Étvágytalanság, émelygés, hányás?

Étvágytalanság, émelygés, hányás?

A személyre szabott, modern onkológiai terápiák sokkal hatékonyabbak lehetnek a korábbiaknál, de lehetnek olyan mellékhatásaik, amelyek rontják a betegek életminőségét. Az egyik jellemző mellékhatás az étvágytalanság, esetleg az émelygés és a hányás. Ezek ellen azonban sokat lehet tenni, akár magával az étkezéssel is. A témáról dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos beszélt.

Émelygés, hányás – így lehet segíteni

Régebben a kemoterápia egyik legkellemetlenebb mellékhatása volt a hányinger és a hányás, ma már azonban az infúziós kezelés elejétől fogva olyan gyógyszereket adnak a betegeknek, amelyek jó eséllyel kiiktatják ezeket a jelenségeket. Éppen ezért akkor is rendszeresen kell szedni a rendelt gyógyszereket, ha nem jelentkezik az émelygés, hiszen így kerülhető el a kemoterápiát követő napokon a rosszullét. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a hányinger a gyógyszerek ellenére sem szűnik meg, hiszen ez egyéni érzékenység kérdése is. Ilyen esetben a táplálkozásban is érdemes változtatásokat végrehajtani, és enni valamit, amikor éppen nem jelentkezik az émelygés.

- A kezelés alatt álló betegeknek nem kell a megszokásokhoz ragaszkodnia. Ha még reggelire is jól esik a meleg leves, akkor egyen bátran és érdemes otthon tartani olyan nassolnivalót is, amit nagyon szeret – mondja Pádi doktornő. – Sokaknak ebben az élethelyzetben a kímélő, zsírszegény, húsmentes fogások válnak be, már csak azért is, mert a kemoterápia átmenetileg megváltoztathatja az íz- és szagérzékelést. Emiatt előfordulhat, hogy a hús nem lesz olyan étvágygerjesztő, mint korábban, bár ez más alapanyaggal is megeshet. Ilyenkor érdemes új ízekkel, új fűszerekkel kísérletezni, hogy kiderüljön, mi ízlik a legjobban.

Étvágytalanság, émelygés, hányás?

Étvágytalanság – kísérletezzünk étvágygerjesztőkkel

A daganatos betegségek kezelése közben nem cél a fogyás, éppen ezért, ha valaki étvágytalansággal küzd, mindenképpen fontos megtalálni azokat az ételeket, ízeket, állagokat, amelyek étvágygerjesztőek a beteg számára. Sokaknak ilyenek a zöldségek és a gyümölcsök, akár nyersem, akár párolva. Ezért mindig érdemes a fogásokat feldobni valamilyen színes zöldséggel, gyümölccsel, még akkor is, ha a beteg nem tudja megenni a díszítést. Egy csík sárgarépa, uborka- vagy paradicsomszelet, egy kis zöldfűszer, pár szem szőlő vagy bogyós gyümölcs nagyon vonzó lehet. Jó trükk a pürésített ételeket friss salátalevélen tálalni, a tápanyagokban gazdag gabonakását szeletelt sárgabarackkal vagy banánnal dúsítani.

Kevésbé kiadósnak érezhető az étel, ha kissé savas – tehát többet tud belőle enni a beteg. Ehhez elég annyi, ha tejszín helyett tejfölt teszünk a levesekbe, szószokba, ha az édességbe egy kanál joghurtot keverünk, vagy ha a tartalmasabb fogásokhoz pár csepp citromlevet adunk. Aki szájnyálkahártya-gyulladás miatt nem tudja elviselni a savas citromlevet, annak beválhat a reszelt citromhéj. Aki sem savanyút, sem pikánsat nem tud enni, annak érdemes kipróbálni a finomra őrölt zöldfűszereket.

Azok ugyanis ingerlik az érzőidegeket, beindítják a nyálelválasztást és a gyomorsavtermelést, vagyis többet tud enni és jobban tud emészteni a beteg. Ezért ajánlott a borsmenta, a kapor, a bazsalikom, a koriander, az oregánó, a kakukkfű, a gyömbér, de kerülendő a bors, az erős paprika és a chili.

Mikor van szükség tápszerekre?

Ha a betegnek végképp nincs étvágya, ha émelygés, nyálkahártya-gyulladás, nyelési probléma vagy más ok miatt nem tud enni, tehát hagyományos ételekkel nem vihető be a szükséges mennyiségű energia, esetleg már túl nagy mértékű a fogyás, elrendelhetők speciális tápszerek. Ezek a gyógyszertárban kapható, speciális, gyógyászati célra szánt tápszerek ilyen esetben is képesek biztosítani a szervezet számára a megfelelő mennyiségű energiát, tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.

- Néhányan úgy gondolják, elég, ha csak táplálékkiegészítőket alkalmaznak ebből a célból, holott a tápszerek és a táplálékkiegészítők jelentősen különböznek egymástól. A tápszereket beteg emberek számára, a táplálék- vagy étrend-kiegészítőket pedig egészségesek számára fejlesztették ki. Előbbiek már 2-4 decinyi mennyiségben is magas energia- és tápanyagtartalommal rendelkeznek, vagyis rendszeres fogyasztásukkal javítható a tápláltsági állapot és az erőnlét – hangsúlyozza dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos.

- A megfelelő tápszer megtalálásában, illetve más, étvágyhoz, étkezési problémához, erőnléthez kapcsolódó kérdésben azonban érdemes személyre szabott tanácsadást kérni, hiszen mindig az adott személy állapotához, ízléséhez és a célokhoz kell igazítani a terápiát. A megfelelő táplálkozás kialakításának pedig jelentős szerepe van a gyógyulás folyamatában is!

Forrás: FájdalomKözpont


Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek