A gyulladásos bőr- és bélbetegségek okai

A gyulladásos bőr- és bélbetegségek okai

A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét föltérképező 1,5 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással megvalósított, ötéves országos kutatási program zárult le - tájékoztatta a konzorciumot vezető Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

2021.03.31

Az SZTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem 11 kutatócsoportjának célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja miként vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált betegségek között volt például a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné, az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor- és bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.

Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium szakmai vezetője közölte, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a kóros válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos folyamatok kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében.

A gyulladásos bőr- és bélbetegségek okai

"A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem" - hangsúlyozta az akadémikus. A 2016-ban elindult program eredményei alapot szolgáltathatnak a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.

A projekt eredményeit bemutató csütörtöki online tudományos konferencián elhangzott, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás előfordulása az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett. A betegség a súlyos esetekben 30 százalékos halálozással jár, ennek egyik oka a specifikus terápia hiánya.

Venglovecz Viktória munkatársaival a gyulladás kórlefolyásának tanulmányozására alkalmas háromdimenziós szövetmodellt hozott létre. A kutatók azt vizsgálták, hogy a cisztás fibrózis okozta hasnyálmirigy-károsodás kezelésére használt gyógyszer alkalmazható-e alkohol kiváltotta gyulladás esetén is. Ezt a modellen és állatkísérletekben is sikerült bizonyítani.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek