Fültől fülig -a nevetés és a mosoly anatómiája
"Sajátságos állapot, melyet a humor, vagy nevetségesség idézhet elő. Ez az állapot a hasizomnak sajátságos rángatózását idézheti elő, mely egészen a szájig, a szájon keresztül egészen a fülekig terjedhet s kórbonctanilag megállapítható. Ezt nevezzük nevetésnek."
"A nevetés nagyon gyakori tünet s mivel a hasizom mozgatása az emésztésre is igen jó hatással lehet, sokan mesterségesen s közvetve idézik elő." (Karinthy Frigyes: Nevetés)
Mosolyogj!
A jókedv, a nevetés valóban gyógyító hatású: a jóízű nevetés kedvezően hat a testre és a lélekre, akárcsak a szívből jövő mosoly. Bár a mosolynak számos árnyalata létezik - pl. derűs, cinikus, gúnyos, lenéző, önfeledt stb. -, az emberek többsége a mosoly gesztusát leginkább a szeretet, az öröm jeleként értelmezi. Érdekes megfigyelés, hogy az öt alapvető érzelmi megnyilvánulás, így az öröm, a harag, az undor, a félelem, és a meglepetés kultúrától független és ezekhez az érzelmekhez kapcsolódó arckifejezések is egyetemesek.
Az azonban vitathatatlan, hogy a mosoly jellegét az egyén kulturális környezete jelentősen befolyásolja, a mosoly mögött meghúzódó valódi érzelmek, pl. a gúny, a cinizmus és az ezekhez az érzelemhez tapadó arckifejezések kultúránként igen sokfélék lehetnek. A mosoly fajtája, jellege - természetesen az adott szituáción túl - függ az életkortól, a nemtől és az intelligenciától is. Az érzelmek kifejezésénél nem csupán az arcjáték, de a testtartás és a hangszín is fontos kísérője a kommunikációnak, melyek szorosan összefüggenek egymással és leleplezhetik a beszélő valódi szándékát.
Az ember érzelmeiről leginkább a száj, a szem, a szemöldök mimikai mozgása, és a pupilla nagysága árulkodhat. A mimikai izmok, melyek lehetővé teszik még a legösszetettebb érzelmeink kifejezését is szorosan kapcsolódnak az agykéreg érző területeihez, a homloklebenyhez és a limbikus rendszerhez is.
Gyógyító nevetés
A nevetés sokkal komplexebb érzelemnyilvánítási folyamat, mint a mosoly. Már az újszülött csecsemők is képesek mosolyogni, de a nevetés képessége csak jó néhány hónappal később alakul ki a gyerekeknél. A nevetéshez ugyanis a légző izmok, a rekeszizom stb. együttes munkája szükséges, melyek megfelelő működéséhez elengedhetetlen a szervezet egy bizonyos fejletségi szintje. A nevetés egészségre gyakorolt jótékony hatását az orvostudományban is egyre többen felismerik és alkalmazzák.
A gyermekkórházakba látogató bohócdoktorok is "nevetésterápiával" igyekeznek elősegíteni a mielőbbi gyógyulást. A nevetés ugyanis serkenti a vérkeringést, az agy oxigén ellátását, fájdalomcsillapító, nyugtató hatású. Napi néhány perces önfeledt nevetés vagy akár szívből jövő mosoly bizonyítottan jobb kedvre hangol, mind fizikailag, mind szellemileg egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá tesz.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
