A cukorbetegség szemészeti szövődményei közül a diabéteszes retinopátia a legsúlyosabb, amely a nem veleszületett és nem sérülés okozta vakság második leggyakoribb oka. A betegségről dr. Kerek Tünde szemész adjunktust kérdeztük.

A cukorbetegség hosszú távú szövődményeit az erek, főleg a kiserek falának károsodása okozza. A kisérszövődmények a szemet, a vesét és az idegrendszert érinthetik. A cukorbetegek többféle szembetegségre is hajlamosabbak az egészséges embereknél, például gyakrabban fordul elő náluk a zöld vagy a szürke hályog, illetve a kettős látás. Ezúttal azonban csupán a legsúlyosabb szemszövődményre, a diabéteszes retinopátiára fókuszálunk.

Hogyan alakul ki?

A diabéteszes retinopátiáért elsősorban a magas vércukorszint felelős, ami miatt a kiserekben romlik az oxigénleadás és a keringés, így károsodnak az érfalak. A szervezet igyekszik kompenzálni, ezért új erek jönnek létre, amelyek azonban igen gyengék, törékenyek. Ha sérülnek, könnyen vérzés és vizenyő alakul ki, akár az üvegtestben, akár a retinán. Már ez is látásromláshoz vezethet. A sérülés helyén pedig gyorsan növekvő hegszövet alakul ki, ami lehúzza a retinát, így akár retinaleválás is bekövetkezhet.

A betegség kialakulásában fontos szerepet játszik a betegség kezdete óta eltelt idő, viszont kifejlődésének  valószínűségét csökkenti, ha a cukorháztartás egyensúlyban van.

Vizsgálatok

Elsődleges a szemfenék vizsgálata. Ez egy fájdalmatlan ellenőrzés, amely során a szemész kitágítja a pupillát, majd egy speciális eszközzel a szemfenékre irányítja a fényt. A szemfenékről visszatükröződő képen észrevehetőek a szemfenék vérzései és az erek károsodása. Ez a vizsgálat nemcsak a szemész, hanem a beteg kezelőorvosa számára is nagyon hasznos információkat nyújt, hiszen az eredmény más szervek károsodására is utalhat: amilyenek a szem kiserei, valószínűleg olyanok a szív vagy a vese kiserei is!

A kezelés megtervezéséhez kiegészítő műszeres vizsgálatok végzésére is szükség van.

Az optikai koherencia tomográfia (OCT) képes mikrométeres pontossággal igazolni az éleslátás helyén kialakult elváltozásokat. A gép egy speciális lézer által előállított fénynyalábot használ, és végül egy kétdimenziós keresztmetszeti képet hoz létre.

Az érfestéses vizsgálat (FLAG, vagyis fluoreszcein angiográfia) során intravénás injekcióval speciális jelzőanyagot fecskendeznek a vérbe, amely a retina ereibe juttatja azt. A jelzőanyag megmutatja az érfal kóros áteresztőképességét és a folyadékszivárgást.

Ha nagyfokú vérzés miatt a fenti vizsgálatok nem vezetnének eredményre, akkor ultrahangvizsgálat adhat tájékoztatást az üvegtest és az ideghártya állapotáról.

Kezelés

A korai érfal-elváltozások szájon át szedhető, érvédő gyógyszerekkel befolyásolhatók. Csökken az erek fokozott áteresztőképessége, csökken a vérzés veszélye, javul a retina vérellátása. A gyógyszert tartósan kell szedni, akár már a látható tünetek megjelenése előtt, a cukorbetegség diagnosztizálásától kezdve.

Előrehaladottabb állapotban a lézerkezelés segíthet, ám fontos tudni, hogy ez nem javítja a látást, csupán csökkenti a látásromlás kialakulásának kockázatát. A lézerterápia lényege, hogy a szemész egy-két ezer lézergócot helyez el a szemfenéken, hogy roncsolja az újonnan képződő kisereket. Így meg lehet akadályozni a folyadékszivárgást és a vérömleny kialakulását.

Műtét

Súlyos esetben a szemorvos egyéni mérlegelés után a műtét mellett dönt. Az operációt leggyakrabban helyi érzéstelenítésben, a szemgolyó mögé adott injekció beadása után végzik. A műtét lényege, hogy a szemsebész apró nyílásokon keresztül megtisztítja az üvegtestet, eltávolítja az ideghártya felszínén kialakult heges szöveteket, szükség esetén visszafekteti az ideghártyát, szemfenéki lézerkezelést végez, és az üvegtesti teret gázzal vagy szilikonolajjal tölti fel. Sokszor a körültekintő tervezés ellenére is csak az operáció közben lehet pontosan tisztázni a szemfenéki viszonyokat, ezért a beavatkozás menetét az orvos műtét közben olykor megváltoztatja.

Az operáció utáni gyógyulás több hónapot is igénybe vehet. A látás olykor az anatómiai gyógyulás ellenére sem javul. A sikeres műtét önmagában nem elég: meg kell előzni a további romlást.

Valójában az összes kezelésről elmondható, hogy nem gyógyítja meg a diabéteszes retinopátiát, csupán a fenyegető vakság kialakulásának kockázatát csökkenti!

Megelőzés

Az lenne a legjobb, ha meg lehetne előzni a betegség kialakulását. Ennek két kulcsmozzanata van: a cukorháztartás rendezése és a rendszeres szemészeti kontroll. A cukorbetegség kezelése csapatmunka, így a megelőzés két fő eleme is egymásra épül, egymást feltételezi.

Szemészeti szűrésre már akkor érdemes elmenni, amikor megszületik a cukorbetegség diagnózisa! Ha nincs panasz és megfelelő a vércukorszint, akkor elég évente ellátogatni a szemészetre. A szemfenék fájdalmatlan vizsgálatával már akkor kimutathatóak az elváltozások, amikor még nem jelentkeznek a panaszok.

Tünetek

•    Kezdetben semmi

•    Ha a rossz keringés következtében kialakult vérzés és/vagy ödéma eléri az éleslátás helyét, a makulát: romlik az olvasási képesség

•    Amikor a vérzés beszivárog az üvegtestbe: kisebb-nagyobb úszó homályok zavarják a látást

•    Ha leválik a retina: hirtelen, nagyfokú látásromlás, akár vakság következik be