Február 14. nemcsak a szerelem világnapja, hanem az epilepsziáé is. ANemzetközi Epilepsziaellenes Liga 1997 óta ezen a napon tartja az Epilepszia Világnapját. Szent Valentin ugyanis az epilepsziások védőszentje is.Ez az a betegség, amellyel szemben még mindig számos tévhit kering.

Túlzott agyi aktivitás

Az epilepszia a központi idegrendszer betegsége, és nem abból áll, hogy az ezzel érintett beteg rángatózva fekszik a földön. Az epilepsziás agyban – átmenetileg –túlzott elektromos aktivitás jön létre, amely az idegek mentén eljut a test egyéb területeire. Emiatt különböző tünetek jelentkezhetnek.

Kétféle nagy csoportja van a betegségnek. Az egyikben az agyat érő valamilyen károsodás (sérülés, agydaganat, gyulladás, fejlődési rendellenesség) környezetében alakul ki a működészavar. A másik csoportban az elváltozás genetikus eredetű és családi halmozódást mutat.

Az epilepszia ráadásul nem azonosítható azzal, amit a köztudat nagyrohamként ismer.

- Többféle formája lehet egy rohamnak – mondta a Patika Tükör kérdésére Prof. dr. Halász Péterepileptológus és agykutató, nyugalmazott ideggyógyász – attól függően, hogy az agy mely részéből indul ki:vizuális hallucinációk, a tudat elvesztése, zsibbadás, rángások, csámcsogás, nyeldeklés, fal vagy asztal ütögetése, a szorongás, a menekülés gesztusai, váratlan, érthetetlen, esetleg kifejezetten bizarr rohamjelenségek is megjelenhetnek. Van, hogy csak néhány perces "kihagyás" fordul elő, a beteg arca elváltozik, úgy érzi, nincs jelen, máskor – a roham típusától függően – semmire nem emlékszik vissza.

Fontos tudni, hogy bármilyen súlyosabb agyi behatás kiválthat eseti, alkalmi epilepsziás tünetet bárkinél – ehhez nem kell epilepsziásnak lenni, és egy ilyen eset nem is jelenti azt, hogy az illető epilepsziás, ám mindenképp kivizsgálást igényel!

Az epilepsziások egy részénél fokozott a rohamkészség, ez lehet akár genetikailag meghatározott is.Ilyenkor egyszerű alváshiány, kimerültség, vagy pl. alkoholfogyasztás, vagy -megvonás is kiválthat rohamot.

Gyermekkorban gyakoribb

Jó és rossz hír is, hogy gyermekkorban gyakoribb az epilepszia:előfordulása eléri az egy százalékot is. Jó hír azonban, hogy ilyenkor nagyon jól kezelhető, tünetmentessé tehető, illetve az esetek egy részében teljesen kinőhető a betegség!

- Az utóbbi évtizedekben valamelyest nőtt a betegek száma, de ez inkább annak köszönhető, hogy olyanok is felbátorodtak és orvoshoz fordultak, akik azelőtt nem mertek, nem tudtak szaksegítséget kérni – mondta az epileptológus. – A legnagyobb nehézség jelenleg az, hogy a betegek megértsék: ez egy olyan betegség, amit állandóan kezelni kell, még akkor is, ha tünetmentes. A terápiát tartani kell, az orvossal rendszeresen konzultálni kell – épp olyan ez, mint a cukorbetegség:életre szóló kontrollt igényel. Ám ez a kontroll, a szakorvosi ellátás – főleg a nagyvárosoktól távolabbi, elzártabb területeken – gyakran nehézségeket okoz.

Terápia: modern és elérhető

Sokat fejlődött az orvoslás, egyre jobb, korszerűbb terápiák állnak rendelkezésre az epilepszia kezelésére.

- A betegek kétharmadát kellenerohammentesíteni, ezt Magyarországon sajnos nem tudjuk még elérni, de elméletileg a gyógyszerek, műtéti eljárások megvannak ehhez – osztotta meg tapasztalatait dr. Halász Péter. -Ma már vannak olyan tünetegyüttesek, amelyeknéla műtéti eredmények felülmúlják a gyógyszeres kezelés hatékonyságát, így a betegek 20-30 százaléka lesz rohammentes és meggyógyul.(A következő oldalon egy érintettel készült interjúnkat olvashatják.)Bár a szike nem minden esetben ad ilyen drasztikus javulást, de a műtött betegek további nagy része gyógyszeres terápiával kiegészítve már tünetmentessé válhat! Szerencsére itthon a legjobb készítmények ishozzáférhetőek, méghozzá 90 százalékos támogatással. A ma használatos korszerű rohamgátló gyógyszerek biztonságosak. Akár élethosszig is szedhetőek!És persze sajnos marad egy csoport, az úgynevezett terápiarezisztens betegek, akiknél nem sikerül lényegi javulást elérni.

Depresszió mint kísérőbetegség

- Nagyon kevesen tudják – még az általános orvosok között sem terjedt el az információ –, hogy az epilepszia mellé társulhat depresszió is, és ez nem csupán a betegség nehéz megélése miatt lehet így, hanem közös neurobiológiai bázisa van a két kórképnekaz agyban, tehát a depresszió ebben az esetben szervi eredetű. A probléma felismerése rendkívül fontos, mert jelentősen javítja az életminőséget, ha a beteg megfelelő gyógyszeres kezelést kap. Hiányában gyakoribb az öngyilkosság,emelletta depresszió csökkenti a gyógyszeres és műtéti kezelés sikerét. Az epilepsziások között a depresszió aluldiagnosztizált és alulkezelt – ezen a téren tehát még bőven van tennivaló – tette hozzá a szakember.

Egy félreértett betegség

Egészen a XIX. századig nem betegségnek tekintették az epilepsziát, hanem azt gondolták, hogy a rossz szellemek, a gonosz erők tartják a fogva az illető lelkét. Egyetlen kivétel volt ez alól, nevezetesen Hippokratész, aki felismerte, hogy az epilepszia az agy betegsége.

Híres epilepsziások:

A történelem és a művészetek számos kiemelkedő személyisége volt érintett. Akiről biztosan tudjuk: Julius Caesar és Dosztojevszkij. Aki a leírások alapján valószínűleg epilepsziás lehetett: Jeanne D'Arc, Nagy Péter cár, IX. Pius pápa, Lord Byron és Van Gogh.

Figyelmeztető tünetek, melyek esetén orvoshoz kell fordulni:

- az illető pár másodpercre „lefagy”,

- ezt a szemek pillanatnyi felakadása kísérheti,

- nem érti meg, amit mondanak neki,

- evés nélkül is csámcsog,

- rángásai vannak (főleg reggel).