A magyar lakosság közel 70 %-a szed táplálékkiegészítőt, közülük minden második fogyasztó betegségmegelőzés céljából. A legtöbben ugyanakkor tartanak a termékek nem valós hatóanyag-tartalmától és nem megfelelő minőségétől. A legaktívabb fogyasztók a 40-49 éves korosztály és a városi lakosság tagjai – derült ki egy friss, az Inspira Research által, a BioTechUSA-cégcsoport megbízásából készített, 1000 fős, online reprezentatív kutatásból.

Az Eurostat egészségben eltöltött évekre vonatkozó adatai alapján Magyarország rendszeresen az Európai Unió alsó harmadában szerepel. Évente több tízezer ember veszíti életét a modern, mozgásszegény életmód, a tartós stressz és az egészségtelen táplálkozás miatt. A BioTechUSA-cégcsoport több mint három évtizedes szaktudásával küldetésének tekinti, hogy minden korosztályt aktívabb életre. E törekvés jegyében mérte most fel a cégcsoport a hazai lakosság táplálékkiegésztőkhöz való hozzáállását.

Az Inspira Research által készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság 68%-a szed táplálékkiegészítőt, közülük minden második ember rendszeresen, elsősorban preventív céllal. A legaktívabb fogyasztók a 40-49 éves korosztály és a városi lakosság tagjai, míg a fiatalok körében magasabb az alkalmi használók aránya. Azoknál, akik rendszeresen sportolnak, a kiegészítők már nem csupán opcionálisak, hanem a tudatos étrend és edzésterv mindennapi részei.

„A kutatás adatfelvétele 2026 februárjában készült, 1000 fős online mintán, amely nem, életkor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint reprezentálja a 18 évesnél idősebb magyar lakosságot” – tette hozzá Fényes Csongor, a kutatást végző Inspira Research kutatója.

Nőké a szépségápolás, férfiaké a teljesítményfokozás

A táplálékkiegészítők fogyasztásának legyakrabban említett célja az egészségmegőrzés, az immunrendszer megerősítése, a regeneráció segítése és a fáradtság, stressz csökkentése, így a legnépszerűbb termékkategóriák közé a vitaminok és ásványi anyagok tartoznak, amelyeket a válaszadók több mint kétharmada fogyaszt. Ezt követik a kollagén- és ízületvédő készítmények, majd a fehérjék, aminosavak és a kreatin.

Megfigyelhető az is, hogy a nők körében nagyobb arányban jelenik meg a „wellness-immun” (pl. szépségápolás, stresszcsökkentés) funkció, a férfiak körében pedig magasabb azok aránya, akik a „performance”(teljesítményfokozás) irányvonalat követik.

Betegség- és stresszmegelőzés a fő cél

Érdekesség, hogy a lakosság legnagyobb aránya (46%) betegségmegelőzés céljából vásárol táplálékkiegészítőt, de a felmérésben többször visszatérő elem volt a stressz, fáradtság, ami feltehetően összefüggésben állhat a társadalom mentális terheltségével. Az OECD 2019-es kutatása szerint ugyanis a magyarok 14%-a élt valamilyen mentális egészségügyi problémával, feltételezhető, hogy ez az arány az elmúlt években tovább emelkedett. A rendszeres testmozgás bizonyítottan javítja a mentális egészséget: csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziós tüneteket, miközben javítja a hangulatot és az önértékelést is. Mindez azt jelzi, hogy a piacot egyre inkább az egészségmegőrzés és az immunvédelem iránti igény határozza meg.

Egyre tudatosabbak a vásárlók

A kutatás arra is rávilágított, hogy a lakosság egyre tudatosabb, a minőség iránt nagy az igény. A fogyasztók számára különösen fontos az átlátható és érthető összetétel, valamint a termékek biztonsága, beleértve a doppingmentességet is. A megyeszékhelyen élő 50-55 éves férfiak mondták azt a legnagyobb arányban, hogy nincs semmilyen félelmük. A megkérdezettek 37%-a azonban kifejezetten tart attól, hogy a termékek hatóanyag-tartalma nem felel meg a valóságnak, míg 32%-uknak a minőséggel szemben támadnak kételyei. Érdekes különbség figyelhető meg az egyes kategóriák között, míg a kollagén- és szépségápolási termékek esetében kisebb a bizalmatlanság, addig a vitaminok, valamint az állóképességet vagy izomtömeg-növelést célzó készítmények esetében erősebb a kételyt.

Ár vs. minőség?

A vásárlási döntések során az ár továbbra is a legfontosabb szempont (a válaszadók 56%-a említette), amelyet szorosan követ a minőség (48%) és a hatóanyag-tartalom (44%). Az információszerzésben egyszerre vannak jelen a személyes és digitális csatornák: a válaszadók 41%-a gyógyszertárakban, személyes tanácsadás során tájékozódik a táplálékkiegészítőkről, de jelentős szerepet játszanak a termékek választásánál az online cikkek és szakmai oldalak (39%), valamint a webshopok termékleírásai is (37%). A kutatás arra is rávilágított, hogy a tájékozódási szokások településtípusonként eltérnek: míg a falvakban és községekben élők elsősorban a gyógyszertárakban szerzett információkra támaszkodnak, addig a fővárosiak inkább az online forrásokat részesítik előnyben.

10 ezer forint havonta sok?

A felmérésből az is kiderült, hogy a vitaminokat sokan nem sorolják a táplálékkiegészítők közé. A vásárlási szokásokat vizsgálva ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a kiadások tekintetében a tipikus vásárló havonta körülbelül 10 ezer forintot költ táplálékkiegészítőkre, de egy kisebb, magasabb költésű csoport az átlagot 12 442 forintra emeli. Termékkategóriák szerint a vitaminok esetében a havi átlagköltés 9 500 forintra tehető, míg a fehérjék esetében ez 10 ezer forint körül mozog.

„104 országban jelen lévő, felelős gyártóként és forgalmazóként kiemelt feladatunknak tekintjük az egészséges életmóddal kapcsolatos edukációt. A kutatás eredményei nemcsak abban segítenek, hogy még jobban megértsük a fogyasztói igényeket és ezekre reagálva tovább fejlesszük termékeinket, hanem hozzájárulnak a piac fejlődéséhez is. Célunk, hogy az ehhez hasonló felmérések rendszeres publikálásával szakmai párbeszédet ösztönözzünk, támogassuk az egyetemi és akadémiai kutatásokat, valamint erősítsük a fogyasztóközpontú, minőségorientált szemlélet elterjedését a fitnesz iparágban” – mondta Dr. Pintér Dániel Gergő, a BioTechUSA-cégcsoport Kommunikációs és CSR igazgatója.