Az orvostudomány egyik nagy kihívása az, hogy hogyan tudjuk megelőzni a nagy halálozású krónikus megbetegedéseket. Régen ismert, hogy ezek kialakulásáért - megközelítően 70 százalékban - táplálkozási és környezeti, valamint magatartás- és életmódbeli tényezők a felelősek.

Más szavakkal a krónikus megbetegedések kialakulása nagyrészt azon múlik, hogy mit eszünk, mit iszunk, mit lélegzünk be és hogyan töltjük szabadidőnket.

A táplálkozás nem az egyedüli kockázathordozó, de az általánosan elfogadott, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, kellően változatos, ugyanakkor mértékletes táplálkozással a krónikus megbetegedések kockázata 30-35 százalékkal csökkenthető.

Magyarországon a halálesetek több mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák, vagyis minden második ember szív- és érrendszeri megbetegedés következtében hal meg, ez az EU-átlag közel duplája.

A legfontosabb kockázati tényezők:

• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• zsíranyagcsere-betegség
• elhízás
• dohányzás
• alkoholizmus
• egészségtelen táplálkozás
• mozgásszegény életmód

Jó szívű eszkimók

A táplálkozás kockázati szerepét kutatva figyeltek fel a grönlandi eszkimók táplálkozási szokásaira, ugyanis az eszkimók között szívinfarktus csak elvétve fordul elő.

Több mint 30 éve annak, hogy napvilágra kerültek Dyerbergnek a grönlandi eszkimók táplálkozási szokásait vizsgáló megfigyelései. A vizsgálat annak kiderítését célozta, hogy van-e összefüggés az eszkimók táplálkozása és a kedvező coronaria (koszorúsér) halálozás között. Ugyanis a kedvező coronariahalálozást összefüggésbe hozták azzal, hogy a tengeri halakból származó, többszörösen telítetlen zsírsavak - az ún. omega-3 zsírsavak - nagy mennyiségben szerepelnek az eszkimók étrendjében, az energiabevitel mintegy 4,2 százalékát teszik ki.

Más kutatók összehasonlították, évtizedekig követték és elemezték az eszkimók és a hozzájuk etnikailag hasonló dániai lakosság táplálkozását és a koszorúsér-betegség előfordulását. A dániai lakosság táplálkozásában a kb. azonos mértékben magas összzsírbevitel mellett az omega-3 zsírsavbevitel alacsonyabb, 1százalék körüli volt.

A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a halfogyasztásnak, illetve a nagyobb omega-3 zsírsavbevitelnek szívvédő hatása van.

Az Amerikai Egyesült Államokban az orvosok körében végzett, 11 évig tartó, több mint 20 000, 40-84 éves, cardiovascularis-megbetegedésben nem szenvedő személyre kiterjedő felmérésben (Physicians Health Study) is azt találták, hogy a halfogyasztás - itt tengeri halakról volt szó - csökkenti a coronariabetegség kockázatát. Kevesebb volt a hirtelen szívhalál azok között, akik hetente legalább egyszer ettek halat.

Ezek után azt is vizsgálták, hogy észlelhető-e a kockázatcsökkentő hatás akkor is, ha nem halból származnak a táplálék omega-3 zsírsavai.

Tíz és fél évig tartó, 6250 egyén megfigyelése után úgy találták, hogy a nagyobb omega- 3 zsírsavbevitelnél - még ha nem halfogyasztás során került is a szervezetükbe - mind a coronariahalálozás, mind az összhalálozás kisebb volt.

Az omega-3 zsírsavaknak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében játszott kedvező szerepe különféle hatásokon keresztül érvényesül.

Ilyenek - többek között - a koleszterin- és a trigliceridcsökkentő hatás.

Az omega-3 zsírsavakból képződő bioaktív anyagok befolyásolják:

• a gyulladásos folyamatokat,
• a véralvadást,
• az érfal tónusát.

A bioaktív anyagok továbbá gyulladáscsökkentő, antithrombotikus, véralvadást csökkentő, vérviszkozitást növelő, valamint az érbelhártyát védő hatásúak. Mérséklik az étkezést követő vérzsírszint-emelkedést is.

Hazai helyzet

A magyarországi lakosság zsírbevitele nagyon magas. Az általánosan elfogadott ajánlás, hogy a napi energiaszükséglet legfeljebb 30 százalékát fedezze zsír: a telített zsírsavak bevitele ne haladja meg a 10, az egyszeresen telítetlen zsírsavak mennyisége a 12-14 energiaszázalékot tegyen ki, a többszörösen telítetlen zsírsavaké pedig 6-8 százalék körül javasolható.

Az étrendi zsiradék egészségre kedvező vagy kedvezőtlen hatását zsírsavösszetétele alapján lehet megítélni. Táplálkozás-élettani szempontból az n-6 (omega-6) és az n-3 (omega-3) zsírsavak és származékaik jelentősek.

Elégtelen bevitelük esetén hiánytünetek léphetnek fel, vagy az egyik túlkínálata a másik hiányát idézi elő. Étrendünk esszenciális zsírsavtartalma igen kedvezőtlenül alakult, az egész lakosság omega-3 zsírsavellátottsága elégtelen.

Étrendünkben növelni kellene a nagy omega-3 zsírsavtartalmú élelmiszerek mennyiségét, és rendszeressé kellene tenni fogyasztásukat.

Ezek a következők:

• diófélék
• len-, repce-, szójaolaj
• tengeri halak (halolaj kapszula)
• édesvízi halak: busa, csuka, harcsa, halkonzervek
• omega-3 zsírsavval dúsított termékek
• nagy n-3 zsírsavtartalmú, állati eredetű élelmiszerek

(takarmányozás útján megnövelt n-3-tartalom)

A krónikus megbetegedések hosszú lappangás után jelentkeznek.

Az étrendi változtatás elengedhetetlen, mert egészséges táplálkozással növelhető a betegségmentes életévek száma.