A szezonális influenza világszerte minden évben felbukkan, és mintegy félmillió ember életét követeli. Mégis, a huszadik század elejéig nem számított a legsúlyosabb betegségek közé. Azóta azonban több hatalmas influenzajárvány is végigsöpört a világon, tízmilliók életét követelve, befolyásolva a történelem alakulását is. Mind közül a spanyolnátha volt a legsúlyosabb.

Az influenzavírusoknak három csoportja van: az A, a B és a C típus. Az állatok és emberek megbetegedését okozó A vírusok tehetőek felelőssé a világjárványokért. A humán megbetegedéseket előidéző B vírusok kisebb, helyi járványokat okoznak, míg a szintén embert fertőző C vírusok csupán elszórtan, esetlegesen jelentkeznek.

Mi a H? Mi az N?

Sérülékeny, könnyen elpusztítható vírusokról van szó, amelyek azonban kedvező időjárási viszonyok közepette embertömegek megbetegedését is okozhatják. Mutációk révén ráadásul állandóan változnak. Az A vírus felszíni struktúráját ugyanis két antigén határozza meg: a 15-féle hemaglutin (H) és a 9-féle neuraminidáz (N). Ezeknek a típusától függ az, hogy a kórokozó milyen élőlények sejtjeibe képes behatolni. Ezek a felszíni antigének folyamatosan változnak: többnyire lassan, így egy-egy új vírus szerkezete csupán minimálisan tér el a korábbitól. Időnként azonban előfordul, hogy a vírus felszíni antigénjei hirtelen teljesen lecserélődnek, és egy új, addig ismeretlen vírus jelenik meg. Akkor történhet ilyesmi, ha egy emberi gazdasejtet egyszerre kétféle influenzavírus támad meg, és ezek mutálódnak. A népesség korábban megszerzett immunitása mit sem ér az új kórokozó ellen, amely így képes akár világjárványt is okozni.

A víruskutatók kimutatták, hogy az egyes influenzatörzsek 68 éves ciklusonként jelennek meg újra és újra. Ez nagyjából egy emberélet hossza%u2026 Ennyi idő alatt tehát szinte biztosan megszűnik a populáció védettsége, így a visszatérő vírus képes az egész világot behálózó járványt okozni.

Régi vagy új?

Az influenza régi betegség. Hippokratész már az időszámításunk előtti ötödik században említést tett egy járványról, amelyet a mai tudósok influenzának vélnek. 876-ban Nagy Károly hadseregét is egy hasonló fertőzés késztette megtorpanásra. A betegség pontos leírása 1618-ból származik.

Az influenza elnevezés olasz, szó szerinti jelentése pedig hatás, befolyás. A tizennyolcadik századi olasz orvosok ugyanis megfigyelték, hogy a betegség főleg a hideg évszakban jelentkezik, tehát úgy gondolták, hogy a hideg befolyása - influenza di freddo - érvényesül.

Tulajdonképpen minden évszázadban, minden kontinensen felütötte a fejét egy-egy nagyobb járvány, amely magas halálozási arányszámmal járt. Ennek ellenére nem számított a legsúlyosabb kórképek közé. Egészen az első világháború végéig%u2026

A spanyolnátha tavasszal

A spanyolnátha 1918-19-ben söpört végig a világon, 20-50 (sőt, merészebb becslések szerint akár 100) millió ember életét követelve. Megdöbbentő adat ez annak tükrében, hogy az első világháborúban mintegy 8,5 millió ember esett el%u2026

A spanyolnátha két hullámban jelentkezett. Először 1918 márciusában, az amerikai Kansasban, európai bevetésre készülő katonák táborában ütötte fel a fejét az akkor még hagyományosnak tűnő influenza. Áprilisban aztán velük együtt Európába is megérkezett. Tavasszal Spanyolországban 8 millió embert betegített meg. Egyes teóriák szerint a járvány ennek is köszönheti az elnevezését, amelyben logikusan sem a %u201Espanyol%u201D, sem a %u201Enátha%u201D nem kaphatna szerepet. Ám egyrészt Spanyolországban okozott először ilyen hatalmas mértékű, tömeges megbetegedést, másrészt szinte kizárólag az akkor semleges Spanyolországban lehetett nyíltan beszélni a pusztító kórról, ellentétben a háborús cenzúrát alkalmazó környező országokkal. Így terjedhetett el világszerte a spanyolnátha elnevezés. A japánok ezt nem vették át, ők amerikai náthának hívták a kórt.

A spanyolnátha ősszel

A vírus hirtelen eltűnt, ám 1918 őszén visszatért, sokkal agresszívebb formában. Vajon biztosak lehetünk abban, hogy ugyanarról a vírusról van szó? Igen! Azok, akik tavasszal már átestek a betegségen, ezúttal nem fertőződtek meg. A kór egyszerre több helyen jelentkezett, a világ legeldugottabb zugaiban is. A világháborús veszteségek miatt nehéz a pontos becslés, de egyes számítások szerint az akkor másfél milliárdos emberiség egyötöde-egyharmada megfertőződött. Huszonnégyszer többen kapták el, mint egy hagyományos influenzavírust, és két és félszer annyian haltak meg benne. Akik elkapták, azok többnyire már pár órán belül ágynak estek, és gyakran másnapra már meg is haltak a tüdőt ért károsodás következtében.

