A szemüreg daganatairól

A szemüreg daganatairól

Ahogyan a testünkben bárhol, a szemüregben is kifejlődhetnek daganatok. Talán sokáig fel sem tűnik az érintettnek, hogy valami megváltozott. Hogy mily módon ismerhetjük fel a szemüregi daganatot, és hogy a daganat gyanúja esetén mi a teendő, arról dr. Korányi Katalinnal, az Országos Onkológiai intézet szemész főorvosával beszélgettünk, aki orbita-, azaz szemüregi sebész is.

A szemüreg egy kúp alakú csontos üreg. Ebben kap helyet a szemgolyó, amelyet szemizmok és zsír övez. Ahogyan testünk bármely részében, a szemüregben is előfordulhatnak daganatok, ám ezek nem feltétlenül a szemgolyó tumorai. Ez a terület valóságos üregrendszer: a szemüreg az orrmelléküregekkel és a koponyaüreggel van körülvéve. Ezek bármelyikében kifejlődő daganat betörhet a szemüregbe is. De távoli tumorok áttétei is megjelenhetnek itt, leggyakrabban a mell-, a tüdő- és a prosztatarák ad szemüregi áttétet.

A tünetek

Természetesen a szemüregi daganatok nem mindegyike rosszindulatú. Ám amíg harminc évvel ezelőtt még 60–70 százalékban észleltek jóindulatú tumorokat, addig ma ez az arány már csak 50 százalék körüli. Jó tudni, hogy a jóindulatú daganatok lassabban nőnek és békésebb tünetekkel járnak. A rosszindulatú tumorok viszont gyorsan növekednek, és drasztikusabb tüneteket okoznak. Figyelem! Hosszú fennállás esetén a jóindulatú daganatok is képesek rosszindulatúvá válni! Ez elsősorban a könnymirigy daganataira vonatkozik. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen panaszokra érdemes különös figyelmet fordítanunk.

A szemüreg daganatairól

Mivel a daganat növekedése térfoglaló folyamat, a szemgolyót kimozdítja a helyzetéből: előrefelé vagy oldalsó irányba nyomja, vagyis a szemgolyó kidülledését vagy oldalirányú elmozdulását okozza. A szemgolyó kidülledése a szemüregi daganatok leggyakoribb tünete. Ha a beteg vagy környezete ezt észleli, azonnal szemorvoshoz kell fordulni. Nagyméretű jóindulatú daganat késői, vagy rosszindulatú daganat koraibb tünete lehet a kettőslátás. Komolyabb esetekben fokozatosan létrejövő enyhe, vagy gyorsabban kialakuló, súlyos látásromlás is bekövetkezhet. Rosszindulatú daganat a gyulladásos tüneteket utánzó klinikai jeleket is okozhat: szemhéjduzzanatot, a kötőhártya pirosságát, vizenyőssé válását. A szemüreg elülső harmadában elhelyezkedő daganatok tapinthatóak. Különösen érvényes ez a könnymirigy daganataira, amelyek a szemüreg külső-felső felében érzékelhetőek.

Érdekes, hogy a tünetek egy részét a betegek jól tűrik. A szemgolyó fokozatos kidülledését például sokszor észre sem veszik, inkább a környezetük figyelmezteti őket a változásra. A látásromlást is túlságosan jól viselik az érintettek, nem gondolnak arra, hogy daganat is állhat a háttérben.
Természetesen nem kell rögtön a legrosszabbra gondolnunk, de ha a szemünkkel vagy a látásunkkal kapcsolatban bármilyen tünetre felfigyelünk, érdemes orvoshoz mennünk.

Ami nem daganat

Nem kell rögtön megijednünk, ha a felsorolt szemészeti tünetek valamelyikét tapasztaljuk. A panaszok más kórképre is utalhatnak. Rendszerbetegségek is állhatnak a háttérben, például autoimmun, hematológiai vagy endokrin megbetegedések, esetleg gyulladásos folyamatok. Ilyenkor az elváltozások többnyire szimmetrikusan jelennek meg.

