Feledékenység vagy Alzheimer-kór?

Feledékenység vagy Alzheimer-kór?

Teljesen természetes, hogy idősebb korban felejteni kezdenek szeretteink - de hogyan különböztethetnénk meg a még normálisnak számító feledékenységet az Alzheimer-kórtól?

Sajnos, ahogy az ember öregszik, kezd egyre feledékenyebb lenni. Idős korban ez természetesnek tekinthető, ám nem összetévesztendő egy jóval súlyosabb állapottal - a betegséggel, melyet Alzheimer-kórnak hívnak.

65 éves kor felett nyolc emberből egynél jelentkezik a demencia e kétségbeejtő formája. Első szakaszaiban azonban a betegség jelenléte nem egyértelmű a családtagok és a barátok számára. Íme néhány korai jel, amelyet figyelmeztetésnek vehetünk...

1. Beszéd és memória: az Alzheimer-kór korai szakaszában a hosszútávú memória kielégítő marad, ám a rövidtávú „vázlatossá” válik. Az idős ember elfelejthet beszélgetéseket, melyeket folytattunk vele. Megismételhet kérdéseket, melyekre már kapott választ. A betegség a beszédet is károsítja, a betegeknek gondot okozhat bizonyos szavakra visszaemlékezni.

Feledékenység vagy Alzheimer-kór?

2. Viselkedés: a memóriavesztés mellett az Alzheimer-kór zavartsággal és viselkedés változásokkal is jár. A beteg elveszettnek érezheti magát egy számára régóta ismerős helyen, hangulatingadozásai vannak, ítélőképessége romlik, ahogyan a higiéniája is. Idős emberek, akik egykor stílusosan öltöztek, most felvehetnek teljesen rájuk nem illő, rossz állapotú ruhákat és megjelenhetnek mosatlan hajjal.

3. Ne hagyjuk figyelmen kívül a jeleket: természetesen nem egyszerű szembesülni azzal, hogy szeretett családtagunk, barátunk Alzheimer-kóros lehet. De neki okozunk rosszat, ha nem visszük mielőbb orvoshoz. Még az is kiderülhet, hogy nem Alzheimerről van szó. Ha pedig mégis, a korai felismerés és kezelés megkezdése segíthet idős szerettünk állapotán.

4. Alzheimer-kór diagnosztizálása: nincs egyszerű teszt a betegség azonosítására, ezért az orvos azokra az észrevételekre támaszkodik majd, melyet leírunk. Végeznek viszont mentális állapot felmérést vagy egyéb szűrővizsgálatot, mely értékeli a beteg mentális funkcióit és rövidtávú memóriáját. A vizsgálatok kizárhatnak egyéb betegségeket is, így a stroke-ot vagy a tumort és más információkkal is szolgálhatnak az agyról.

5. Az Alzheimer kór és az agy: a betegség idegsejt- és szövethalálhoz vezet az agyban. S ahogy halad előre a betegség, az agyszövet zsugorodik, az agy kamrái pedig egyre nagyobbodnak. A károsodás tönkreteszi a kommunikációt az agysejtek között, lebénítja a memóriát, a beszédet és a megértést.

6. Mit várhatunk? Az Alzheimer-kór minden páciensnél másként alakulhat, van, akinek gyorsan romlik az állapota, súlyos memóriavesztés és zavartság alakul ki pár év alatt. Másoknál a változások fokozatosak és akár 20 éve is maradhat hátra. Átlagosan egyébként 3-9 évet élnek a betegség diagnosztizálása után a betegek.

7. Hogyan hat az Alzheimer a mindennapi életre? Mivel a betegség érinti a koncentrációt, a páciensek elveszíthetik a legalapvetőbb feladatokkal kapcsolatos képességeiket is, így például a főzés vagy a számlák befizetése sem megy már egyedül. Ahogy a tünetek rosszabbodnak, a beteg egyre kevésbé ismeri fel szeretteit vagy korábban ismerős helyeket. Könnyen eltéved, nem használja megfelelően az evőeszközöket, akár villával is megpróbálhatja kifésülni a haját. Vizelet-visszatartási problémákkal, egyensúly-problémákkal küzd, elveszíti nyelvi készségeit a betegség előrehaladottabb szakaszában.

8. Az Alzheimer-kór és a vezetés: a rossz koordináció, a memóriavesztés és a zavartság életveszélybe sodorhatja a pácienst (és másokat), ha volán mögé ül. Ha úgy érezzük, nem alkalmas a vezetésre, magyarázzuk el neki, miért. Nem hallgat ránk? Hívjuk segítségül az orvost. Ha még így is ragaszkodik a volánhoz, vigyük el egy értékelésre, ahol megállapíthatják, hogy vezetésre alkalmatlan. Találjunk ki alternatívát számára, mellyel helyettesítheti az autót.

9. Alzheimer és testmozgás: a mozgás segíthet a betegségben szenvedőknek az izomerősítésben és a koordinációban. Javítja a hangulatot, csökkenti a szorongást. Konzultáljunk az orvossal a szerettünk számára legalkalmasabb mozgástípusokról. Az ismétlődő tevékenységek, így a séta, a gyomlálás, de még a ruhák hajtogatása is hatékony és nyugalmat áraszt.

Feledékenység vagy Alzheimer-kór?

10. Az Alzheimer-kór gyógyszerei: nincs ellenszere a betegségnek, de lassítani lehet az idegkárosodást az agyban. Bizonyos gyógyszerek fenntartják a mentális funkciókat és lassítják a betegség előrehaladását. Amennyiben a kezelést hamar elkezdik, szeretett családtagunk, barátunk képes lesz még sokáig önálló maradni és elvégezni napi feladatait.

11. A gondozó szerepe: miközben a beteg nyilván sok dologban segítségre szorul majd, igyekezzünk megteremteni számára a lehetőséget, hogy maradjanak dolgok, melyekben önálló lehet. Készítsünk például emlékeztető jegyzeteket. Ragasszuk a villanykapcsoló fölé, hogy „ne felejtsd el kikapcsolni”, helyezzünk öntapadós figyelmeztetőket a napi feladatokhoz kapcsolódó helyekre és győződjünk meg róla, hogy a beteg rendszeresen szedi a gyógyszereit.

Sajnos, szembesülhetünk kihívásokkal a beteg gondozása során. Az Alzheimer-kór korai szakaszában a páciensek szégyellhetik, ami történik velük, idegesek, szorongóak lehetnek. Figyeljünk oda arra, nem fordul-e mindez depresszióba, hiszen ebben az esetben azt is szükséges kezelni. A betegség előrehaladottabb szakaszában megtörténhet, hogy a páciens paranoiddá, erőszakossá válik, még ellenünk is fordulhat. Nem könnyű, de tartsuk észben, hogy ezért a betegség a felelős.  A kezelőorvost mindenképp figyelmeztessük az erőszakos viselkedés lehetőségére!

12. Lemenő nap-szindróma: az Alzheimer-kórban szenvedők közül sokan stresszesebbé válhatnak, amikor lemegy a nap. Van, akinél ez a hangulat egész éjjel tart. Oka ismeretlen, de könnyíteni lehet a helyzeten, például azzal, hogy kellő világosságot teremtünk a házban és behúzzuk a függönyöket naplemente előtt. Igyekezzünk elterelni a beteg figyelmét a tévével vagy valamilyen egyéb szórakozással, valamint korlátozzuk a koffeinfogyasztását reggeli után.

13. Ha a beteg nem emlékszik nevekre: megkönnyíthetjük a páciens dolgát, ha fényképeket rakunk ki a közelében, melyeken a családtagok együtt láthatók és a nevüket is a kép alá írjuk. Persze, eljöhet  az idő, amikor már nem ismer fel senkit - ez igen nagy megrázkódtatás a szerettei számára, különösen annak, aki nap mint nap gondozza őt.

A gondozó is kiéghet sajnos, melynek jelei a fejfájás, hátfájás, hangulatingadozás, a koncentráció és az alvás nehézsége. Fontos, hogy minden nap végezzen olyan tevékenységeket, amelyeket élvez, ne kelljen lemondania mindenről. Legyen segítsége, ha szükséges, valaki, aki be tud ugrani helyette.

Segítséget lehet kérni az Alzheimer-kóros betegekkel foglalkozó szervezetektől és természetesen az otthoni gondozást is lehet szakemberre bízni, ha szükséges. Sok beteg - és hozzátartozója - szeretné, ha minél tovább otthon maradhatna, de vannak esetek, amikor ez már lehetetlen. Ilyenkor célszerű egy megfelelő otthont választani számukra, ahol megkapják a szükséges ellátást.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek