A köhögés, tüsszögés és nátha lehet légúti fertőzés következménye, de okozhatja allergia és allergiás asztma is. Dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, az AllergiaKözpont orvosa elmondta, mit tehetünk a tünetek ellen.

Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, kialakulhat már óvodáskorban is, de akár 40 évesen is jelentkezhetnek az első tünetek. A parlagfű-allergia tünetei tehát kortól és nemtől függetlenül bárkinél megjelenhetnek, éppen ezért, ha gyanús panaszaink vannak, gondolni kell erre a lehetőségre is.

Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, kialakulhat már óvodáskorban is, de akár 40 évesen is jelentkezhetnek az első tünetek. A parlagfű-allergia tünetei tehát kortól és nemtől függetlenül bárkinél megjelenhetnek, éppen ezért, ha gyanús panaszaink vannak, gondolni kell erre a lehetőségre is.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) figyelmeztetése szerint augusztusban megkezdődött a parlagfűszezon, amely – a korábbi évek tapasztalatai alapján – egészen októberig eltarthat. Komoly problémáról van szó, hiszen Magyarországon akár mintegy 2,5 millióan is szenvedhetnek parlagfűallergiában – számukra gyűjtöttük össze, hogy a gyógyszeres kezelés helyett vagy mellett hogyan tehetik élhetőbbé az előttünk álló heteket.

Hazánkban továbbra is vezető allergén a parlagfű, évről-évre egyre több a beteg, allergia gyerekeknél és felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyen, aki ebben az évben először gyanítja, hogy a tünetei hátterében allergia lehet.

A hetekben elárasztja a piacokat és gyümölcsösöket a friss szőlő és körte illata, az édes gyümölcsök pedig mágnesként vonzzák a méheket és a darazsakat. A rovarok csípése nem csak kellemetlen, de olykor súlyos következményekkel is járhat. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusát a csípés következtében fellépő, orvosi segítséget igénylő allergiás reakcióról kérdeztük.

A jelenlegi ismeretek szerint nem veszélyezteti jobban a koronavírus az allergiásokat - mondta Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője.

A jelenlegi koronavírusos esetek családi, közösségi járványokhoz kapcsolódnak, ezért fontos, hogy aki felső légúti tüneteket észlel magán, ne menjen közösségbe - közölte Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője.

Az elkövetkező napokban az előrejelzések alapján várhatóan visszatér a kánikula, a parlagfű pollenkoncentrációja országosan közepes, helyenként magas szintet érhet el. Dr. Augusztinovicz Mónikát, a Budai Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész orvosát a szénanáthás tünetek kezeléséről kérdeztük.

A Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology közlése nyomán, a napokban megismerhettük az 55 éves spanyol hölgy esetét, aki egy darázscsípés következtében kialakult allergiás reakció miatt vesztette életét. A hazai sajtóban is megjelent cikkek kapcsán sokan az eset valódiságát is megkérdőjelezték, mivel nem értik, hogyan lehetséges, hogy valakinél ennyi idősen jelentkezzen először allergiás reakció. Ezt a kérdést járjuk körbe Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont orvosának, a Magyar Allergia Szövetség elnökének segítségével.

Nyaralás alatt, a gyógyszerek megfelelő tárolása és az előírt adagolás szerinti használata odafigyelést igényel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy praktikus lehetőségre is felhívja a figyelmet, ha a tünetek az otthontól távol esetleg rosszabbodnak.

Az epinefrin (adrenalin) egy hormon, amely mesterségesen is előállítható, önbelövős injekció formájában is kapható.

Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

Az ANTIVAKARIN KRÉM alkalmas különböző rovarcsípések által okozott, a medúza, csalán érintése által kiváltott, valamint az allergiás eredete pl. a napfény hatására megjelenő fájdalmas viszketés csillapítására, megszüntetésére. Speciális gyógynövénykivonatokat és növényi foszfolipideket tartalmaz vízzel lemosható krémben. (hirdetés)

A fokozatos felmelegedéssel együtt pedig erősödhetnek az allergiás tünetek. Az idei évet sok szempontból átírta a koronavírus-járvány, de változik-e az allergia kezelése is a vírus terjedése miatt? Szedhetjük-e a megszokott gyógyszereinket vagy változtatnunk kell? Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa

Az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre.

A nem megfelelő inhalációs gyógyszerhasználat, az allergének, vírusinfekciók, elhízás és stressz fokozott kockázatot jelentenek asztmában.

Köhögés, tüsszentés, nátha – testünk természetes reakciói, főleg a ma már népbetegségnek számító allergia esetében. Az elmúlt időszakban azonban valóságos pánikot okoz, ha valamelyiket a környezetünkben lévőknél, vagy magunkon észleljük. Indulatot vált ki sokakban, ha valaki tüsszent egyet, az orrát fújja, vagy netán még köhög is, valósággal rettegnek, hogy biztos koronavírusa van és fertőz. Pedig kell, hogy tudjuk: ugyan a tünetek sok esetben hasonlóak, de fontos megkülönböztetni, hogy testünk milyen immunválaszt ad és az a különböző polleneknek, vagy a világjárvány vírusának szól. Dr. Várdi Katalin, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika tüdőgyógyász főorvosa ezúttal az allergiások részére adott fontos információkat.

Az orrfolyás mellett az orrdugulás lehet a poratka allergia jellegzetes tünete, de kiválthatja háziállat vagy penészgomba allergia is. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az allergiás orrdugulás ellen hosszú távon a szteroid orrspray a jó választás, azonban sokan idegenkednek a használatától, emiatt később az orrcsepp-függőség tüneteivel fordulnak fül-orr-gégészhez.

A legtöbben még csak most ismerkedünk a távkonzultációval, melynek során személyes találkozó nélkül, online, skype-on, telefonon vagy e-mailben kérhetünk tanácsot, gyógyszerek beállítását vagy módosítását kezelőorvosunktól. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogyan érdemes felkészülni a távkonzultációra annak érdekében, hogy a maximális segítséget kaphassuk.

Az allergiás betegségekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a gyermekeket érintheti, ám ez nincs így. Allergia bármilyen életkorban kialakulhat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy „megúsztuk” a betegséget, ha eddig nem jelentkezett. Bárkivel megeshet, hogy évekig panaszmentes, aztán egyik tavasszal váratlanul szénanáthás tünetei jelentkeznek.

Ez az egész betegség a szervezetünk téves reakciója, vaklármája. A számára ismeretlen fehérjék ellen a szervezetünk védekezik, hisztamint termel – ám jelen esetben veszélyesnek ítéli meg a polleneket, a háziporatka ürülékét, vagy egyes élelmiszerek fehérjéit. Nézzük, milyen tévhitek vannak jelenleg is az allergiával kapcsolatban

Ha a kisgyermeknél allergiás tünetek jelentkeznek, az esetek nagy részében a tojás vagy a tej fogyasztása okozza a panaszokat. Ilyenkor a problémás élelmiszert ki kell zárni az étkezésből, ám nem biztos, hogy minden formában. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen esetben fogyaszthatja a gyermek például süteménybe sütve a tojást vagy a tejet.

Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása.

Otthonunk páratartalmát számos tényező befolyásolhatja, például a kinti hőmérséklet, a nyílászáróink anyaga, hogy milyen gyakran szellőztetünk, vagy hogy mennyire fűtünk. Felnőttek számára az ideális relatív páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van, a gyerekszobában pedig 60-70 százalékos páratartalom ajánlott.

Nem csak megfázáskor szembesülhetünk ezzel a kellemetlen problémával, számos más oka is lehet annak, hogy százszámra használjuk el a papírzsebkendőt.

Csak egy egészséges bolygón lehetünk egészségesek. Ez jól látszik a The Guardian cikke nyomán született Index cikkből.

Általában csak szenvedünk, ki csendben, ki hangosabban. A magyarországi rovarcsípések az esetek túlnyomó részében csupán kellemetlenséget okoznak – kivéve, ha valaki allergiás az adott rovarra. Illetve akkor is baj van, ha a mostanság egyre elterjedtebb, veszélyes kórokozókat terjesztő rovarok találnak meg minket.

Évről évre nő az allergiás betegek száma, körülbelül minden negyedik magyar érintett. Allergia elleni készítményből, antihisztaminból április és szeptember között másfélszer annyit váltunk ki, tavaly áprilisban 560 ezer dobozzal vásároltak a betegek, antiallergén szemcseppből pedig tízszer annyi fogy, mint a téli időszakban.

Allergének és egyéb betegségek is okozhatják, ha rendszeresen arra ébred, hogy az orrán nem kap levegőt, egyik vagy mindkét orrnyílása eldugult. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa az éjszakai orrdugulás okait foglalta össze.

Az opera és operett rajongók jól ismerhetik Domahidy Lászlót, akinek páratlan orgánuma világszerte keresett a leghíresebb színpadokon is. Ám ezt a fényes karriert majdnem derékba törte egy közönséges allergia… A művész úr azonban kitartó munkával végleg legyőzte a betegséget, és most nekünk is elmesélte gyógyulása titkát.

Az asztmában szenvedők gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról. A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre, de a nyári hónapokban is súlyosbodhat az asztma. Ilyenkor megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket.

Fontos az információk, ismeretek terjesztése, ismerni és felismerni a betegség tüneteit, melyek az allergia típusától függően változók lehetnek, és életkoronként is gyakoriságukban eltéréseket mutatnak. Folyamatos kihívást jelent az új allergiák megjelenése, illetve az is, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek az első tünetek. Azonban ezeket idejében felismerve és kezelve, szükség esetén a családban elvégzett szűrővizsgálatokkal is kiegészítve biztosítható a betegek jó életminősége és megelőzhető a betegség súlyosbodása is.

A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt. jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását - szükségtelen diétáznia.

A fűzfára, pázsitfűfélékre, lóromra és csalánra allergiásoknál jelentkezhetnek a jellegzetes szénanáthás tünetek. Sorra vesszük a legfontosabb tényeket, mit tehetünk, hogy enyhítsük a kellemetlenségeket, illetve hogyan kezelhetjük az allergiás asztmát.

Ismét itt a tavasz, a pollenek máris támadást indítottak az allergiások ellen. Áprilisban tizenöt féle növény virágzik, ez pedig kellemetlen tüneteket idéz elő az érzékenyeknél: orrfolyás, tüsszögés, szem- és torokviszketés keseríti a szénanáthások életét.

Megannyi reklámban láthatjuk, milyen krémek segítségével őrizhetjük meg bőrünk szépségét, rugalmasságát. Azt is tudjuk, hogy bőrünknek sok vízre van szüksége, hogy hidratált legyen, ezzel őrizve fiatalságunkat. Azonban ezen kívül akadnak más tényezők is, amik hatnak ránk. Íme néhány.

Légszomj, sípoló légzés, köhögés, mellkasi fájdalom – az asztma körülbelül 300 ezer ember életét nehezíti hazánkban. A kezelés létfontosságú, hiszen a tünetek súlyosbodhatnak, és a tüdő állapota tovább romolhat.

Hazánkban – a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetben - is elérhető az az új, több európai országban már működő, az allergia gyógyítását segítő diagnosztikus módszer, amely az allergia okának az eddigieknél lényegesen pontosabb meghatározására képes.

Számos, tavasszal virágzó fa szórja a pollenjeit, s az elmúlt napokban elkezdődött a pázsitfűfélék és egyes kora nyári gyomok pollenszórása is - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerdán az MTI-vel. Egyszerre csaknem húszféle allergén növény pollenje fordulhat elő a levegőben.

A változó időjárás, az egyre melegebb, szinte fagyok nélküli hónapok nem csak a teleinket, de a tavaszi szokásainkat is megváltoztatják. Különösen érzékenyen érinti ez az allergiásokat, hiszen már márciusban 7-8 féle pollennel kell felvenniük a harcot.

A téli időszakban gyakori náthás panaszok mellett bizonyos ételek is okozhatják, ha állandóan orrfolyástól, orrdugulástól szenvedünk. Ilyen esetben a magas hisztamin tartalmú ételek kerülésével, és a hiányzó enzim pótlásával szüntethetők meg a tünetek.

Nátha, viszkető szemek, asztma – a légúti allergia nem csak a nyári hónapokat keserítheti meg. Ha a tünetek évszaktól függetlenül jelentkeznek, valószínűleg a lakáson belül kell keresni az allergént, ami nagy valószínűséggel a poratka.

A földimogyoró egyike azoknak az élelmiszereknek, amelyek gyakran okoznak táplálékallergiás tüneteket. A tünetek súlyossága az egészen enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig is terjedhet.

Évről-évre nő a nyírfapollenre allergiások száma, közöttük pedig különösen magas a keresztallergia előfordulása. Létezik ellene tartós kezelés, az immunterápia, melyet október-november hónapban kell megkezdeni.

Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az allergiás megbetegedések, különösen az ipari országokban. A szénanátha mellett jelenleg az allergiás asztmát tekintik az egyik legelterjedtebb ilyen betegségnek. Német kutatók most felfedeztek egy olyan fehérjét, amely kritikus szerepet játszik az allergiás légúti gyulladás kialakulásában.

Visszaesett a parlagfű pollenkoncentrációja az elmúlt héten az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat legfrissebb adatai szerint, a végéhez közeledik az idei parlagfűszezon - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csütörtökön az MTI-vel.

A légúti allergiák két csoportját ismerjük. A „szerencsésebbeknél” valamilyen pollen okozza a tüneteket, így panaszaik az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek. Az egész éven át tartó allergia esetében azonban a tünetek évszaktól függetlenül is jelen vannak. A lakáson belüli allergének közül jellemzően a poratka okozza a legtöbb panaszt.

Cikkünk első részében dr. Tóth Mária szakgyógyszerész segítségével sorra vettük a patikában kapható allergiaellenes szereket. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal, hogy ezek a készítmények mit tartalmaznak, milyen hatással és mellékhatással járnak.

A pollenallergiások néhány százalékának olykor más növényekkel, ételekkel is meg kell küzdeniük, szervezetük a hasonló molekulákra hasonlóan, allergiás reakcióval válaszol.