Tavasszal, a változékony időben, esetleg kis vitamin- és ásványianyag hiány mellett nem nehéz elkapni egy-egy náthás, orrfolyós, tüsszögős betegséget. De egész biztos, hogy akkor is csak egy megfázásról van szó, ha már hetek tart az állapot, és esetleg orr- és szemviszketés is társul hozzá? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arról beszélt, hogyan lehet megkülönböztetni a náthát az allergiától azoknak, akik korábban nem szembesültek ezzel.

Mi okozza a náthát?

A „nátha” (közönséges megfázás) leggyakrabban vírusos fertőzés, a nevével ellentétben nem a hideg idő közvetlen hatása. Többféle vírus is okozhatja, de a leggyakoribbak a rhinovírusok. A fertőzés a levegőben terjed, a köhögés, tüsszentés okozta apró cseppekkel, illetve a fertőzött felületek (például kilincs, telefon) megérintése során is átadható.

Tavasszal ugyanúgy „megfázhatunk”, mint télen, sőt, a tél végére kissé megfogyatkozott vitamin- és ásványianyag raktárak miatt esetleg gyakrabban is elkapunk banális fertőzéseket. A nátha jellemző tünetei a köhögés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, esetleg kísérőtünetekkel együtt. Egy ilyen jellegű hétköznapi fertőzésnek 3-7 nap alatt le kell vonulnia, ha ennél tovább tart, érdemes kivizsgálni az okot. Náthához hasonló tüneteket például a krónikus arcüreggyulladás is okozhat, akár köhögést is kiválthat a hátsó garatfali csorgás révén, ha az orrdugulás miatt az orrváladék hátra, a garat irányába távozik. Ha a nátha már több, mint egy hete tart, mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni!

Lehet, hogy allergia okozza a náthás jellegű tüneteket?

Ha a tünetek tartósan fennállnak, a kivizsgálást el lehet indítani az allergia irányában is, hiszen ez az autoimmun betegség bárkinél, bármely életkorban elindulhat, még akkor, ha korábban semmi sem utalt rá.
Amennyiben tavasszal jelentkeznek a tünetek, gondolni lehet a már bőven jelen lévő pollenekre is. Leggyakoribb áprilisi allergén a nyírfa, ami az egyik legerősebb tavaszi allergén, de jelen van az éger, a mogyoró, a kőris, a tölgy, a platán is. Április végén már megjelenhetnek a fűfélék és különösen csapadékos időben okozhatnak gondot a penészgombák.

Ha a panaszok nem kötődnek az évszakhoz, hanem akár hónapok óta megnehezítik a mindennapokat, felmerülhet a lakáson belüli allergének lehetősége is. Részben ilyen lehet a penészgomba, de érdemes kivizsgálni a kutya-, macskaszőr allergiát és a poratka allergiát is.

Hogyan különböztethető meg a nátha és az allergia?

A pollenallergia szénanáthás tüneteket okoz, melyek a következők lehetnek:

• vizes orrfolyás

• tüsszögés

• köhögés

• orr- és szemviszketés.

Fontos különbség, hogy szénanátha esetén hiányoznak a jól ismert, náthával, megfázással járó egyéb panaszok, úgy, mint a láz, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg hányás, hasmenés. Ha a szénanáthás tüneteket pollen váltja ki, akkor az év ugyanazon időszakában jelentkeznek ismételten az évek során, mindig az adott pollen szórásakor. Tavasszal jól megfigyelhető, hogy napos, szeles időben erősödnek a klinikai tünetek, esős időben sokszor csökkennek.

Ugyanakkor a nátha vagy allergia kérdésben biztos választ csak az allergiateszt elvégzése adhat, melynek eredményét a tünetekkel összevetve lehet megállapítani, hogy valóban allergiáról van-e szó, és ha igen, pontosan mire alakult ki ez a téves immunválasz.

Mit lehet tenni allergia ellen?

A szénanátha, vagyis allergia kezelhető tüneti terápiával, vagyis antihisztamin tabletta és különböző hatóanyagú orrspray adásával, melyet a kezelőorvos javasol a tünetek és az allergia vizsgálat eredménye alapján. A kezelés célja „csak” a tünetek csökkentése és megszüntetése, ezért minden szezonban újra és újra alkalmazni kell azokat. Ugyanakkor a tünetcsökkentésnél sem mindegy, milyen készítményeket alkalmazunk, ezért hasznos az allergológus által javasolt termékeket választani.

- Emellett oki terápiát is tudunk alkalmazni, amellyel befolyásolni lehet az allergiás betegség lefolyását, ez az allergén immunterápiás kezelés. Ez a terápia nem csak a tüneteket csillapítja, hanem az immunrendszer működésére hat, az adott allergénnel szemben immuntoleranciát indukál – hangsúlyozza dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész.

- A minimum 3 éves allergén immunterápia hozzászoktatja a szervezetet ahhoz az allergénhez, ami a tüneteiket okozza, így idővel az adott allergénre toleranciát mutat az immunrendszer, nem jelentkeznek a panaszok az allergénre. Sok esetben a kezelés tartós eredményt hoz, akár 8-10 évig hatásos. Az immunterápiát célszerű elkezdeni két hónappal az allergén növény pollenszórása előtt, tehát például parlagfű allergia esetén május végéig kezdhető.

Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica