Erős dobbanás vagy kihagyás?
A szívritmuszavar egy lappangó, igen gyakran „néma” betegség, illetve sokszor csak enyhe, ártatlannak tűnő tünetekkel jelentkezik.
Lebegő érzés és verejtékezés
A szívritmuszavar szóról sokaknak nyilván a zakatoló, erős szívdobogás, illetve az össze-vissza „kalimpáló” szív jut eszébe, holott a betegségnek gyakran ennél jóval enyhébb tünetei vannak. Mivel az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem jelentkezik érzékelhető tünet, ezért számos esetben csak a rutin kardiológiai vizsgálaton derül fény a jelenlétére. Van néhány panasz, amelyre mindenképpen figyelni kell, ugyanis akár szívritmuszavar jelenlétére is utalhat:
- szédülés, bizonytalanság érzet,
- verejtékezés,
- furcsa, „lebegő” érzés a mellkasban,
- ájulás közeli állapot.
Olyan feltűnő tünetek is felléphetnek, mint mellkasi fájdalom, felgyorsult vagy lelassult szívverés, légszomj. Ilyenkor nem szabad halogatni a kivizsgálást.
- Bár egy-egy stresszhelyzetben természetes, ha úgy érezzük, erősen dobog a szívünk, azt soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha többször is felgyorsul vagy lelassul a szívverésünk. Ha pedig ehhez olyan tünetek is társulnak, mint a gyengeségérzés, az izzadás, a szédülés, az extra dobbanások, a bizonytalan mellkasi érzet vagy fájdalom, az általános diszkomfort érzet, tudnunk kell, hogy ezek már abból eredhetnek, hogy a szív a felgyorsulás vagy lelassulás miatt nem tudja hatékonyan betölteni a pumpafunkcióját – hangsúlyozza dr. Müller Gábor kardiológus. - Ha tehát ilyen tüneteket tapasztal valaki, mindenképpen forduljon orvoshoz, még akkor is, ha éppen tünetmentes periódusban van.
A szívritmuszavarok legsúlyosabb formái, az úgynevezett kamrafibrilláció, vagy kamrai tachycardia akár halálos kimenetelű is lehet. Erre utaló jel lehet az eszméletvesztés, a rohamosan gyengülő pulzus, légzés. Ebben az esetben az azonnal megkezdett újraélesztés mellett mentőt kell hívni!
Nemcsak szívbetegségek okozhatnak szívritmuszavart
A kardiológiai kivizsgálás során a kardiológus nem csak a tünetekre kérdez rá, hanem a családi kórtörténetet is igyekszik feltárni, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívritmuszavar esetén is jelentős szerepet játszik a genetika. Az egyéni kórtörténetből az is kiderülhet, hogy egy háttérben álló betegség vezet a ritmuszavarhoz, mint például magas vérnyomás, cukorbetegségség, pajzsmirigybetegség, alvási apnoé. Ezért a kikérdezés, a korábbi leletek elemzése is döntő jelentőségű.
Kapcsolódó írások
