A reflexológia egy energiaterápia, amely a láb és a kéz mentén található reflexzónákra épül, amelyek összeköttetésben vannak a mirigyekkel és a különféle szervekkel. A reflexológia hatásmechanizmusa az ősi keleti gyógyászatból már jól ismert. Az emberi testben található reflexzónák nyomás, masszírozás hatására a fej felé tartó idegeken keresztül stimulálják az agyat, ily módon juttatva el a szükséges üzenetet az érintett szervek felé.

Az emberi testben található reflexzónák nyomás, masszírozás hatására a fej felé tartó idegeken keresztül stimulálják az agyat, ily módon juttatva el a szükséges üzenetet az érintett szervek felé.

Ezzel biztosítva a megfelelő energiaáramlást, oxigénellátást, hogy a szervek, az egyensúly visszaállásával, újra betölthessék eredeti funkciójukat, megfelelően működhessenek. Orvosi kutatások bebizonyították, hogy a legtöbb egészségügyi probléma, betegség kialakulásáért a stressz felelős.

A reflexológia, azaz az  energia-terápia, - mivel az idegekre hat - segíti a fizikai és mentális ellazulást. A mai rohanó világban a stressz elől nem menekülhetünk el, de a szervezetünket megtaníthatjuk a lazítás képességére. A kínai orvostudomány ma is megőrizte ezeket az elveket, és a hagyományokon nyugvó orvoslás egyik alapja napjainkig az  energiaáramlás helyreállítása a szervezetben.

A kínaiak ezt az energiát csinek nevezik.

 

A reflexológia olyan fontos területeken segít jótékonyan, mint:

• vérnyomáscsökkentés, illetve vérkeringés javítása

• izomláz, izomgörcsök

• álmatlanság, fejfájás, fájdalomcsillapítás

• székrekedés

A csi jelenti az élet állandóságát, segíti a szervezetet a külső és belső agresszív behatások ellen; baktériumok, a táplálékok révén bekerült idegen anyagok, a klimatikus viszontagságok ellen. Az akupunktúrás pontok a csit stimulálják. Ez a láthatatlan csatorna befutja az egész testet, s szabályozza a fiziológiai funkciókat, így a légzést is. Ha valahol ez az áramlás elakad betegség alakul ki.

Számos olyan mozgáskultúra is ismert Kínában, amivel hasonló hatást érhetünk el.

Talán a legismertebb ezek közül a tai-csi, amely összegyűjti a szervezetben a pozitív energiákat, visszaszorítja az agresszivitást s segít megteremteni a test és a lélek harmóniáját, biztosítja a megfelelő energiaáramlást. A kínaiak szerint ez a hosszú élet titka. Állítólag a tai-csi megteremtője a nagy kínai filozófus, Konfuciusz volt. Még a maoizmus idején, a Kulturális Forradalom sem tudta elfeledtetni a tai csit, sőt kötelező reggeli gyakorlat volt a munkahelyeken, az utcákon, tereken. Igaz az is, hogy Mao Ce tung sokat átvett a konfucionista gondolkodó tanaiból is. A nagy izmusokat azóta elsöpörte a történelem vihara, de a tai-csi mind a mai napig megmaradt.

A gyakorlatokat fiatalon vagy idős korban egyaránt el lehet végezni. A lábakat terpeszben tartva, kissé behajlított térdekkel csupa finom, harmonikus mozdulatokból álló gyakorlatokat végezni. A mozdulatok a főbb akupunktúrás pontok köré összpontosulnak segítve a belső csit, az áramlást.

A  tai-csit reggel, ébredés után jó gyakorolni, a szabadban, a természetben. A rendszeres gyakorlás során a szervezet megőrzi rugalmasságát, a combok, és a karok feszességüket, a légzés erőteljesebbé, fiatalosabbá válik. Már 3-4  hónap alatt szabályozni képes a vérnyomást. A gyakorlatok elvégzéséhez nagyfokú koncentrációra van szükség.

Kétféle tai-csit ismernek; a csent és a jent. A chen a tai csi tradicionális, ősi ága, a jen az, ami Európában is elterjedt, s amit ma a legtöbben ismernek. Akár egyik, akár másik gyakorlatsor elsajátításához minimum egy év szükséges, de a tökéletesség eléréséhez egy élet sem elegendő.