A hemofília egy ritka, öröklött és egész életen át tartó véralvadási rendellenesség, melynek kezelése nagy körültekintést és folyamatos odafigyelést igényel a páciens és a kezelőorvos részéről is. Az április 17-i hemofília világnap kapcsán kérdeztük Prof. Dr. Blaskó György, belgyógyászt, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózisspecialistáját.

Azok, akik átestek már trombózison, már félnek minden lábfájáskor, kisebb elszíneződésektől, ödémától is megijednek, hiszen ezek MVT (mélyvénás trombózis) tünetei is lehetnek. A legtöbben próbálnak utána egészségesebben élni, jobban odafigyelni az életmódjukra, és elkerülni azokat a helyzeteket, amikor megnő a vérrögképződés esélye. Éppen ezért tart sok nő trombózis után a családalapítástól, hiszen a terhesség eleve megnöveli a mélyvénás trombózis esélyét. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa elmondta, nyugodt szívvel vállalhat a nő ilyenkor is gyermeket, ám be kell tartaniuk néhány fontos szabályt. Hogy melyek ezek?

A mélyvénás trombózis életveszélyes állapot, így annak megelőzésére nagy hangsúlyt kell fordítani. De vajon mik járulnak hozzá a prevencióhoz? A mozgás? A heparint is tartalmazó krémek? Vagy csakis a véralvadásgátlók? A választ prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg.

A várandósság idején a test nagyon sok változáson megy keresztül, megnő az alvadási faktorok aktivitása, miközben csökken a véralvadást gátló fehérjék mennyisége. A veszély még nagyobb, ha a leendő kismamának genetikai hajlama van a vérrögösödésre, súlyosabb visszértágulatokkal küzd, esetleg autoimmun beteg, illetve életmódjából származik a trombózis kialakulásának nagyobb esélye. Miért fontos a genetikai eltérésekre fókuszálni? Dr. Szélessy Zsuzsanna adja meg a válaszokat.

A várandósság egyik lehetséges „mellékhatása” a visszértágulatok megjelenése, melyek igen kellemetlen panaszokat okozhatnak. Azonban a kitüremkedő, kacskarigós erek a trombózis rizikóját is megnövelik, csakúgy, mint maga a terhesség. Hogy hogy lehet elkerülni a vérrögök kialakulását, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

A trombózis egy hirtelen, szinte a semmiből fellépő állapot, mely akár halálos kimenetelű is lehet. De azt, hogy mit is takar pontosan, és milyen folyamatok zajlanak le ilyenkor a szervezetben, azt már kevesebben látják át.

Ami nem csúnya, nem fáj, azzal sajnos a legtöbben nem foglalkoznak. Ilyen többek között a visszértágulat is, mely - bár egész évben okozhat problémákat-, főleg a nyári hónapokban generál kellemetlenségeket mind egészségügyi, mind esztétikai okok miatt.

Egyáltalán nem mindegy a heparinok, illetve az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) dózisa, mert nem megfelelő adagolásnál akár túlzott vérzés is felléphet. Az alkalmazott adagot elsősorban a beteg testsúlya szabja meg. A szükséges gyógyszerfelírás ezért személyre szabottan történik, az optimális dózis beállításával és rendszeres kontrollal. Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Nagyobb figyelmet kell szentelni a vérrögöknek és megelőzésüknek. Bár gyakran gyógyszeres prevenció is szükséges, ám van néhány olyan életmódbeli tényező, melyeket betartva csökkenthető a probléma kialakulásának esélye. Hogy mégis mi mindent érdemes bevetni ellene, azt prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája osztotta meg.

A laboreredmények olvasása során több olyat is láthatunk, melyekről nem tudjuk, mit is jeleznek. Természetesen a lelet kiértékelése minden esetben orvosi feladat, hiszen egyszerre több mindent is kell nézni (az egymáshoz viszonyított értékeket is), így nem szabad csupán egy-egy értékre alapozni. Ennek ellenére mindenki kíváncsi arra, vajon mit jelenthetnek bizonyos dolgok. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mit is mutat a ferritin, és milyen problémára utalhat abnormális szintje.

A mélyvénás trombózis diagnosztikájában igen fontos szerepe van az ultrahangos vizsgálatnak, melynek során látható a vérrög, az, hogy mely területet zárt el és milyen mértékben. A vizsgálat azonban nem csak a diagnózis felállításához szükséges, hanem az utánkövetésben is lényeges. Az Ultrahangközpont radiológusa az alsó végtagok vénás ultrahangjáról beszélt.

Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. A legtöbben nem veszik elég komolyan a trombózis tüneteit, elbagatellizálják annak következményeit.

A véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés. A folyamat célja röviden egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok, enzimek is szükségesek. Ezek ún. véralvadási kaszkád-aktiváláson mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket. Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ez a dugó a vérrög, azaz a thrombus. Természetesen ez előbb-utóbb lebomlik, melyet a plazmin nevű fehérje végez. Amennyiben a folyamat zavart szenved, úgy a vérrögképződés fokozottá válik, így könnyebben alakul ki trombózis, akár sérülés nélkül is.

Érdemes tudni, hogy a trombózisért nem csupán az öröklött hajlam okolható, hanem ezen kívül még sok más is, pl. az életmód, egyéb betegségek, trombózis-provokáló gyógyszerek stb.

A várandósság és a gyermekágyi időszak jelentősen megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, ezért felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor van szükség véralvadásgátló terápiára áldott állapot során. A választ dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjétől tudtuk meg.

Fáradtság, sápadt bőr és gyakori betegségek – a vérszegénység ismert tünetei. Az anémia felismerése azonban nem minden esetben ennyire egyértelmű. A Trombózis- és Hematológiai Központ orvosát kérdeztük, hogy milyen panaszok jelezhetik még a problémát.

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairól dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa beszélt.

A melegben megszaporodnak a különböző bőrbetegségek, hiszen ekkor szívesen járkálunk mezítláb, valamint a strandokon is könnyű összeszedni valamilyen fertőzést. Sajnos a gombás és egyéb bőrproblémák nem csak önmagukban kellemetlenek, de bizonyos típusaik megnövelik a felszíni trombózis rizikóját is. Az állapot bár önmagában nem veszélyes, ám ha valakinek magasabb a mélyvénás trombózis rizikója (pl. egy régebbi trombózis után), úgy fennáll a veszélye annak, hogy a probléma a mélyen fekvő vénákra is áterjed.

Vérzékenység-fokozott véralvadás: a vonal két vége, és mindkettő komoly problémák okozója. Éppen ezért van szükség mindkét állapot szakszerű kezelésre, a betegek pontos informálására, tanácsadására és életvitelük segítésére. Dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával készült interjút olvashatja.

A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

A trombózis egyes fajtáit alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb formája a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene, mégis rengeteg áldozatot szed ma is. Hogy mit kell tudni róla, azt dr. Seidner Judit kardiológus, belgyógyász szakorvos mondta el nekünk.

A legújabb vizsgálatok alapján ma már egyértelműen látszik, hogy a fejlett országokban az életkor emelkedésével együtt komoly problémát jelent a pitvarfibrilláció, illetve az ennek következtében kialakuló stroke, és tromboembólia. A témában prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája van a segítségünkre.

A mélyvénás trombózis nagy rizikófaktorai az ülőmunka, az ebből adódó hosszú mozgáshiány, valamint egy korábbi trombózis. Amennyiben már volt ilyen jellegű problémája, akkor felvetődhet a kérdés, hogy mit tegyünk, ha irodai munkát végzünk? Vajon érdemes új munkahely után néznünk, vagy elég pár szabályt betartani? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.

Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás magasvérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek. Kutatások szerint mindemellett a vérrögképződés esélyét is megnöveli az inaktivitás. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, vajon hogy lehetne megakadályozni a tragédiát.

A trombózis egyre nagyobb figyelmet kap manapság, hiszen számtalan halálesetről hallani a betegség kapcsán, legyen szó fogamzásgátlót szedő fiatal lányokról, vagy hirtelen összeeső profi sportolókról. Statisztikák szerint minden 5. percben valaki meghal a vérrögök miatt, pedig megfelelő kivizsgálással és terápiával az életveszély esélye minimalizálható lenne. Hogy miként lehet elkerülni a problémát, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A nyár és a jó idő az utazás, a vakáció időszaka. Ilyenkor az emberek felkerekednek, autóba, buszra vagy repülőre ülnek, és közelebbi-távolabbi helyeket látogatnak meg. A rengeteg élmény és a kikapcsolódás mellett azonban tudni kell azt is, hogy a hosszabb utak veszélyeket is rejtenek magukban. Hogy milyet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A rosszindulatú daganatok már önmagukban nagy veszélyeket hordoznak, ám bizonyos fajtái a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát is lényegesen megnövelik. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vérrögösödés megelőzésére hívja fel a figyelmet.

A terhesség a nők számára boldog, ám félelemmel teli időszak. Az aggodalmat tetőzi, ha az illető átesett már trombózison. Az a helyes, ha a kismama speciális terhesgondozásban részesül, hogy a későbbi komplikációk elkerülhetőek legyenek. Hogy pontosan mit jelent ez, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot, bár benne van a köztudatban, sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

A mélyvénás trombózis tüneteinek felismerése életmentő lehet, mivel ha csak legyint a panaszokra, akkor a vérrög leszakadhat, és a véráramba kerülve könnyen tüdőembóliát okoz. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát a trombózis tüneteiről kérdeztük.

A klimax tünetek enyhítésének részeként gyakran kap a hőhullámoktól szenvedő nő hormonpótlást, mely normalizálja a felborult hormonháztartást. Bár sok esetben valóban lényegesen segít a kellemetlen panaszokon, ám nem árt figyelembe venni azt is, hogy csakúgy, mint a fogamzásgátló tablettáknál, ez a fajta hormonpótlás is trombózishoz vezethet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózishajlam szűrésére hívja fel a figyelmet.

A meleg időben kitágulnak az erek és jobban dagadnak a végtagok. Sokan erre a tünetre csak legyintenek, hogy „majd elmúlik”, mert nem sejtik, hogy milyen veszély rejtőzhet egy-egy megduzzadt láb vagy kar mögött. A mélyvénás trombózis tüneteivel és következményeivel kevesen vannak tisztában, pedig sajnos egyre több embert érint. Magyarországon évente több mint 2000 embernél diagnosztizálnak mélyvénás trombózist, amely a trombózis egyik legveszélyesebb fajtája.

Egy trombózis önmagában is veszélyes állapot, hiszen mindig fenyeget az elszabadult vérrögből adódó tüdőembólia kockázata. Miután valakinél bekövetkezett ez a súlyos szövődmény, utána hosszabb ideig alvadásgátló kezelésre szorul. Ez nemcsak az újabb trombózist hivatott megakadályozni, hanem az úgynevezett poszttrombotikus szindróma kialakulását is. Hogy ez pontosan mit is takar, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A trombózis kialakulásának több oka is van, ezek között meg kell különböztetni a veleszületett illetve a szerzett tényezőket. Az egyik ilyen tényező a fogamzásgátló tabletták- vagy női hormonpótló tabletták szedése.

A visszérbetegség pontos oka nem ismert, de tény, hogy az esetek többségében a genetikai hajlam jelentős szerepet játszik kialakulásában. A betegség kockázatát növelheti a túlsúly, az álló munka, és a terhesség is.

A mélyvénás trombózist nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.

Nem csak a terhesség, de a szülés utáni időszak is veszélyes a kismamákra trombózis szempontjából, ugyanis ekkor jelentősen megnő a vérrögök kialakulásának kockázata. Bár eddig azt hitték, hogy a szülést követő 6 hétben a legnagyobb a veszély, azonban a legfrissebb kutatások szerint ennél kétszer annyi ideig áll fenn a rizikó. A trombózis és a gyermekágyi hetek kapcsolatáról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A trombózis egyre több embert érint manapság, ennek ellenére számtalan tévhit kering vele kapcsolatban a köztudatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája eloszlatja a leggyakoribb félreértéseket.

Családalapításra a legtöbb nő izgatottan készül, ám némi félelem kúszhat be ebbe a boldog időszakba, ha az illető trombofíliás. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy egy trombózis után kezelésre van szüksége az illetőnek a várandóság során, azonban mi van akkor, ha a leendő kismamának igazoltan fokozott hajlama van rá, ám ezidáig szerencsésen elkerülte a trombózis? Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa elárulja, hogy a genetikai mutáció hordozása megnöveli-e a terhességben bekövetkezett trombózis esélyét, valamint a várandósság alatt hogyan lehet megelőzni a kialakulását.

Az utóbbi időkben egyre többet hallani a hormonális fogamzásgátlók okozta halálos kimenetelű trombózisról, ezért az Európai Gyógyszerügynökség szigorítaná a készítmények felírását. A tabletták veszélyeiről professzor Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A vénás keringési rendellenesség Magyarországon népbetegségnek számít, aminek következtében egyre gyakrabban alakul ki trombózis a visszeres lábakon. De vajon honnan lehet tudni, hogy halálos tüdőembóliával fenyegető állapot miatt fáj a lábunk, vagy más ok miatt? A kérdésre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad választ.

Napi gyógynövény-határozónkban a siitaket (Lentinula edodes) mutatjuk be.

A mélyvénás trombózisnak számos oka lehet, ennek ellenére kevesen gondolnak arra, hogy pajzsmirigy túlműködés is állhat a probléma hátterében. Hogy milyen tünetek esetén érdemes a betegségre gyanakodni, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

A migrén több tanulmány szerint is sok veszélyt rejt, hiszen megnöveli az érrendszeri betegségek, valamint a stroke kockázatát, és a legújabb kutatások szerint a mélyvénás trombózisét is. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elárulja, hogy miért, illetve hogy lehet a minimálisra csökkenteni kialakulásának esélyét.

Amennyiben valakinek gyakran fáj a feje, előbb-utóbb elkezd utánajárni, hogy mégis mi okozhatja ezt a kellemetlen tünetet. Sokan ekkor magas vérnyomásra gyanakodnak, de vajon tényleg minden esetben jár fejfájással a hipertónia? Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája eloszlatja a tévhiteket.

Magyarországon a felnőtt lakosság 40%-a túlsúlyos, és mintegy 20%-a elhízott. Az elmúlt évtizedben az elhízott felnőttek száma jelentősen - mintegy 10-15 %-kal megnövekedett az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt, így az elhízás a XXI. század legkomolyabb kihívásává vált.

A vörösbor-készítés melléktermékeiből német és spanyol kutatók olyan port állítottak elő, amelyet joghurtoktól a csokoládékon és krémeken át az arcmaszkokig szinte bármibe bele lehet keverni.

A trombózis kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Ezek közül vannak olyanok, amik ellen sokat tehetünk - odafigyelhetünk az életmódunkra, táplálkozásunkra. Azonban vannak olyan tényezők is, melyeket nem tudunk befolyásolni, ez pedig a genetika. Hogy ezen belül mi mindent érdemes tudni, és hogy milyen mutációk okozhatnak trombózist, arról professzor dr. Blaskó György főorvos, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Magyarországon jelenleg a lakosság 40 százaléka túlsúlyos, 20 százalék pedig elhízott, és ezek a számok folyamatosan nőnek. Az elhízás - komoly közegészségügyi gondot okozva - a XXI. század egyik nagy problémája lett, hiszen súlyos gazdasági terhet ró az egészségügyi és a szociális ellátásra.

A vérerekben kialakuló véralvadékot nevezzük trombózisnak. A mélyvénás trombózis veszélye, hogy egy leszakadó vérrög eljut a tüdő artériába, és ott elakadva tüdőelhalást okozhat. Kialakulásának oka lehet a fokozott véralvadási hajlam, melyet különféle tényezők, például fogamzásgátló tabletta szedése is okozhat.