"Ami az egyik embernek táplálék, az a másik embernek keserű méreg". A táplálékfogyasztással kapcsolatos kellemetlen reakció kialakulása régóta ismert. Már Hippokratész is megfigyelte, hogy az arra érzékeny embereknél sajtfogyasztást követően fejfájás jelentkezik.

Életünk során mintegy 100 tonna táplálék halad át a gyomor-bél traktuson, és a bélnyálkahártya érintkezik a legnagyobb felületen a környezettel. A bélnyálkahártya védőgátként működik, megakadályozza, hogy a kórokozók és más antigének, allergén komponensek bejussanak a szervezetbe. Nem csoda tehát, ha ilyen nagy mennyiségű táplálék közül egyik-másik kellemetlen tüneteket vált ki.

A táplálékfogyasztáshoz kapcsolódó megbetegedések többfélék lehetnek. A tüneteket előidézhetik a táplálékkal bejutott mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, paraziták stb. Ilyen esetekben ételfertőzésről beszélünk.

Máskor baktérium vagy gombatoxinok, esetleg természetes tartalomként előforduló toxikus anyagok (pl. mérges gombák) okozzák a betegséget. Ezek az ételmérgezések.

Táplálékallergiáról  akkor beszélünk, ha az adott táplálék (vagy táplálék-összetevő) allergénként viselkedik, és immunreakciót indít el. A táplálékallergia tüneteivel teljesen megegyező, de az immunrendszer közreműködése nélkül kialakuló betegséget táplálékintoleranciának nevezzük.

Az is előfordul, hogy a táplálék elutasítása emocionális vagy pszichés okból történik ( pl.: vallási előírás). Ez a táplálékaverzió.

Csaknem valamennyi élelmiszer kiválthat allergiát. Az évszázados táplálkozási szokásoknak megfelelően az északi államokban a hal, Amerikában a földimogyoró, Ázsiában a szója okoz leggyakrabban tüneteket, nálunk pedig a tej, a tojás, és nő a szója iránt érzékenyek száma is.

Leggyakoribb táplálékallergia-okozók: tej, tojás, szója, földimogyoró, dió, gabonafélék, hüvelyesek, hal, rák, kagyló, citrusfélék, gyümölcsök, zeller, paradicsom.

A táplálékallergia tünetei nem ételspecifikusak, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan tüneteket  többféle étel is kiválthat. A tünetek lehetnek nagyon diszkrétek, máskor halmozottan fordulnak elő.

Jelentkezhetnek mind heveny, mind krónikus formában, különböző súlyosságúak lehetnek, és a korral változhatnak mind a súlyosság, mind a szervi lokalizáció tekintetében.

A táplálékallergiáról azért mondhatjuk, hogy nagy imitátor, mert gyakran

• az allergia más megbetegedés klinikai képét utánozhatja
• allergiára gyanakszunk, pedig más megbetegedés áll a panaszok hátterében
• más betegségek (savtúltengés, műtét, fekélybetegség, alkoholizmus, fertőzés, gyógyszerek) hozzájárulhatnak az ételallergiák kialakulásához, s ilyenkor a táplálékallergia másodlagosan csatlakozik az eredeti betegséghez. A differenciáldiagnózis felállítása az orvos feladata.

Nézzünk néhány példát:

• A táplálékallergia gyomor-bélrendszeri tüneteit

(hasmenés, véres széklet, hasi fájdalom, reflux, csecsemőkorban gyenge súlygyarapodás) utánozhatják a gyomor, a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei, bélfertőzések, Crohn-betegség, alkohol, ill. gyógyszermellékhatás stb.

• A táplálékallergia bőrtüneteit (ekcéma, ajak- és nyálkahártyatünetek, dermatitis, viszketés) utánozhatják a kiütéses fertőzőbetegségek, gyógyszerek, fénytúlérzékenység stb.

• A táplálékallergia légúti tüneteit

(orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, rekedtség, obstruktív bronchitis, asztmas) utánozhatja bakteriális, virális, mikotikus fertőzés, krónikus bronchitis, reflux-betegség stb.

• A táplálékallergia hematológiai tüneteit (apró bőr- vagy nyálkahártyavérzés, vashiányos anémia) utánozhatják egyéb hematológiai betegségek, elégtelen vasbevitel és/vagy felszívódás, vérzés stb.

Magyarországon minden 5. ember azt jelezte, hogy bizonyos ételek elfogyasztása után kellemetlen tünetei jelentkeznek. Sokan a betegség természetének tisztázása nélkül diétázni kezdenek. Az öngyógyítás veszélyes, mert - többek között - a téves diagnózis miatt az alapbetegség kezelése elmarad.

A táplálékallergia diagnózisának felállítása mindenkor orvosi feladat, melyben az orvos és a dietetikus szoros együttműködése szükséges, a beteg részéről pedig türelemre és bizalomra van szükség.

A táplálékallergiás betegek biztonságos élelmiszer-választása akkor sem egyszerű feladat, ha tudják, hogy mit kell kihagyjanak az étrendjükből. A panaszt okozó élelmiszer kizárása az étrendből egyszerűnek tűnik: például a tejallergiás ne igyon tejet, a tojásallergiás ne egyen tojást. Megvalósítása azonban nagyon nehéz, mert az élelmiszerek több összetevőből állnak, és az allergének rejtett formában jelen lehetnek, vagy a gyártási eljárás során szennyeződhetnek vele.

A tüneteket kiváltó allergének és intoleranciafaktorok elkerülését csak az allergénmentes élelmiszerek megbízható nyilvántartása teszi lehetővé. A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank évente kiadja a 9 leggyakoribb allergén-komponenstől mentes élelmiszerek listáját.

Az élelmiszerlisták az ételallergiás betegeknek nyújtanak segítséget, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek számukra ártalmatlanok, ill. ne fogyasszanak tévesen olyanokat, amelyeket tünetmentességük érdekében el kellene kerülni.