A dohányzási hajlam genetikai háttere

A dohányzási hajlam genetikai háttere

A genetikai hajlam is szerepet játszik a nikotinfüggés kialakulásában - foglalta össze az amerikai pszichológusok szakmai vizsgálatának eredményeit a The New York Times egészségügyi melléklete.

Amerikai magatartás-genetikusok, a Colorado Egyetem munkatársai egerek napi nikotinfelvételét hasonlították össze, arra keresve választ, hogy a genetika milyen módon "járul hozzá" a nikotinfüggőség kialakulásához az egyedekben.

Dr. Jerry Stitzel és munkatársai úgy találták, hogy a DNS láncban lévő Chrna4 nevű gén elváltozásában (a treonin polimorfizmusban) szenvedő egereknél megtalálták a bizonyítékokat. Ezek az állatok sokkal több nikotint vesznek föl, mint azok az egerek, amelyeknél ugyanabban a génben egy másfajta génstruktúra mutatkozik. A kutatók feltételezése szerint a treonin variáció teszi lehetővé, hogy ezek az egerek a dohányméreg jóval nagyobb dózisát, azaz magasabb nikotinszintet viseljenek el.

Az említett Chrna4 gén az acetilkolin elnevezésű, ingerület-átvivő anyagot felismerő fehérje egyik elemének felépítését célzó utasításokat tartalmazza. Az acetilkolinnak fontos szerepe van az agynak a tanulást és a memóriát segítő központjában, felel az alvás, a szívdobbanás, a vérnyomás szabályozásáért, ellátja az izommozgás kontrollját, ráadásul központja az élvezetek érzékelésének is. Mivel a nikotin összetétele kémiailag nagyon hasonló az acetilkolinéhoz, ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik. Ezért az idegrendszer úgy reagál a nikotinra, mintha acetilkolin volna.

A szerzők arra a következtetésre jutottak: a Chrna4  azáltal, hogy megváltoztatja a nikotin receptorok működését, felelős azért, hogy az egyes egyedek között olyan jelentős eltérés mutatkozik a nikotin-toleranciában.

A kutatók - a következtetéseket emberekre vonatkoztatva - azt állítják, hogy adott genetikai eltéréssel született emberek szervezete másoknál több nikotint képes elviselni (mielőtt belebetegedne), és ezért eleve több cigarettát is szívnak nagy rendszerességgel, ami viszont tovább növeli a függőségét.

Nem egyetlen gén az egyedüli meghatározója annak, hogy élete folyamán valaki valamilyen függőség áldozatává válik-e. A függőség ugyanis valószínűleg több génnek és a szociális, környezeti hatások együttesének a következménye - összegezte a vizsgálat eredményét a kutatócsoport vezetője. A gének azonosítása, valamint annak eldöntése, hogy az egyén függővé válik-e valamilyen élvezeti szertől, fontos tudás birtokába juttathatja a kutatókat az addikció élettani mechanizmusát illetően.

Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek