Milyen lelki okai lehetnek a rossz alvásnak?

Milyen lelki okai lehetnek a rossz alvásnak?

Sok minden okozhat álmatlan éjszakákat, a kialvatlanság pedig nagy terhet ró az idegrendszerre. Éppen ezért nagyon komolyan kell venni azt, ha nem tudunk elaludni, vagy képtelenek vagyunk átaludni az éjszakát.

Alvászavarra akkor gyanakodhatunk, ha legalább heti három alkalommal nem tudunk elaludni, vagy folyton felébredünk, tehát az éjszaka átalvására nem vagyunk képesek.

Mi történhet?

A kialvatlanság koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okoz, miközben számos munkakörnél ezek az állapotok ön- és közveszélyesek. Ha egy buszsofőr, egy vonatvezető, repülőgép pilóta, légiforgalmi vagy vasúti irányító, de akár egy gyárban, veszélyes gépnél dolgozó munkás, vagy egy autót vezető ember képtelen koncentrálni és éber maradni, akkor annak halálos következményei lehetnek.

Szorongás az elalvás miatt

A pánikbetegeknél szokott előfordulni, hogy az illető attól fél, hogy éjjel rátör a roham, ezért már előre szorong, fél az elalvástól. Ha valaki hajlamos sokat rágódni minden apróság miatt, tehát szorongó, akkor annak már az elalvás is nehéz, mert „pörög” az agya, vagy éjjel sűrűn felébred. Szorongásos zavarok esetén egyébként a betegek közel 70 százalékánál alakul ki alvászavar, ami tovább növeli a szorongás mértékét, hosszabb távon pedig már a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, így a halálozás kockázatát is növeli a kezeletlen alvászavar.

Más is okozhatja!

A hétköznapi stressz, felfokozott érzelmi állapot, a nehezebb élethelyzetek (vizsga, új munkahely, esküvő, halálozás, közelgő utazás, műtét) miatt is jelentkezhet alvászavar.

Krónikus, rosszul csillapított fájdalmak is képesek ellehetetleníteni a nyugodt pihenést.

Felmérések szerint 65 éves kor fölött az embereknek már több mint fele szenved álmatlanságban.

Mi a megoldás?

A nap közben felgyülemlett feszültséget valamilyen relaxációs technikával és sportolással lehet a legjobban oldani. Már napi 20-25 percnyi mozgás, akár egy nagyobb séta is elegendő ehhez. A lefekvés előtti órákban pedig abba kell hagyni az olyan tevékenységeket, amelyek éberséget, koncentrációt igényelnek és a külvilágból érkező ingereket is csökkenteni kell: csak halk zene szóljon, ne most tornázzunk, takarítsunk. Kérjünk a patikustól olyan vény nélkül kapható készítményt, amely segíthet a nyugodt alvásban, és csak addig szedjük, míg magától helyre nem áll az alvásritmusunk!

Még 250-300 évvel ezelőtt is teljesen általános volt, hogy az emberek két részletben aludtak, és a napi pihenőidejüket így összesen három szakaszban töltötték el – főleg a hosszú, akár 15 órán át tartó téli sötétségben. Ám egy rövidebb alvásszakasz után, körülbelül éjfél után felébredtek és gyakran fel is keltek az emberek. Ilyenkor 1-3 órát imával, gyertyafénynél történő olvasással, elmélkedéssel, esetleg a szomszédok felkeresésével, illetve adott esetben szeretkezéssel töltötték. Mai szóhasználattal élve ilyenkor volt az énidejük. A visszaalvást követően aztán nagyjából napkeltéig aludtak. Ennek a ritmusnak az az oka, hogy a korai elalvás miatt nem tudtak volna az emberek megszakítás nélkül reggelig aludni, hiszen akkoriban is nagyjából 8 órás volt az alvásigényük, a sötétség viszont ennél hosszabb.

Miután azonban a modern korban elterjedt az elektromos közvilágítás és az otthoni világítás, átvette ennek az alvási szokásnak a helyét a jóval későbbi lefekvés és a reggelig alvás.

Kapcsolódó írások