A székelés, a széklet mindennapjaink része, bár szinte egyáltalán nem beszélünk róla. Éppen ezért szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, mikor, hányszor, mennyi, milyen a normális.

A széklet vízből, ballasztanyagokból (emészthetetlen ételösszetevőkből), a bélnyálkahártyáról lelökődő hámsejtekből, az emésztőnedvek maradékaiból, epefestékből, bélbaktériumokból és kis mennyiségű nitrogénből, zsírból, esetleg gyógyszerek, méreganyagok maradékaiból áll.

Ami „normális”

A szakirodalom szerint normális esetben az ürülő széklet hengerszerű, képlékeny, egyenletes, puha és sötétbarna. Egyébként nagyon tág határok között mozog az, hogy mi számít „jónak”, akár a gyakoriságról, akár az állagról, akár a színről van szó. A székletnek ezek a jellemzői többek között attól függenek, hogy mennyi folyadékot ittunk, milyen rosttartalommal bírt a táplálékunk, sok gyümölcsöt és zöldséget, esetleg sok fehérjét fogyasztottunk-e, mennyit mozogtunk. Ráadásul mindezek a tényezők egy embernél is akár naponta változhatnak! Mégis, éppen az egyénre jellemző táplálkozási és testmozgási szokások függvényében mindenkinek kialakulnak az egyedi székelési szokásai.

Daganat?

Negyven év felett, ha jelentősen megváltoznak a székelési szokásaink, feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy kizárhassa a vastagbéldaganat lehetőségét! Különösen akkor, ha a családban már fordult elő daganatos megbetegedés…

A vastag- és végbéltáji daganatok évente nyolcezer ember halálát okozzák Magyarországon, pedig a kórt meg lehetne előzni. Sokáig semmiféle tünetet nem okoznak, vagy csupán olyan panaszokat produkálhatnak, amelyek nem keltenek komoly aggodalmat. Ezért mindenképpen érdemes kivizsgáltatnunk magunkat, ha székrekedést, hasmenést, fájdalmat, vérzést vagy székelés utáni csípő érzést tapasztalunk. Ha időben észreveszik az elváltozást, a kicsi, még jóindulatú daganat nyomtalanul, egészében eltávolítható, mielőtt még rosszindulatúvá válna.

Milyen színű?

A széklet színe    Előzetesen fogyasztott táplálék

Fehéres    Tej, tejes ételek

Zöldes    Zöld színű (klorofillt tartalmazó) zöldségek

Vöröses    Cékla

Világosbarna    Szénhidrátban gazdag és tojásos ételek

Feketésbarna    Vörösbor, bogyós gyümölcsök, spenót

Hasmenés

A hasmenést leggyakrabban valamilyen vírus, baktérium vagy ételmérgezés okozza. Ilyenkor a kórokozó vagy az ételben lévő toxikus anyag károsítja a bélfalat, ezért a bél nem képes ellátni normális funkcióját, zavar támad a felszívás és a kiválasztás során. Jellemzően nagy mennyiségű, híg széklet ürül, naponta 4-5, de akár 10-12 alkalommal is.

A kórállapot az esetek zömében nagyon gyorsan, átlagosan 48-72 óra alatt lezajlik. Ezért a legtöbb esetben nincs szükség különleges kezelésre, erélyes hasfogók alkalmazására. A legfontosabb, hogy pótoljuk a folyadékot! Jó, ha pár napig kis mennyiségű, könnyen emészthető ételeket eszünk, és kerüljük a tejet. Érdemes pro- és prebiotikus készítményeket fogyasztanunk.