A feltámadás ünnepét megelőző várakozás, a visszahúzódás és a böjt után a húsvét valódi felszabadulást hoz: ahogyan a szívekben, úgy a konyhában is. Végre tobzódhatunk az ízekben, a finom falatokban.

Azzal a három élelmiszerrel ismerkedünk meg részletesebben, amely nélkül aligha képzelhető el húsvéti lakoma. Milyen a jó húsvéti sonka? Miért egészséges a tojás? Milyen formában fogyaszthatjuk a tormát?

A jó sonka

Egy átlagos húsvéti szezonban mi, magyarok mintegy 3-5 ezer tonna sonkát vásárolunk. A boltokban rendkívül széles választékkal találkozunk, nem mindegy, hogy milyen minőségűt teszünk a kosarunkba. A sonka esetében többnyire igaz, hogy a jobb minőség több pénzbe kerül, de egy évben egyszer talán érdemes nagyobb összeget rászánnunk a jó sonkára.

Az elsősorban sertéscombból készülő húsvéti sonkát különböző eljárásokkal lehet előállítani, a technológia igényessége pedig befolyásolja az árakat.

A tradicionális módszer szerint a sonkát sózás után hosszú hetekig, vagy akár hónapokig is érlelik, majd hidegen füstölik. A kötözött sonka valószínűleg hagyományos érlelésű. A rövid érlelési idejű, gyors pácolás lényege, hogy a húsba páclét fecskendeznek, majd egy-két hétig, esetleg csupán néhány napig érlelik. A fóliázott termékek többnyire gyors érleléssel készülnek. Érdemes alaposan megvizsgálni a bolti sonkát, és elolvasni a címkéjén, hogy mi mindent tartalmaz. Ha megnyomkodjuk a sonkát a fólián keresztül, és látjuk, hogy lében ázik, az sokat elárul. Olcsó húsnak híg a leve – szó szerint.

Érdekesség, hogy egy hagyományosan érlelt sonka a száradás után 20 százalékot veszít a súlyából, míg egy gyors pácolású 30-40 százalékkal nehezebb lesz.

A füstölt sonka többnyire eleve sós, ezért főzés előtt érdemes előző este hideg vízben beáztatni. Öntsük le a levet, és tegyük fel főni a sonkát új vízben, amelybe hagymát, fokhagymát, különféle fűszernövényeket, de akár bort is tehetünk. Kilogrammonként számoljunk mintegy 40 perc főzési idővel. Főzzük a sonkát kis lángon. Hagyjuk saját levében kihűlni, amelyet levesek, főzelékek készítéséhez később felhasználhatunk.

Tojásba zárt világ

A tojás az egyik legősibb táplálékunk. Nem csoda, hogy több kultúrában is a termékenység, az új élet szimbóluma és a teremtésmítoszok alapja.

A tojás egyetlen sejt: természetes védőburokkal ellátott megnagyobbodott petesejt, amelyet a tojásfehérje mint tápanyagraktár vesz körül. Tartalmazza mindazt, amire az esetlegesen kifejlődő egyed kialakulásához és táplálásához szükség van, valamint azokat az anyagokat is, amelyek képesek védelmet nyújtani a külső ártalmak ellen.

A tojás nagyon értékes táplálék: szinte minden tápanyagot magában hordoz, amire szükségünk van. A tojásfehérje – egy tojásban mintegy 5,4 gramm – az anyatejhez hasonlóan 100 százalékos biológiai értékű fehérje. Ez azt jelenti, hogy önmagában is olyan mennyiségben és arányban találhatók meg benne a fehérjét felépítő aminosavak, hogy azok felszívódása és hasznosulása a legoptimálisabb.

Az egy (körülbelül 40 grammos) tojásban megtalálható 4,8 grammnyi zsírt a sárgája hordozza: ennek negyven százaléka telített, míg hatvan százaléka telítetlen zsírsav.

Korábban úgy tudtuk, a tojás fogyasztása növeli a káros koleszterin (LDL) szintjét a szervezetben. Ma már úgy véljük, ez nem így van. Ennek ellenére még mindig megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy mennyi tojást szabad fogyasztanunk: van, aki nem korlátozza és az egyén ízlésére bízza a döntést, a szakmai iránylevek pedig a korábbi heti 2-3 darab helyett ma 4-5 tojásnál húzzák meg a limitet. A tejtermékek mellett, a másik nagy számban allergiát okozó étel.

A tojás vitaminokban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag: B2-, B12-, D- és E-vitamin is található benne, valamint jelentős a foszfor, a vas, a jód és a cink mennyisége.

Tojáspraktikák

• A tojást hegyes végével lefelé kell behelyezni a dobozba, mert így a sárgája középen marad, és nem tapad a héjhoz.
• Hűtőben tárolva a vásárlás után egy hónapig sem veszít a minőségéből.
• A tojás szobahőmérsékleten egy nap alatt „öregszik” annyit, mint hűtőszekrényben egy hét alatt.
• A hűtött tojásfehérje és -sárgája könnyebben szétválasztható.
• Bőségesebb habot nyerünk, ha a tojásfehérjét a habverés előtt 20–30 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk.

A pikáns harmadik

A torma (latinul: Armoracia rusticana) egyszerre ismert gyógy- és fűszernövényként. Népiesen közönséges vagy csípős tormának is nevezik. A tormát egyes források alapján már az ókorban ismerték: a görögök és a rómaiak úgy vélték, hogy gyógyítja az őrületet.
A növény a Volga és a Don környékéről származik, majd – ahogyan azt a XV. és XVI. századi írásokból tudhatjuk – az Alpok és a Kárpátok népeinek jellegzetes növénye lett.

A torma évelő, lágyszárú növény. Sötétzöld levelei ráncosak. Strapabíró, könnyű termeszteni, hamar elterjed egy félárnyékos helyen is, és jól bírja a hideget.

A csípős növény többek között mustárolajat, glikozidokat, illóolajat, A-, C-, E-, B3-, B6-vitamint, kalciumot, mangánt, vasat, jódot, fehérjét és rostokat tartalmaz.

Eredetileg gyógyító ereje miatt kedvelték. Antibakteriális hatással bír. Jó étvágygerjesztő, és az emésztést is segíti. Vese- és húgyúti fertőzések kezelésében is ajánlják.

Mivel önmagában meglehetősen csípős, néhány praktikával enyhíthetjük erősségét. Ha frissen reszelve néhány percre sütőbe tesszük, vagy ecetes-cukros vízbe áztatjuk, veszít a csípősségéből. Az is jó ötlet, ha a reszelt tormát mézzel vagy reszelt almával keverjük, így a gyerekek is el tudják fogyasztani. A torma zsenge levelei feldobják a salátákat. A gyökeréből készített szósz sültekhez és egyes halételekhez illik. A reszelt torma szintén saláták vagy mártások alapja lehet. Savanyúságok eltevésénél is hasznosítható. Frissen reszelve magában is fogyaszthatjuk.

Ráadás: a csokoládé

A húsvéthoz ma már éppúgy hozzátartoznak a csokoládényulak és -tojások, mint a sonka, a tojás vagy a torma. Húsvéti csokitojásból évente mintegy 400, csokinyúlból 350 tonnát vásárolunk! Ezért egyáltalán nem mindegy, minőségi alapanyagokból készült édességet választunk-e. Olvassuk el figyelmesen az összetevők listáját, és voksoljunk a valódi csokoládéból készült termékekre.

A  minőségi csokoládé szigorú nemzetközi szabványok szerint készül, legdrágább alkotóelemei a kakaómassza és a kakaóvaj. A bevonómasszából készült termékek esetén a kakaóvajat egyéb, olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. Természetesen a bevonómasszából gyártott figurák is megfelelnek annak az élelmiszeripari követelménynek, amely alapján forgalomba kerülhetnek, azonban nem oly értékesek, mint a csokoládéból készült termékek.