Hirdetés
Erdei Zsolt: "Féltem, hogy elveszítem!”

Erdei Zsolt: "Féltem, hogy elveszítem!”

Erdei Zsolttal együtt siettünk a gyerekért a suliba. Így egy jó kis autós csevej lett az interjúból Budapest és Fót között. Három gyerek két házasságból. Két nagyon korán született baba, és egy fáradt, de boldog apuka a volán mögött.

Most Viktorért megyünk, igaz? Neked ő az elsőszülött, az egyetlen gyermeked a korábbi házasságodból. Mesélj kicsit róla! Ha jól számolom, most 12 éves…

Bizony. Kiskamasz. Ennek megfelelően rettentő flegma tud lenni. Csak azt csinálja, ami érdekli, és a tanulás nem tartozik ezen dolgok közé. Ennek ellenére nem bukdácsol, mert rendkívül okos. Ha csak fél füllel hallja a tananyagot az órán, már megjegyzi a legfontosabb dolgokat. Három nyelven beszél folyékonyan: németül és spanyolul az anyja révén, és persze magyarul. Emiatt olyan szuper a nyelvérzéke, hogy angolul is nagyon könnyen tanul. Leginkább a színjátszás és a rapzene érdekli, és ezekben szerintem tehetséges is. Szóval most épp nem könnyű vele, de nagyon jó a kapcsolatunk, imádjuk a közös programokat, tegnap is együtt voltunk horgászni. Elvittem egy versenyre, nagyon élvezte, és végtelenül hálás volt, hogy ott lehetett.

Sportol?

Focizni szeret. A boksz nem érdekli.

Ez fáj neked?

Nem. Nem vagyok az a típus, aki erőlteti a saját dolgait. Azt szeretném, ha megtalálná az életben azt, amit igazán szeret csinálni, mert akkor lesz boldog ember.

Mindig te mész érte a suliba?

Jelenleg itt én vagyok az anyja-apja, úgyhogy igen. Az édesanyja pár éve elköltözött Németországba. Magával akarta vinni Viktort, de ő inkább maradni szeretett volna. Tiszteletre méltó, hogy a volt feleségem belátta, ez a jobb a gyereknek, és ha ő menni akar, akkor bizony a gyereke nélkül kell ezt megtennie.

Milyen gyakran találkozik az anyukájával?

Minden iskolai szünetet ott tölt, a nyár nagy részében is Németországban van. Szerencsére jó a kapcsolatunk, tudunk egymásról, Viktor is gyakran beszél vele videón, telefonon.

Erdei Zsolt:

Emlékszel, milyen volt apává válni, amikor Viktor megszületett?

Persze, hogy emlékszem. Csodálatos volt! Egy jó sztori Viktor születése, mert első körben engem kellett ápolni a kórházban és nem a vajúdó édesanyát. Hamburgban éltünk akkoriban, és én épp felkészülésben voltam, úgyhogy elmenem futni. Már jó sokat futottam, amikor hívtak, hogy beindult a szülés, menjek a kórházba. Futva érkeztem 180-as pulzussal, úgyhogy gyorsan kezelésbe vettek, mert elég rosszul néztem ki. A feleségem szerencsére még csak a vajúdás elején járt, úgyhogy nem maradtam le semmiről. Ott voltam bent a szülésnél, csodás élmény volt.

És utána? Hogy ment a pelenkázás, az altatás, és az egyebek?

Mivel nagy családban nőttem fel, és a két kishúgomnál sokat segédkeztem, ezért Viktort előbb tettem tisztába és fürdettem meg, mint az édesanyja. Szívesen vállaltam ezeket a feladatokat, sokat énekeltem neki, meséltem neki fejből, aztán könyvekből. Tavaly hagytuk abba a közös esti olvasásokat.

A két kicsi születése sokkal drámaibbra sikerült…

Hát igen… Gréti hat hónapra született. A feleségem, Réka már korábban kórházban volt, nagyon korán levált a méhlepény, és próbálták minél tovább bent tartani a gyereket, de végül életmentő beavatkozásra volt szükség. Rohamkocsi vitte át a Baross utcai kórházba, én meg robogtam utánuk kocsival, de nem tudtam lépést tartani a szirénázó mentővel, úgyhogy mire beértem, Gréti már kint volt. 920 grammos icipici kicsi baba.

Bele sem merek gondolni, hogy mit éltetek át azokban a napokban, hetekben.

Idegőrlő volt a várakozás. Két hónapot töltött a kórházban. Réka próbálta anyatejjel táplálni, de aztán elapadt a teje. Mivel eleinte egyáltalán nem volt biztos, hogy életben marad, nem is mertem megszeretni, féltem, hogy elveszítem. De szerencsénk volt. Nagy küzdő a kiscsaj. Most már ötéves óvodás, tele élettel.

Aztán mint egy rossz filmben megismétlődött minden. Nem féltetek újabb gyereket vállalni Gréti születése után?

Dehogynem! De Vilmos nem volt tervezett gyerek. Persze amikor kiderült, hogy Réka terhes, már nagyon vártuk őt. Vilmoska két héttel tovább bírta a pocakban. Az ő esetében már ott lehettem Rékával a műtőben a császármetszésnél, ami nagyon sokat jelentett mindkettőnknek. Utána ugyanazt a rettenetet éltük át, csak már kicsit rutinosabban, és talán több reménnyel a szívünkben, hiszen Gréti is velünk maradt. Vilmoska most kétéves, még otthon van az anyukájával.

Milyen a fejlődésük, hol tartotok ma?

Gréti gyönyörű kislány lett. Rengeteg fejlesztésen vagyunk túl, jártunk például Dévény tornára, maga Dévény Anna kezelte őt. Természetesen most is járunk úszni, lovagolni. Vannak még visszamaradt csecsemőreflexei is. Van amiben le van maradva, például csak kétévesen kezdett el járni, de néha olyan kifinomult szavakat használ, amit más korabeli gyerekek soha. Azt mondják, hogy ahány héttel korábban született annyi éves korára növi ki a koraszülésből adódó problémáit. Néha nehéz vele, borzasztóan eleven és akaratos, de imádom. Árad belőle a szeretet!

És Vilmos?

Még nem beszél, de azt már tudja mondani, hogy apa. A múltkor mesélte Réka, hogy meglátott egy pont olyan autót mint az enyém, és mutatta, hogy apa, de amint elhajtott a kocsi elkezdett sírni. Édes kis kölyök, teljesen elolvadok, amikor hazaérek és omlik a karjaimba. Nála is vannak visszamaradások, de ezeken is dolgozunk.

Nekik is jut még az idődből esti mesére, éneklésre?

Hogyne! A kicsiket is ugyanúgy pelenkázom, altatom ahogy anno Viktort. Velük rengeteget jártunk orvoshoz, fejlesztésekre. Azt hiszem, hogy én mindent megéltem, amit egy apa megélhet ennyi idős gyerekekkel. Nekem ők a legfontosabbak. Látod, most is egy fontos megbeszélésen voltam, de két órakor felálltam, és jöttem Viktorért.

Erdei Zsolt:

Réka hogy van? Sok a tennivaló a két kicsi gyerekkel otthon, egyedül.

Nehéz dolga van, de gyűri. Már öt éve otthon van gyerektársaságban, úgyhogy különösen vágyik már felnőtt beszélgetőtársakra. Sokszor irigyel engem, én meg őt… Nagyon vágyok haza, és a gyerekek társaságára. Nem tudom, hogyan lehetne ezt kiegyensúlyozni…

Van segítségetek?

Már csak Réka anyukája él a nagyszülők közül. Ő még dolgozik, egy patikát vezet, úgyhogy csak a hétvégéken ér rá. Akkor jön is, aztán elcsigázva távozik, szegényke.

Te is fáradtnak tűnsz.

Egyfolytában rohanok. Munka, gyerekek, bevásárlás. Úgy látszik, interjút is csak menet közben tudok adni. Azt gondolom, hogy minden családos ember picit fáradt, mindenkinek kicsit nehéz, de azért mindegyikünknek másképp nehéz. Viszont a gyerekeink végtelen szeretete felülír minden nehézséget és fáradtságot.

------------------------------------

Erdei Zsolt bokszoló

Erdei Zsolt, becenevén Madár 1993-ban kezdte felnőtt pályafutását. Amatőrként 20 vereséget és 212 győzelmet tudhat a háta mögött.

2000-ben az Universum Box-Promotion profi versenyzője lett. Több mint öt éven át volt a WBO félnehézsúlyú világbajnoka, majd a WBC cirkálósúlyú világbajnoka lett.

Profi karrierje során bevonulózenéje mindvégig a Republic együttes Szállj el kismadár című dala volt.

2014-ben vonult vissza végleg a boksztól.

2017 áprilisa óta a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
Pirula Trend