Székrekedés, szorulás: a magyar nyelv igazán tapintatosan fejezi ki azt a jelenséget, amikor képtelenek vagyunk produkálni az emésztés végtermékét. A probléma oka többnyire nem súlyos és kis életmódváltással orvosolható, ám bizonyos esetekben rosszindulatú elváltozás is lehet.

 

Akkor beszélünk székrekedésről, ha a székletürítés nehéz vagy ritkán történik. Akkor is nehéznek tekinthető, ha naponta többször is sikerül, de az "eredmény" kis mennyiségű, kemény, és erőlködésnek köszönhető. Ritkának pedig akkor mondjuk, ha hetente három alkalomnál kevesebbszer kerül rá sor.

 

Sokféle ok

- Fontos tudnunk, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatok egynegyede székrekedés formájában jelentkezik először - mondja dr. Kovács Eszter háziorvos. - Ezért mindenképpen komolyan kell vennünk ezt a tünetet, különösen, ha először jelentkezik és ha megváltoztatja székelési szokásainkat, illetve ha vér is van a székletben.

Gasztroenterológus vagy proktológus zárhatja ki a daganat lehetőségét. Ha valóban nem daganatról van szó, meg kell vizsgálni, milyen egyéb ok állhat a háttérben.

 

A székrekedés sokszor akutan kialakuló, hirtelen jelentkező panasz, amely az alábbi tényezőkre vezethető vissza:

• bélelzáródás

• hasi gyulladásos folyamat

• baleset miatti vagy műtét utáni inaktivitás

• új gyógyszer mellékhatása

• utazás

• étrendváltoztatás (például böjt vagy drasztikus fogyókúra)

Ám a szorulás leggyakrabban krónikus, idült állapot, amelynek hátterében a következő okok állhatnak:

• táplálkozási hiba: alacsony rosttartalmú étkezés

• elégtelen folyadékbevitel (ezt jelzi a kemény széklet)

• elégtelen kalóriabevitel (például különböző diéták során)

• bizonyos ételek (csokoládé, kakaó, banán) túl gyakori fogyasztása

• túlzott hashajtóhasználat (rendszeres szedése kimeríti a bélizomzatot)

• mozgásszegény életmód

• pszichés ok

Bizonyos betegségek is eredményezhetnek székrekedést:

• pajzsmirigy-alulműködés

• Parkinson-kór

• stroke

Mi a megoldás?

Ha lehet, orvosoljuk természetes úton a problémát! - javasolja dr. Kovács Eszter.

• Fokozzuk a rostbevitelt! Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát, például korpát, búzacsírát, lenmagot!

• Jó, ha tudjuk, hogy többek között az aszalt szilva és a füge hashajtó hatású.

• Fogyasszunk naponta legalább két liter folyadékot!

• Növeljük a fizikai aktivitást! Végezzünk hasizomgyakorlatokat! Idősek sétáljanak naponta egy félórát!

• És még valami: alakítsuk ki a rendszeres székelés szokását. Jó, ha a székletürítést mindig a nap bizonyos szakában végezzük, nyugodt körülmények között. Gyermekeinket is szoktassuk rá erre!