Az aranyér a leggyakoribb végbél környéki elváltozás, amely tipikus civilizációs betegség. Egyes statisztikák szerint a fejlett országok lakosságának felét érinti. Az okokról, a tünetekről és a kezelésről dr. Back Frigyes proktológust kérdeztük.

A végbél nyálkahártyáját finom ér- és ideghálózat teszi rendkívül érzékennyé. Az érpárnákat rögzítő kötőszövetnek fontos szerepe van a megfelelő végbélműködésben, a széklet tartásában és a normális székletürítésben.

Mi az aranyér?

Az aranyér (latinul: nodus haemorrhodialis) egy érbetegség. A lábat érintő visszérbetegséghez hasonlóan a végbél ereivel is előfordulhat, hogy bennük vénás értágulat alakul ki, azaz olyan kóros érkanyarulatok jönnek létre, amelyek akár az ezerszeresére is növelhetik egy-egy ér hosszát! Így kórosan lelassul a vérkeringés, vérrög keletkezhet, a beteg érszakasz begyulladhat, mindez pedig számos székelési problémához és egyéb, fájdalmas tünetekhez vezethet.

Az aranyérre való hajlam örökölhető: akinek gyengébbek a kötőszövetei, annál könnyebben megnyúlnak a végbél érpárnáit tartó szövetek is. A betegségnek oka lehet a (székrekedéskor, nehéz súly emelésekor, a terhesség alatt vagy szüléskor előforduló) fokozott hasűri nyomás. A többi lehetséges ok jellemzően civilizációs ártalom: ilyen az ülő munkavégzés, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás vagy a helytelen táplálkozás (a rostszegény étrend keménnyé teszi a székletet, a csípős, zsíros, fűszeres ételek pedig irritálhatják a végbelet). Korábbi, végbél környéki sérülés is állhat a háttérben.

Mint proktológus szakértőnk mondja, valószínűleg szinte mindenkinek vannak aranyeres csomói, csak ezekről nem szerzünk tudomást egészen addig, amíg az aranyér szövődményei tüneteket nem okoznak. Ha a kóros érkanyarulat begyullad, benne vérrög keletkezik, az érpárna kitüremkedhet, előreeshet, akár ki is csúszhat a végbélcsatornából. A székelés nehézzé válik, fájdalommal és vérzéssel jár. (Általában friss, piros vérzésről van szó.) A végbélnyílás és környéke viszkethet, váladékozhat.

A vizsgálat

A végbelet érdemes a vizsgálat előtt kiüríteni, de nem szükséges éhgyomorra menni. A proktológus először is kikérdezi a beteget. Jó, ha előre átgondoljuk a lehetséges kérdésekre adandó válaszainkat, amelyeket le is írhatunk.

A proktológus kérdései

• Milyen előző betegségeink voltak vagy vannak?
• Milyen gyógyszereket szedünk, van-e gyógyszerérzékenységünk?
• Szedünk-e vérhígító szert?
• Volt-e, van-e a vér szerinti rokonságunkban vastagbél- vagy végbélbetegség?
• Jellemző-e ránk a székrekedés?
• Megváltoztak-e az utóbbi időben a székelési szokásaink? Előfordul-e, hogy hasmenések váltakoznak székrekedéses állapotokkal?
• Volt-e már, van-e végbélvérzésünk?
• Fájdalmas-e a széklet ürítése?

Ezután következik a tényleges proktológiai vizsgálat. Az orvos először ujjal megtapintja a végbélnyílást és a környező bőrfelületet. Így kideríthető a végbélben érzett fájdalom iránya, vizsgálható a záróizom feszessége és az esetleges kinövések is.

A műszeres vizsgálathoz, amely szerencsés esetben csupán másodpercekig tart, a páciensnek le kell térdelnie és a könyökére támaszkodnia. A betegnek ajánlatos ellazulnia, és nem görcsösen ellenállnia a vizsgálatnak. Az orvos egy rektoszkóp nevű eszközzel  finoman, óvatosan megvizsgálja a végbél alsó 20 centiméterét.

Ha a panaszok és a tapasztalt elváltozások jellege megköveteli, akkor indokolt virtuális vagy valódi kolonoszkópiát végezni, hogy ki lehessen zárni egyéb kór, például a vastagbéldaganat lehetőségét.

A teendők

A konzervatív kezelés első lépcsőjeként életmódbeli változtatásokat szoktak javasolni. Érdemes rostdúsan táplálkozni, sok folyadékot fogyasztani, sportolni és rendszeres székelési szokásokat kialakítani. Ám mint a proktológus mondja, a fenti javaslatok inkább a megelőzést szolgálják, hiszen a tüneteket okozó aranyér nem visszafordítható.

A gyógyszertárakban kapható, aranyérre ajánlott készítmények sem szüntetik meg a probléma okát, bár enyhíthetik a panaszokat. A kúpok legtöbbször fájdalomcsillapítót, enyhe érösszehúzó vagy gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmaznak. A kenőcsökben és a krémekben sebgyógyulást és a székelést segítő összetevők is találhatók. Ám ezeknek a készítményeknek a hosszú távú alkalmazása nem javasolt, mert irritálhatják a végbél nyálkahártyáját. Egyes szájon át szedhető tabletták javítják a vénás tónust és csökkentik a trombózisveszélyt.

Műtét

Ma többféle műtéttel is orvosolható az aranyér. A Milligan-Morgan-féle nyitott aranyérműtét során a sebész bemetszi a bőrt és a nyálkahártyát, majd lepreparálja az aranyeres csomót a végbélzáró izomzatról. A tápláló eret leköti, és a sebet nyitva hagyja, ami magától gyógyul. A Longo-féle műtétben egy körkörös varrógépet használnak. A végbélcsatornából kimetszenek egy nyálkahártyahengert, amivel megszakítják, elsorvasztják az aranyeret tápláló ereket. A szöveteket egy varratsorral egyesítik. A fenti műtétek, valamint a lézeres beavatkozás kórházi körülményeket és altatást igényel, és az operáció utáni több órás megfigyelés is indokolt.

A Barron-technika lényege, hogy egy speciális, vákuumos eszközzel gumigyűrűt helyeznek a kóros ércsomó tövére. Az így lekötött aranyér néhány nap alatt elhal, majd a gumigyűrűvel együtt a széklettel távozik. Ez a technika nem igényel sem altatást, sem helyi érzéstelenítést, sem műtét utáni megfigyelést.

Figyelmeztetés

A vastag- és végbéltáji daganatok évente nyolcezer ember halálát okozzák Magyarországon, pedig a kórt meg lehetne előzni. Sokáig semmiféle tünetet nem okoznak, vagy hasonló panaszokat produkálhatnak, mint az aranyér. Ezért mindenképpen érdemes kivizsgáltatnunk magunkat, ha székrekedést, hasmenést, fájdalmat, vérzést vagy székelés utáni csípő érzést tapasztalunk. Ha időben észreveszik az elváltozást, a kicsi, még jóindulatú daganat nyomtalanul, egészében eltávolítható, mielőtt még rosszindulatúvá válna.