A kidülledő szem hátterében leggyakrabban a pajzsmirigy-túlműködés klasszikus formája áll, amelyet Basedow-kórnak (máshol Basedow–Graves-kórnak) nevezünk. Egy autoimmun megbetegedésről van szó: a szervezet stimuláló antitesteket (immunoglobulinokat) termel a pajzsmirigysejtek ellen, fokozott hormontermelésre késztetve azokat. A betegség pontos okát még nem ismerjük, de általában fiatalabb korban alakul ki. Ezt a kórt jellegzetes szemtünetek is kísérhetik: tág szemrés, riadt tekintet, csillogó szemek, ritka pislogás; súlyosabb esetben a szemek kidülledése, gyulladt szem vagy kettős látás.

Vizsgálatok

Bármilyen, a látásunkat zavaró tünettel minél hamarabb forduljunk a háziorvosunkhoz, aki szükség szerint szakorvoshoz – szemészhez, neurológushoz – küld majd. Az orvos először is meghallgatja a panaszokat. Érdemes olyasmiről is beszámolni, ami elsőre nem is tűnik súlyosnak: például a szem reggelenkénti megduzzadása vagy a szemgolyó mögött tapasztalható nyomásérzés is fontos információt jelenthetnek. Az orvos megvizsgálja a szem mozgását és a látást. Tapintásos vizsgálatot is végez. Megtekinti a szemfeneket, különös figyelemmel arra, hogy láthatóak-e rajta kiemelkedő területek vagy redők. Ha felmerül a daganat lehetősége, képalkotó – CT vagy MRI – vizsgálatot is végeznek. A kórelőzmény, a klinikai tünetek és a képalkotó vizsgálat eredményének fényében már felállítható egy megközelítő diagnózis. A rosszindulatú daganat gyanúját a szövetmintából vett anyag szövettani vizsgálata erősítheti meg.

A szemüreg daganatairól

Ha igazolódik a daganat gyanúja, személyre szabottan meg kell tervezni a kezelést. Ennek menete több tényezőtől is függ, például a daganat elhelyezkedésétől, szövettani típusától, előrehaladottságától, a beteg általános állapotától, a kísérőbetegségektől, a tervezett kezeléssel járó mellékhatásoktól, sőt, akár a beteg személyiségétől is. A kezelési stratégia megválasztása – az előbbi tényezők figyelembevételével – az onkológiai centrumban, többféle szakorvos bevonásával történik. A szemüregi daganatok esetében különösen nagy szerepe van a társszakmáknak. Az onkológia egyetlen területként kezeli a fej-nyaki régiót, amelybe a koponyán kívül a szemüreg, az orrmelléküregek és a nyak is beletartozik. Ezért az az ideális, ha az orbitasebész az idegsebésszel, a fül-orr-gégésszel, a radiológussal és a szövettani vizsgálatot végző szakemberrel együttműködhet a beteg kezelésében.

A kezelés

A rosszindulatú tumor gyorsan fejlődik, ezért, ha lehetséges, meg kell operálni. A műtét a daganat radikális eltávolítását jelenti, az esztétikai szempontokra való tekintet nélkül. Ez sajnos jelentheti nemcsak a szemgolyó, hanem a szemüregi tartalom teljes eltávolítását is. A jóindulatú daganatok operációjánál viszont mindig figyelemmel kell lenni az esztétikai szempontokra, valamint arra is, hogy lehetőség szerint a műtét ne okozzon működésbeli károsodást, tehát se a beteg látása, se a szemmozgásia ne károsodjanak. Magyarországon évente mintegy 30–40 ilyen operációt végeznek.
Rosszindulatú daganat esetén műtét nélkül, vagy azt követően sugár-, illetve kemoterápiás kezelés is szükséges lehet. A radioterápia (sugárkezelés) során nagy energiájú sugárzással próbálják elpusztítani a daganatsejteket, eltörve azok DNS-láncát. A kemoterápia gátolja a sejtosztódást és blokkolja a sejtciklust. Mind a sugár-, mind a kemoterápia kellemetlen mellékhatásokkal járhat. Ezek egy része azonban kezelhető.

Ahogyan más daganatok, úgy sajnos a szemüregi tumorok is kiújulhatnak a kezelés után, ezért az érintetteknek javasolt rendszeresen kontrollra járniuk.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek