A trombózis és az ebből adódó tüdőembólia az ágyhoz kötött vagy kórházi kezelésben részesülő, egyéb betegségekkel diagnosztizált páciensek körében az egyik leggyakoribb halálozási ok, a várandósság során pedig sajnos az anyai halálozások vezető oka. Vannak-e árulkodó jelei ennek a csendben, sokszor tünetmentesen kialakuló betegségnek? – erről kérdeztük Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózis specialistáját.

A trombózis egy hirtelen, szinte a semmiből fellépő állapot, mely akár halálos kimenetelű is lehet. De azt, hogy mit is takar pontosan, és milyen folyamatok zajlanak le ilyenkor a szervezetben, azt már kevesebben látják át.

A véraláfutások általában valamilyen sérülés következtében alakulnak ki. Többnyire teljesen ártalmatlanok és spontán gyógyulnak. Előfordulhat azonban, hogy súlyosabb egészségügyi állapotra hívhatják fel a figyelmet – mondja Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.

A kánikula és a meleghatás, ami például a termál medencékben tapasztalható, bizonyos mértékig fokozza a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítanak trombózis tekintetében. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája osztotta meg az érintettekkel a megelőzéssel kapcsolatos ismereteket.

A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairól dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa beszélt.

Nagyobb figyelmet kell szentelni a vérrögöknek és megelőzésüknek. Bár gyakran gyógyszeres prevenció is szükséges, ám van néhány olyan életmódbeli tényező, melyeket betartva csökkenthető a probléma kialakulásának esélye. Hogy mégis mi mindent érdemes bevetni ellene, azt prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája osztotta meg.

Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető. Terápia és odafigyelés nélkül a vénák állapota folyamatosan romlik, a betegség legsúlyosabb stádiumában nem gyógyuló fekélyek alakulnak ki elsősorban az alsóvégtagon. Kezeletlen állapotban, a folyamat előrehaladtával a végtag amputálására lehet szükség. Az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll.

Az aszpirin igen népszerű gyógyszer, mely fájdalom- és lázcsillapító hatása mellett, a vérlemezke-összecsapódást gátló hatásáról is ismert, azaz csökkenti a vérrögök kialakulásának, és az erek elzáródásának veszélyét.

A fáradtság, a láz és a duzzadt nyirokcsomók gyakran előforduló, általános kísérőtünetei lehetnek többféle betegségnek, és vérképzőszervi megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet – mondja dr. Kárpáti Ágnes, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere. A vér és a vérképző szervek rendellenességeire utaló tünetek esetén hematológiai szakrendelést felkeresve tisztázhatjuk a kiváltó okokat és részesülhetünk a szükséges terápiában.

Mire szolgál az INR-szint meghatározása? És miért szükséges gyakran ellenőrizni a véralvadásgátló kezelésben részesülő páciensek esetében? A kérdésekre Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózisspecialista, belgyógyász szakorvosa ad választ.

Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. A legtöbben nem veszik elég komolyan a trombózis tüneteit, elbagatellizálják annak következményeit.

Az ITP jellemző tünetei mind a vérzékenységgel függenek össze: ezért ekkor gyakran jelennek meg apró, pontszerű bevérzések a bőrön, nehezen csillapíthatóak lesznek a vérzések, a bőrön kék foltok tűnnek fel különösebb trauma nélkül, továbbá előfordulhat még orr/ínyvérzés, valamint véres vizelés is.

Fáradtság, sápadt bőr és gyakori betegségek – a vérszegénység ismert tünetei. Az anémia felismerése azonban nem minden esetben ennyire egyértelmű. A Trombózis- és Hematológiai Központ orvosát kérdeztük, hogy milyen panaszok jelezhetik még a problémát.

A melegben megszaporodnak a különböző bőrbetegségek, hiszen ekkor szívesen járkálunk mezítláb, valamint a strandokon is könnyű összeszedni valamilyen fertőzést. Sajnos a gombás és egyéb bőrproblémák nem csak önmagukban kellemetlenek, de bizonyos típusaik megnövelik a felszíni trombózis rizikóját is. Az állapot bár önmagában nem veszélyes, ám ha valakinek magasabb a mélyvénás trombózis rizikója (pl. egy régebbi trombózis után), úgy fennáll a veszélye annak, hogy a probléma a mélyen fekvő vénákra is áterjed.

Mindazon nőknek, amik már átéltek trombózist vagy kiderült, hogy trombofíliával, vagyis trombózisra való hajlammal élnek, nagyon körültekintően kell gondoskodniuk a fogamzásgátlásról. A lehetőségek számbavételekor sok szempontot kell figyelembe venni, amelyekről dr. Murshed Mohamed, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyász főorvosa beszélt.

Mit mutat a laborleletünkben olvasható hemoglobin szint? Milyen okai lehetnek az alacsonyabb hemoglobin értéknek, és mi a teendő vele? Ezekben a kérdésekben segített tájékozódni dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.

Ami nem csúnya, nem fáj, azzal sajnos a legtöbben nem foglalkoznak. Ilyen többek között a visszértágulat is, mely - bár egész évben okozhat problémákat-, főleg a nyári hónapokban generál kellemetlenségeket mind egészségügyi, mind esztétikai okok miatt.

Mit mutat a laborleletünkben olvasható hemoglobin szint? Milyen okai lehetnek az alacsonyabb hemoglobin értéknek, és mi a teendő vele? Ezekben a kérdésekben segített tájékozódni dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.

A laboreredmények olvasása során több olyat is láthatunk, melyekről nem tudjuk, mit is jeleznek. Természetesen a lelet kiértékelése minden esetben orvosi feladat, hiszen egyszerre több mindent is kell nézni (az egymáshoz viszonyított értékeket is), így nem szabad csupán egy-egy értékre alapozni. Ennek ellenére mindenki kíváncsi arra, vajon mit jelenthetnek bizonyos dolgok. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mit is mutat a ferritin, és milyen problémára utalhat abnormális szintje.

A várandósság és a gyermekágyi időszak jelentősen megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, ezért felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor van szükség véralvadásgátló terápiára áldott állapot során. A választ dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjétől tudtuk meg.

A nyirokcsomók feladata - többek között - a nyirok szűrése és a nyirokáramba került szemcsés anyagok, baktériumok visszatartása, így a nyiroknedv a véráramba megtisztulva ér. Amennyiben a nyirokkeringésben zavar keletkezik, úgy az el nem szállított nyirok, szövet közti folyadék felgyülemlése esztétikai, illetve egészségügyi problémákat von maga után.

Vérzékenység-fokozott véralvadás: a vonal két vége, és mindkettő komoly problémák okozója. Éppen ezért van szükség mindkét állapot szakszerű kezelésre, a betegek pontos informálására, tanácsadására és életvitelük segítésére. Dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával készült interjút olvashatja.

A hemofília egy ritka, öröklött és egész életen át tartó véralvadási rendellenesség, melynek kezelése nagy körültekintést és folyamatos odafigyelést igényel a páciens és a kezelőorvos részéről is. Az április 17-i hemofília világnap kapcsán kérdeztük Prof. Dr. Blaskó György, belgyógyászt, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózisspecialistáját.

Azok, akik átestek már trombózison, már félnek minden lábfájáskor, kisebb elszíneződésektől, ödémától is megijednek, hiszen ezek MVT (mélyvénás trombózis) tünetei is lehetnek. A legtöbben próbálnak utána egészségesebben élni, jobban odafigyelni az életmódjukra, és elkerülni azokat a helyzeteket, amikor megnő a vérrögképződés esélye. Éppen ezért tart sok nő trombózis után a családalapítástól, hiszen a terhesség eleve megnöveli a mélyvénás trombózis esélyét. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa elmondta, nyugodt szívvel vállalhat a nő ilyenkor is gyermeket, ám be kell tartaniuk néhány fontos szabályt. Hogy melyek ezek?

A mélyvénás trombózis életveszélyes állapot, így annak megelőzésére nagy hangsúlyt kell fordítani. De vajon mik járulnak hozzá a prevencióhoz? A mozgás? A heparint is tartalmazó krémek? Vagy csakis a véralvadásgátlók? A választ prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg.

A várandósság idején a test nagyon sok változáson megy keresztül, megnő az alvadási faktorok aktivitása, miközben csökken a véralvadást gátló fehérjék mennyisége. A veszély még nagyobb, ha a leendő kismamának genetikai hajlama van a vérrögösödésre, súlyosabb visszértágulatokkal küzd, esetleg autoimmun beteg, illetve életmódjából származik a trombózis kialakulásának nagyobb esélye. Miért fontos a genetikai eltérésekre fókuszálni? Dr. Szélessy Zsuzsanna adja meg a válaszokat.

A várandósság egyik lehetséges „mellékhatása” a visszértágulatok megjelenése, melyek igen kellemetlen panaszokat okozhatnak. Azonban a kitüremkedő, kacskarigós erek a trombózis rizikóját is megnövelik, csakúgy, mint maga a terhesség. Hogy hogy lehet elkerülni a vérrögök kialakulását, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

Egyáltalán nem mindegy a heparinok, illetve az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) dózisa, mert nem megfelelő adagolásnál akár túlzott vérzés is felléphet. Az alkalmazott adagot elsősorban a beteg testsúlya szabja meg. A szükséges gyógyszerfelírás ezért személyre szabottan történik, az optimális dózis beállításával és rendszeres kontrollal. Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A mélyvénás trombózis diagnosztikájában igen fontos szerepe van az ultrahangos vizsgálatnak, melynek során látható a vérrög, az, hogy mely területet zárt el és milyen mértékben. A vizsgálat azonban nem csak a diagnózis felállításához szükséges, hanem az utánkövetésben is lényeges. Az Ultrahangközpont radiológusa az alsó végtagok vénás ultrahangjáról beszélt.

A véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés. A folyamat célja röviden egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok, enzimek is szükségesek. Ezek ún. véralvadási kaszkád-aktiváláson mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket. Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ez a dugó a vérrög, azaz a thrombus. Természetesen ez előbb-utóbb lebomlik, melyet a plazmin nevű fehérje végez. Amennyiben a folyamat zavart szenved, úgy a vérrögképződés fokozottá válik, így könnyebben alakul ki trombózis, akár sérülés nélkül is.

Érdemes tudni, hogy a trombózisért nem csupán az öröklött hajlam okolható, hanem ezen kívül még sok más is, pl. az életmód, egyéb betegségek, trombózis-provokáló gyógyszerek stb.