Félni kell, rettegni nem - Magyarország és a trópusi betegségek
A veszély valós, de nagyon nehéz úgy beszélni róla, hogy az ember se pánikkeltéssel, se bagatellizálással ne legyen vádolható - mondta Rózsa Lajos, az MTA Evolúciótudományi Intézet kutatója az Indexnek.
Sokunknak egy távoli, sci-fi-szerű jövőkép az, hogy Magyarországon trópusi betegségek pusztítsanak, pedig ezek a betegségek már most is jelen vannak Magyarországon (egyes esetekben talán már évtizedek óta itt vannak), és senki sem tudja megmondani - pláne megakadályozni -, hogy mikor fognak a trópusi, szubtrópusi országokra jellemző, akár sok száz, vagy sok ezer ember halálávalvégződő, járványszerű helyzeteket okozni.
A nyugat-nílusi láz már a mindennapok része. Az elmúlt tíz évben csak néhány tucatmegbetegedést regisztráltak évente, tavaly viszont már 220 betegszám fölé ugrott a mutató (15 halálesettel), és afertőzöttek száma tízezernyi lehetett. Olyan emberek betegednek meg - és alkalmanként halnak meg - a betegségben, akik soha nem jártak a trópusokon, vagyis itthon kapták el egy szúnyogcsípés következtében.
A harmadik világ egyik legfőbb fertőzéses haláloka a malária. Kevesen tudják, hogy a malária (régi magyar nevén mocsárláz) az ötvenes évekig Magyarországon is közismert betegségnek számított, és tömegesen szedte áldozatait. Az epidemológiai adatok ugyan arra mutatnak, hogy itthon maláriajárvány újbóli megjelenésére igen kicsi az esély, de más európai országban kialakulhatnak olyan időjárási, higiéniás és demográfiai viszonyok, amelyek helyben megnövelhetik a betegség fellángolásának veszélyét. Már csak azért is, mert a terjesztéséhez a trópusokról átterjedt, invazív szúnyogokra sincs szükség, a kórt vígan tudják terjeszteni az itthoni fajok is.
A témában egy egészen hosszú cikket olvashat az Index oldalán.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
