A gyógyszerek és a máj

A gyógyszerek és a máj

A máj a szervezet talán legfontosabb szerve, mivel a test méregtelenítő, lebontó folyamataiban központi szerepet játszik. Éppen ezért igen fontos a (legtöbb esetben) testidegen anyagnak számító gyógyszerek metabolizmusában. Bemutatjuk még azt is, melyek a közismerten májméregnek számító azaz hepatotoxikus szerek.

Testidegen anyagok?

A szervezet tehát a gyógyszereket valóban testidegen anyagként, ún. xenobiotikumként ismeri fel, és azokat bejutásuk és felszívódásuk után minden eszközzel megpróbálja lebontani, majd eltávolítani. Maga a metabolizmus, az enzimatikus úton történő lebontás is azért történik, hogy utána a vizelet, kisebb mértékben az epe, azaz a széklet útján e vegyületek kiürüljenek a szervezetből.

A gyógyszerek lebontásának lényeges eleme, hogy olyan metabolitok (mondjuk közti-/ill végtermékek) jöjjenek létre, amelyek 1. biológiai hatása, aktivitása már kisebb, 2. amelyek zsíroldhatósága is kisebb, inkább vízoldható származékok keletkezzenek.

A máj, mint központ

Ennek a lebontó működésnek a lelke a májban az ún. sima endoplazmatikus retikulum nevű felszín, ide kerülnek a valóban testidegen vegyületek (pl. gyógyszerek, alkohol) – de ide kerülnek a szervezet saját hormonjai, fehérjék stb is.

A bontás fázisai

A gyógyszerek lebontása általában két fázisban zajlik: az első inkább előkészítő jellegű. Sok szer azonnal a második fázisba kerül, tehát ez sem egyértelmű, és nem törvényszerű.

Az 1. fázis kémiai reakciói: oxidáció, redukció, hidrolízis, hidráció stb. Ezek révén próbál a máj vízoldhatóbb származékokat képezni. (Előadódhat, hogy az ún. prodrugok esetében éppen ekkor keletkezik az aktív metabolit, amely valójában hat, vagy egy toxikus származék, amely mérgezőbb, és épp ezért súlyos mellékhatásokat kelt.)

A gyógyszerek és a máj

A 2. fázis reakcióira jellemző, hogy az előző fázisból származó anyagok, molekulák ún. szubsztrátokkal "konjugálódnak" - egyesülnek, hatástalanná válnak – egyben alkalmassá a kiürülésre.

Májenzimek?

A máj gyógyszerbontó enzimcsaládjának talán legfontosabb csoportja a citokróm P-450 enzimek (CYP 450), amely oxidatív reakciókat végez a vegyületeken. Ennek a családnak mintegy 50 „izoformja” létezik, melyek közül mintegy 6-7, amely valójában részt vesz a gyógyszerek lebontásában.

Mindannyian mások vagyunk?

Igen, még ebben is… Ez a bizonyos CYP-család egyénenként más és más! Ezért fordulhat elő, hogy – akár családon belül is – ugyanaz a gyógyszer a másiknak nem hat annyira, vagy épp fordítva. A CYP-család gyógyszerválasz-módosulást okozhat:

  1. indukció történik, azaz gyorsul a gyógyszer bomlása – csökken a hatás, és/vagy rövidebb ideig tart
  2. gátlás jön létre (inhibitorok), azaz lassul a gyógyszer bomlása – erősebb a hatás, és/vagy tovább tart

Ezek a jellemzők főleg akkor válnak fontossá, amikor valaki több gyógyszert szed, mert a fentiek alapján számos (sokszor nem előnyös) gyógyszerkölcsönhatás adódhat mindebből.

Májkárosító hatás

Sok esetben egy gyógyszer májkárosító hatása sok évvel a forgalomba hozatal után derül csak ki… Miért? Tudnunk kell, hogy a forgalomba hozatal idején általában maximum néhány ezer személy, beteg kapta a gyógyszert – egyáltalán nem biztos, hogy rajtuk jelentkezik a májkárosító hatás, ha annak gyakorisága pl. 1: 10.000. (Ezért is nagyon fontos a gyógyszerek forgalomba hozatal utáni nyomon követése, figyelése, a mellékhatás-bejelentés stb.)

Mi befolyásolhatja a májkárosító hatást?

  • a beteg életkora
  • rassz, népcsoport
  • nem
  • tápláltsági állapot
  • fennálló májbetegség
  • a vese állapota
  • terhesség megléte
  • a gyógyszer dózisa, a szedés tartama
  • gyógyszerkölcsönhatások (ld. fentebb is)

Nemvárt (adverz) gyógyszerhatások

Alapjában kétfélék lehetnek, farmakológiai, tehát gyógyszer-eredetűek, és idioszinkráziásak (erre tulajdonképpen nincsen magyarázat).A nemvárt, toxikus reakciókért 80%-ban az első típus a felelős. Itt lényegében arról van szó, hogy egy gyógyszer károsítja a májat, pl. közvetlenül a máj szövetét, vagy gátolja a lebontó folyamatot. Lehet méreg (toxin) is, nemcsak gyógyszer természetesen. Jellemző, hogy meghatározható egy „görbe”, vagyis nagyobb dózis (akár gyógyszer, akár toxin) nagyobb mértékű májkárosodást okoz.

A gyógyszerek és a máj

A 2. típus esetén viszont semmilyen támpont nincsen, tehát a károsodás mértéke egyáltalán nem függ attól, mekkora volt a dózis… Ezért is történik az, ha pl. egy gyógyszerről beigazolódik, hogy idioszinkráziás reakciót okoz, azt kivonják a forgalomból. (pl. troglitazon, trovafloxacin esetében).

Mi károsodhat a májban?

  • A májsejtek
  • Kolesztázis alakul ki (epe-elfolyás akadályozott)
  • Vegyes károsodás e két tényező alapján

Milyen betegségeket okozhat mindez a májban?

  • Szöveti elhalást (nekrózis)
  • Gyógyszer keltette májgyulladást (hepatitisz)
  • Epeúti elfolyás gátlását
  • Zsíros májelfajulást
  • A máj ereinek károsodását
  • Daganatképződést a májban
  • A májtoxicitást nem könnyű utolérni, diagnosztizálni, épp azért mert a szerek egy részénél fellépő idioszinkráziás reakció semmilyen szabályszerűséget nem mutat

Mit lehet tenni, ha májtoxicitást észleltek?

A legtöbb eset azonban szerencsésebb: ha a gyógyszer adását a jelek észlelésekor abbahagyják, a májfunkció visszatér normál állapotába. Elképzelhető, hogy támogató kezelés is szükséges ehhez. A legsúlyosabb esetben (fulmináns májnekrózis) májátültetés is szükségessé válhat. Jellemző jel, ha a szérum-bilirubin több, mint 2x-ére emelkedik, és a májenzimek értéke is magasabb, ebben az esetben a gyógyszerszedést azonnal le kell állítani.

Májvédő hatású szerek

Vannak természetesen „ellentétes hatású”, azaz hepato-protektív szerek is, sajnos nem túl sok, amely hatásos lenne.

A legfontosabb a szilibinin (silybinin), amely a máriatövis (Silybum marianum) növényből származó vegyület. Védi a májsejteket a méreganyagokkal szemben. Ez lényegében sejt- és biokémiai enzim-szintű védelmet jelent.

Forrás: Egészségkalauz

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek