Egy elemzés szerint a klímaváltozás drasztikusan növeli a hőséghez kapcsolható halálesetek számát, az eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb európai városokban a halálesetek száma körülbelül megháromszorozódott.

Egy nemzetközi kutatócsoport elemezése tizenkét nagyvárosra terjedt ki, ahol június végétől július elejéig a hőmérséklet extrém értékekre emelkedett, néha jóval 40 Celsius-fok fölé. A Nagy-Britanniából, Dániából, Hollandiából és Svájcból álló kutatócsoport a tíznapos időszakban összesen 2300-ra becsüli a hőség okozta halálesetek számát, ezeknek körülbelül kétharmada - körülbelül ezerötszáz -, a klímaváltozásnak tulajdonítható. A globális felmelegedés nélkül, amely a városokban a nappali hőmérsékletet további 1-4 fokkal emelte volna, a csoport számításai szerint körülbelül 800 ember halt volna meg hőségben ezen időszak alatt.

A legtöbb haláleset a 65 év feletti idősek körében történt

A veszélyeztetett csoportokat - például az alapbetegségben szenvedőket -, különösen súlyosan sújtották a közelmúltbeli hőhullámok, a becsült halálesetek 88 százaléka a 65 éves és idősebb korosztályban történt. A tanulmány szerint a hőhullámok lényegesen több halálesetet okoznak, mint más természeti katasztrófák.

Egy kis különbség élet és halál között dönthet

A vizsgált tizenkét várost különböző mértékben érintették a hőhullám következményei: Milánó a klímaváltozás okozta további halálesetek közel 320, Barcelona 286, Párizs 235, London pedig 171 főért volt felelős. Mivel a hőhullámok áldozatai általában kevés nyilvános figyelmet kapnak, a csapat a jelenséget elnevezte „csendes gyilkosnak”.

„A hőhullámok nem hagynak maguk után olyan pusztító nyomokat, mint az erdőtüzek vagy a viharok. Következményeik nagyrészt láthatatlan, mégis csendben pusztító. Már 2-3 Celsius-fokos különbség is élet és halál kérdése lehet több ezer ember számára” – magyarázza Ben Clarke, az Imperial College London munkatársa.

A korán bekövetkező extrém hőség különösen halálos

A csapat tanulmányában hangsúlyozza, hogy ebben a felmérésben a halálesetekre összpontosítottak. Emellett szükséges más következményeket is figyelembe venni, például az asztmás és a tüdőbetegségben szenvedők kórházi felvételei, az iskolabezárásokat, a munkából kiesést, az atomerőművek leállításán át a hőség miatti növényzet kiszáradása miatti megnövekedett számú erdőtüzekig.

Az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk a hőhullámok még halálosabb mértékűvé válását, az a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének leállítása – írták a tanulmányban. Fontos a megújuló energia bővítése, a városok hőállóbbá tétele, valamint a lakosság legkiszolgáltatottabb részének védelme is.

A közelmúltbeli hőhullámot egy Nyugat-Európa feletti magasnyomású terület – az úgynevezett hődóm vagy hőkupola – váltotta ki, amely lehetővé tette, hogy Észak-Afrikából érkező száraz, forró levegő Európába áramoljon. Az ilyen meteorológiai konstellációk az éghajlatváltozással egyre gyakoribbak és hangsúlyosabbak lesznek.
Európa a többi kontinenshez képest nyáron a leginkább melegszik fel. 2022 nyarán több mint 60 ezer ember halt meg hőségben – tanulmányok szerint ennek a fele az éghajlatváltozásnak volt köszönhető  –, a következő évben 47 ezer hőséghez köthető haláleset történt.

A közelmúltbeli hőhullám egyik jellemzője a különösen korai, júniusi kezdet volt. A szezon elején bekövetkező extrém hőség különösen halálos kimenetelű, mivel az emberek még nincsenek hozzászokva a nyári hőmérsékletekhez.

Mit tesz a hő a testtel?

Az emberi test alaphőmérséklete körülbelül 37 Celsius, amikor kint melegebb lesz, két védekező mechanizmussal reagál a hőmérséklet fenntartása érdekében. A legfontosabb a verejtékezés, ami elpárologtatja a hőt a bőrről, emellett a vérerek kitágulnak, hogy több hőt adjanak le a bőrön keresztül, és a légzés is gyorsabbá válik. A szervezet hőszabályozása segít fenntartani a testhőmérsékletet a melegben

Ezek a mechanizmusok azonban nagyobb teljesítményt igényelnek a szívtől. Ha túl kevés folyadék van a szervezetben, vagy a szív egy meglévő betegség miatt kevésbé hatékonyan pumpál, megnőhet a keringési összeomlás vagy akár a szívroham kockázata.

A cikk a Patika Tükörben jelent meg, keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!