Gyulladásos bélbetegségek

Gyulladásos bélbetegségek

A gyomor- és bélrendszeri panaszok - a hasmenés, a székrekedés, a gyomorfájdalom, a puffadás - igen kellemetlenek lehetnek. Ám ha ezek a tünetek rendszeresen visszatérnek, többről van szó, mint pusztán kellemetlenségről. Olyan krónikus kórképek állhatnak a háttérben, amelyekkel ugyan együtt lehet élni, de nagyon megkeseríthetik a mindennapjainkat. Dr. Bende János sebész, gasztroenterológus, klinikai onkológus, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa segítségével utánajártunk, mit kell tudnunk a leggyakoribb bélbetegségekről.  

Magyarországon 20-25 ezerre tehető a nem specifikus gyulladásos bélbetegségekben szenvedők száma. Két betegség tartozik ebbe a kategóriába: a colitis ulterosa és a Crohn-betegség. Azért nevezzük ezeket nem specifikusnak, mert a tudomány mai állása szerint nem ismerjük kialakulásuk pontos okát.

Okok

Napjainkban is számos kutatás igyekszik kideríteni az okokat, ám egyelőre csak feltételezéseink lehetnek. Úgy tűnik, hogy bár egyik betegség sem örökletes, fennáll egyfajta genetikai fogékonyság. Egyes népcsoportoknál - például az askenázi zsidó közösségekben - gyakrabban fordulnak elő. Vizsgálták már az immunrendszer hibás működésével való összefüggést is, amire akkor figyeltek fel, amikor immunszupresszív kezelések hatására javult a bélbetegségben szenvedők állapota. S végül igen valószínű, hogy a környezeti ártalmak is hozzájárulnak a bélproblémák kialakulásához. Érdekesség, hogy a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa jellemzően a fehér bőrű, különösen az északi és nyugati népek betegsége. Eszkimóknál például még soha nem figyelték meg

Crohn-betegség

Bár a világban Crohn-betegségként terjedt el, a lengyelek Lesniowski-kórnak nevezik, hiszen Antoni Lesniowski már 30 évvel az amerikai Burrill Crohn előtt diagnosztizálta a betegséget. A kór többnyire lassan alakul ki, a tünetek sokáig lappanganak, ami megnehezíti a diagnózis felállítását. Az esetek többsége 30 éves kor alatt jelentkezik, bár Eisenhower amerikai elnöknél hatvanéves korában diagnosztizálták a kórt. Mindkét nem egyforma arányban lehet érintett. A betegség vezető tünete a fogyás, de gyanút kelthet a láz, a visszatérő, görcsös hasi fájdalom, a hasmenés is, különösen ha mindezt ízületi, szem- vagy bőrgyulladás kíséri.

A Crohn-betegség a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti, de jellemzően a vékonybélben jelentkezik. Szegmentális gyulladással jár, azaz a panaszok a bél egyes szakaszain érzékelhetőek: ép és gyulladásos bélszakaszok váltakoznak. Mivel a gyulladás esetenként a legalsó vékonybél-kacsnál jelentkezik - ott, ahol a féregnyúlvány is található -, elsőre gyakran vakbélgyulladásnak tűnhet. A gyulladás az érintett bélszakasz teljes vastagságára, metszetére kiterjed, ezért fennáll a veszélye annak, hogy a bél perforál, azaz ki is lyukad. A kilyukadt bél összetapadhat a szomszédos bélszakaszokkal, hasi szervekkel (akár a hólyaggal, a méhvel vagy a hüvellyel) is. Ezt a rendellenes járatot nevezzük belső sipolynak.

Nagyon veszélyes lehet, ha a baktériumokkal teli béltartalom a sipolyon keresztül az eredendően steril szervekbe jut! A végbél körüli területen külső sipoly is kialakulhat. További szövődmény lehet a bél elzáródása vagy gennyel telt tályogok kialakulása. Ha bélelzáródás vagy perforáció következett be, elkerülhetetlen a bélrövidítő műtét: a sebész ekkor a műtét során eltávolítja a beteg bélszakaszt. Ám ez sem okoz végleges gyógyulást. A Crohn-betegség sajnos hajlamos a kiújulásra, gyakran éppen ott, ahol a bélvégeket újra egyesítették. A Crohn-betegséget a szervezet más részeit érintő egyéb kórképek kísérhetik, többek között ízületi gyulladás, a szemfehérje gyulladása vagy az epeutak hegesedéssel járó gyulladása.A kór rendszerint - szabálytalan időközönként -  újra és újra fellobban, végigkísérve a beteg életét.

Colitis ulcerosa

A betegséget kifekélyesedő vastagbélgyulladásnak is nevezik. Bármely életkorban előfordulhat. Leginkább a vastagbelet érinti, amelyben gyulladás és kifekélyesedés alakul ki, hasmenés, hasi görcsök és láz jelentkezik. A Crohn-betegséggel ellentétben a colitis ulcerosa nem érinti a bél minden rétegét, csupán a nyálkahártyát.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

 

Normális esetben a naponta termelődő egy-két liter híg székletből a vastagbélben szívódnak vissza a sók és az ásványi anyagok. Azonban colitis ulcerosa esetében ez nem történik meg, így fennáll a kiszáradás veszélye és súlyos esetben a toxikus (mérgező) állapot kialakulása. Toxikus vastagbélgyulladás esetén a bélfal teljes vastagságában károsodik, ami bélelzáródáshoz vezet. A bél mozgása megszűnik, így a béltartalom nem képes továbbhaladni. A has felpuffad, a vastagbél kitágul. Ezt a súlyos állapotot nevezzük toxikus megakolonnak, ami - nagyon ritkán - halállal is járhat. Hosszantartó betegség esetén magasabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. Ezért rendszeres időközönként javasolt a vastagbéltükrözés és a bélből vett szövetminta elemzése.

A kifekélyesedő vastagbélgyulladás gyakori szövődménye lehet a kisfokú májműködési zavar, de ez ritkán vezet súlyos májbetegséghez. Ahogyan a Crohn-betegség, úgy a colitis ulcerosa is érintheti a szervezet egyéb részeit, kialakulhat ízületi gyulladás, a szemfehérje gyulladása vagy az epeutak hegesedéssel járó gyulladása.

Kezelés

Mindkét kór gasztroenterológiai gondozást és rendszeres kontrollt igényel. A betegségek nem gyógyíthatók meg teljesen, de gyógyszeresen kezelhetők gyulladásgátlókkal, immungyógyszerekkel, biológiai szerekkel és antibiotikumokkal. Kiegészítő kezelésként hasznosak lehetnek egyes tápszerek, vaskészítmények, valamint probiotikumok.

Jó tudni, hogy az említett gyógyszerek egy része fényérzékennyé tesz, így nem javallt a napozás és a szolárium. Tanácsos kerülni a fokozott testi és lelki megterhelést, az alkoholt, a dohányzást és az egzotikus ételeket.

IBS

Bár az IBS, azaz az irritábilis bél szindróma nem gyulladásos bélbetegség, mégis szólunk róla, mert tünetei nagyon hasonlítanak a Crohn-betegséghez, illetve a colitis ulcerosához. Az IBS-ben nem lehet szervi eltérést igazolni, csupán funkcionális zavarról, az egész tápcsatorna mozgásának elégtelenségéről van szó. A népesség 10-15 százalékát érinti, a nőket háromszor gyakrabban, mint a férfiakat. A tápcsatorna rendkívül érzékenynek bizonyul sokféle ingerrel - egyes gyógyszerekkel, hormonokkal, a stresszel, a megváltozott életmóddal - kapcsolatban.

Visszatérő hasi fájdalom és megváltozott székelési szokások hívhatják fel a figyelmet az IBS-re. Alapvetően három fajtája van: a hasmenéses, a székrekedéses és a kevert forma. A háttérben az áll, hogy a bélrendszer összehúzódásai felerősödnek és gyakoribbá válnak, így a béltartalomnak a vékonybélben töltött ideje lerövidül. A fájdalomért a vastagbél fájdalomérző idegvégződéseinek fokozott érzékenysége tehető felelőssé. A fájdalom rohamokban jelentkezik.

Puffadás, gázképződés, hányinger, fejfájás, fáradtság, levertség és szorongás is gyakran tapasztalható.Az irritábilis bél szindróma kezelése esetenként más és más. Amennyiben megállapítható, hogy mi idézi elő a rohamokat, kerülni kell az adott tényezőt. Székrekedés esetén segíthet a fizikai aktivitás és a fokozott rostbevitel, ellenkező esetben a hasmenés elleni szerek könnyíthetnek a helyzeten.

És a lélek?

A tapasztalatok szerint a gyomor- és bélbetegségek összefügghetnek lelki problémákkal is. Elég, ha a szólásainkra gondolunk: "megfeküdte a gyomromat", "nem veszi be a gyomrom", "ezt már nem tudom megemészteni".

Nagyon sok, colitis ulcerosában szenvedő betegre jellemző, hogy rendkívül alkalmazkodó személyiség, aki erőn felül igyekszik elkerülni a konfliktusokat.A Crohn-betegek jellemzően teljesítményorientáltak. Létezik olyan elmélet is, amely szerint a Crohn-betegség hátterében az anyához (esetleg az apához) való nagyon szoros kötődés áll.Az IBS gyakran érint szorongó embereket.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek