Botulizmus - Mi is ez az oly sokat hallott betegség?

Botulizmus - Mi is ez az oly sokat hallott betegség?

A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, amelyet a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az úgynevezett botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz.

2014.06.28

A baktérium által okozott kórképet már az 1800-as évek első felében leírták. A betegséget igen korán kapcsolatba hozták a kolbászfogyasztással is, jóllehet a baktériumot még nem ismerték. A betegség elnevezése a botulus görög szóból ered, jelentése kolbász - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján.

A botulotoxint számos élelmiszerből kimutatták már, például kukoricakonzerv, bors, zöldbab, levesek, cékla, spárga, gomba, érett olíva, spenót, tonhal, csirke, csirkemáj és májpástétom, löncshús, sonka, kolbász, töltött tojás, gyümölcs, homár, füstölt és sózott hal.

A Nébih június 21-én figyelmeztetett a kolbászmérgezésként ismert botulizmus veszélyére, és közlése szerint több hétig tartó eljárás keretében vizsgálja azokat a termékeket, amelyek a gyanú szerint a jelenlegi ételmérgezést okozták. A Nébih később megerősítette, hogy a betegeket ellátó orvosok megállapították a botulizmust, a hivatal ennek forrását vizsgálja laboratóriumaiban. A betegségben eddig négyen betegedtek meg. Hozzátették, hogy a hatóság egy kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjtik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tájékoztatása szerint Magyarországon egy, Grúziában, illetve Franciaországban három esetben is olyan botulizmus megbetegedés fordult elő, amelyet megelőzően a beteg egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztott. Megállapították azt is: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt, egri kistermelő Gourmand company márkajelzésű készítményeitől lettek rosszul.

Botulizmus - Mi is ez az oly sokat hallott betegség?

Zoltai Anna, a Nébih étkeztetés felügyeleti osztályvezetője azt mondta, a baktériumspóra nagyon ellenálló, a spóra 120 fokot is kibír, tehát ezt meghaladó túlnyomásos hőkezelés fogadható el a konzerviparban a termékek előállítás során. A szakember hozzátette, a botulizmusra az jellemző, hogy nem homogén, egyenletes elosztásban jelenik meg az élelmiszerben, így előfordult hogy ugyanattól az üveg készítménytől az egyik ember megbetegszik, a másik pedig nem. A Nébih honlapján olvasható ismertető szerint a baktérium oxigéntől elzárt környezetben, talajban él, onnan kerül a vizekbe, a növényekre, mezőgazdasági termékekre. Az állatok maguk is terjesztik, mivel a bélrendszerben szaporodó mikroorganizmus a trágyázás során a talajba kerül, majd onnan a takarmányon keresztül egy másik egyed fertőzését okozhatja. Az állat feldolgozása során a baktérium a nyers húsra kerülhet, és a feldolgozott termékekben hőkezelés hiányában elszaporodva botulotoxint termel.

A táplálékkal az emberi szervezetbe jutott kórokozó méreganyaga a bélfalon keresztül kerül a vérbe. A vérből a környéki idegvégződésekhez kötődik, ahol gátolja az ingerületátvivő anyag felszabadulását az ideg-izom kapcsolódásokban, és a gátolt idegek típusától függően okoz tüneteket. A botulotoxin a legerősebb ismert szerves méreg, amelyből már 1 milligramm tisztított toxin halálos az emberre. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. A kórokozó gyengén savanyú, közömbös vagy enyhén lúgos kémhatású élelmiszerekben oxigéntől elzárva "érzi jól magát", és termeli toxinját. A szervezetbe táplálékkal bekerülő Clostridium botulinum emberről emberre nem terjed - olvasható az ismertetőben.

A botulizmus klasszikus tünetei 12-36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet 6 óra és 10 nap is. A betegség tünetei a betegség bevezető szakaszában kevéssé jellemzőek, ekkor "csak" levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel. A kezdeti panaszokat napok múlva követik specifikusabb tünetek is. Amennyiben a toxin a szemizmok idegvégződéseit károsítja, a távolságbecslés zavara, kancsalság, kettőslátás, szédülés, olvasási problémák, pupillatágulat jelentkezhet. A garatizmok érintettsége esetén szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás léphet fel.
Az esetek egy részében a betegséget székrekedés, émelygés, hányás, hasmenés, hasi görcsök kísérik, láz nélkül, emiatt a beteget a baj valódi okának felismerése nélkül kezelik.

A toxin rendkívül mérgező, idegbénító, ezért súlyos esetekben petyhüdt bénulás állhat be. A betegség végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával halált okoz. Megerősíti a botulizmus gyanúját, ha a tünetek kezdete előtt 18-36 órával a beteg házi vágásból származó húskészítményt, túltárolt készételt fogyasztott.

Megfelelő kezelés nélkül a mérgezés körülbelül 10-20 százaléka 24 órán belül végzetessé válik. A toxikus kezelésnek, illetve a beteg ellátásának kórházban kell történnie. A botulizmus bejelentésre kötelezett megbetegedés, a bejelentés az észlelő, ellátást végző orvos feladata a területileg illetékes ÁNTSZ felé.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek