gondolnak erről?

-Nehézséget nem okoz. Ha olyan feladatról lenne szó, ami ellenkezik az elveimmel, akkor azt nem vállalnám. Szerencsére a kellékesekkel meg lehet beszélni, hogy ha a színpadon, vagy a forgatáson enni kell, akkor azt elkészítik növényi alapanyagokból, sokszor segítek is nekik ebben. Ismernek már annyira, hogy például bőrövet sem adnának rám a jelmeztervezők. Minden megoldható, és szerencsére a szakmában is egyre többen kezdenek el tudatosan létezni. Kollégáim közül is sokan váltottak az utóbbi időben. Egyre több opció létezik a tudatos vásárlásra, ma már nagyon sok üzlet, vagy étterem gondol a vegánokra is. A színészek és a stábtagok körében is egyre fontosabb az, hogy mit, hogyan, hol esznek.

-       Nem igényel sok utánajárást, hogy beszerezd a számodra megfelelő alapanyagokat, vagy ruhadarabokat?

-       A szemem már automatikusan ráállt arra, hogy észre sem veszem az üzletekben azokat a termékeket, amelyek állati eredetűek. A zöldségeket többnyire piacon veszem, de a legtöbb nagyáruházban kapható már minden, amit tudok használni. Mostanában gyakran járok csomagolásmentes boltokba, viszek magammal üvegeket, kis zsákokat, így a műanyag zacskókkal, fóliadarabokkal sem kell otthon küzdenem. A ruházkodás sem okoz különösebb problémát. Azt veszem észre, hogy ma már nagyon odafigyelnek a tervezők is, és lassan az lesz ciki, ha valaki nem vegán holmikat készít, vagy árul.

- Mostanában zéróhulladék-aktivistaként is több ízben nyilatkoztál…

-A veganizmushoz a környezetvédelem is hozzátartozik. Megkeresett Tóth Andi, a Dobd ki a szemetest című könyv szerzője, hogy csatlakozzaka hulladékmentes életmódothirdetők közé. A kihívásnak én lettem a januári arca. Korábban is törekedtem arra, hogy minél kevesebb szemetet termeljek, de nagyon nagy segítséget kaptam Anditól, aki személyre szóló tanácsokkal látott el. Kiborította a kukámat, és részletesen elmagyarázta azt is, hogy mit mivel helyettesíthetnék. Azt gondolom, hogy ez az egész az emberek személyes felelősségvállalása. Ne az egymásra mutogatás menjen, ne azt mondogassuk, hogy mindenki nylonszatyrokat használ. Ez egyrészt nem igaz, másrészt, a fogyasztói társadalomban a fogyasztó pénze egyfajta szavazat, amivel jelezni tudja azt, hogy mi az, amiért hajlandó pénzt kiadni, s mi az, amit otthagy a boltok polcain. A kínálat pedig előbb-utóbb a kereslethez alkalmazkodik, csak ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni…

- A közösségi oldalakon Vegán Hegylakó néven közel tizenötezer követőd figyeli a gondolataidat, tanácsaidat. Láthatjuk, hogy kiköltöztél a városi forgatagból egy hegyre, s ott kertészkedsz, főzöl…

- Pár éve találtam rá álmaim otthonára, ahol minden „klappol”, mert közel élek a városhoz, de mégis itt az erdő, egy nagy kert, és ami leginkább számít: a nyugalom, meg béke. Erre nagy szükségem van, hogy feltöltődnitudjak. A kert persze azért is fontos, hogy minél több dolgot tudjak megtermeszteni magamnak, a konyhámnak. Azt látom, hogy nagyon sok fiatal ismerősöm vágyik hasonló életmódra, és talán csak azért nem merik meglépni, mert nem kapnak ehhez elég inspirációt. A Vegán Hegylakó oldal emiatt jött létre. Nagyon sokat tanulok ott én is olyanoktól, akik már évtizedek óta vegánok, és tőlem is sokan kérnek tanácsot, amikre mindig igyekszem tudásom szerint válaszolni. Misszió ez nekem, hogy megmutassam, nem lemondásokról, vagy aszkétizmusról szól a vegán életmód, sőt!

- Azt több ízben nyilatkoztad, hogy otthon komposzt toalettet használsz. Nem volt nehéz megszoknod?

- Dehogy! Ez sem okoz különösebb macerát. Faforgácsot, papírzúzalékot, aprított kerti zöldhulladékot, szénát-szalmát használunk hozzá, s a végén egy külön komposzthalomra kerül minden. A kertben isteni trágya lesz belőle. Amikor valakinek mesélek róla, mindig megkérdezik, hogy nincs-e szaga. Évek óta ezt használom, és őszintén mondom, egyáltalán nem büdös! Meg kell tanulni helyesen kezelni, ha az ember eltalálja az arányokat, tökéletesen működik. Több csoport található az interneten, akik alomszéket használnak, sokat tanultam tőlük, illetve Országh József professzor tudományos kutatásait olvasva a Vízönellátó oldalon.

-Él veled kutya, macska?

- Amikor beköltöztem a házba, megjelent egy fekete macska, és jelezte, hogy akkor ő mostantól családtag lesz. Jánoska nem csak a kerten, de a házon, sőt felettem is uralkodik. Mivel a hegyen rengeteg a kóbor, gazdátlan állat, rendszeresen jelennek meg az udvaron kutyák, macskák. Ha sikerül elkapnom őket, akkor irány az állatorvos, és ivartalanítva keresek nekik szerető gazdit. Az erdőből bejárnak a vaddisznók, a rókák, a nyestek, ugrálnak a fákon a mókusok, és ezernyi madár énekére ébredek reggelente. A vaddisznók okoztak komoly károkat, de lassan belátom, hogy hiába mérgelődnék, itt ők vannak otthon. Én pedig igyekszem alkalmazkodni hozzájuk, hiszen ez az erdő mégiscsak az ő területük volt eredetileg.

Zoltán Tamás