A világháború által érintett területeken nyilván az is hozzájárult a nagyszámú megbetegedéshez és halálozáshoz, hogy legyengült, alultáplált, rossz higiénés körülmények között élő emberekre sújtott le a kór.

Súlyos influenzás megbetegedésen esett át többek között a párizsi béketárgyalásokon részt vevő Wilson amerikai elnök is. Ebben a járványban halt meg Guillaume Apollinaire, Kaffka Margit, Csontváry-Kosztka Tivadar és Eötvös Loránd is.

A spanyolnátha titka

A hagyományos influenzavírus főleg a felső légutakban: a szájban, az orrban és a torokban szaporodik. Az 1918-as spanyolnátha-vírus azonban a tüdőben is sokszorozódott, így elsődleges tüdőgyulladást is okozott.

A típusú emberi influenzavírust 1933-ban sikerült először laboratóriumban előállítani. B típust 1940-ben, C típust pedig 1950-ben izoláltak először. 1941-ben kimutatták, hogy a legyengült vírust tartalmazó védőoltással fel lehet venni a harcot az influenza ellen.

A spanyolnátha kórokozóját 1995-ben határozták meg. Ekkor kiderült, hogy leginkább a sertésinfluenza vírusához hasonlít, de géntérképének kialakulásához a madárinfluenza is hozzájárult. A kód neve: H1N1.

A szezonális influenzáról

Hazánkban az influenzaszezon december és március közé esik.

Az influenza cseppfertőzéssel terjed: amikor belélegezzük a vírust, az megtámadja a felső légutak sejtjeit. A tünetek többsége egyszerre jelentkezik, általában négy nappal a fertőzés után.  A hatás hirtelen, erős és jellegzetes. Tipikus tünetek a fejfájás, a száraz köhögés, a reszketés, az egész testre kiterjedő fájdalom és a magas, akár 40 °C feletti láz. Ahogyan szűnik a láz, a vizes orrfolyás és a torokfájás válik kínzóvá. A beteg extrém fáradtságot, gyengeséget érez, és napokig vagy akár hetekig nem képes visszanyerni az aktivitását. Már a tüneteket megelőző napon, illetve utána egy hétig fertőzheti a környezetét.

Mivel az immunrendszer legyengül, az influenzában szenvedők könnyen egy másodlagos fertőzés, úgynevezett felülfertőzés áldozatai lehetnek. Ez többnyire akkor alakul ki, amikor a beteg állapota már javulni kezd. Ilyenkor újra magas láz, reszketés, a légzéskor jelentkező mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet jelenik meg. Az influenza felerősítheti a szív- és tüdőbetegséget, illetve más krónikus szindrómák tüneteit.

Nem érdemes túlságosan siettetni a gyógyulást, hiszen a korábbi aktivitáshoz való erőltetett, idő előtti visszatérés visszaesésre, szövődményekre hajlamosít. Elsősorban ágynyugalom javasolt, tehát ezeket a betegségeket szó szerint ki kell feküdni, és hagyni kell, hogy a szervezet maga küzdje le a kórokozót. Sok pihenéssel és kellő folyadékfogyasztással segíthetjük ezt a folyamatot.

Mit tud az oltás?

Hiába gyárt megfertőződött szervezetünk ellenanyagot a vírussal szemben, a következő évi járvány idején az ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott vírust és nem nyújtanak védelmet ellene. Így egész életünkben fogékonyak vagyunk a fertőzésre.

Az influenzavírusok elleni oltások a WHO által ajánlott, az adott évben várhatóan fertőzéseket okozó influenzatörzseket tartalmazzák. Az a cél, hogy az oltóanyag antigénjei minél jobban passzoljanak a majdani vírus tulajdonságaihoz. Ez persze nem számítható ki tökéletesen, hiszen a vírusok rendkívül gyorsan szaporodnak és mutálódnak, azaz változtatják tulajdonságaikat. (Ezért érdemes minden évben újra beadatni az új oltást.) Jellemző, hogy a déli féltekén, ahol mintegy féléves eltolódással jelentkezik az influenzajárvány, már más antigének szerepelnek az oltóanyagban. Az immunitás 10-14 nap alatt fejlődik ki.

Az idei influenza elleni védőoltás a tavalyi oltóanyaggal megegyező összetételű. Három elölt vírustörzset tartalmaz, két influenza A (a H1N1 és a H3N2 altípust), valamint az influenza B vírusokat.

Jó tudni, hogy az influenza elleni oltás nem nyújt védelmet a madárinfluenza ellen, de csökkenti a veszélyét egy olyan kevert genetikai állományú vírus kialakulásának, amely elősegíthetné az emberről emberre való terjedést.

Folytatás következik...