Hirdetés
Felnőtt korban is életet menthet a védőoltás

Felnőtt korban is életet menthet a védőoltás

A védőoltások évente 2-3 millió életet mentenek meg világszerte, mivel 26 különféle betegség ellen nyújtanak védelmet – hívja fel a figyelmet a WHO. A hamarosan kezdődő Védőoltási Hét kapcsán szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy felnőttkorban is gondolni kell az immunizálásra, többek között a rizikócsoportokba tartozók (HIV-fertőzöttek, krónikus betegek, koraszülöttek, idősek) esetében. A vakcinációval nemcsak magunkat védhetjük, de a családunkat, a környezetünket és a társadalom egészét is.

Hirdetés
Hirdetés

A tiszta ivóvíz biztosítása mellett a világszerte bevezetett védőoltások jelentik az emberiség számára a legfontosabb népegészségügyi vívmányt: hozzájárulásuk a gyermekhalálozás visszaszorításához és a gazdasági fejlődéshez felbecsülhetetlen, az oltások több millió ember életét mentették már meg. Európa is évezredeken át viselte a nagy járványok rettenetes következményeit, becslések szerint például a népesség negyedét-felét pusztította el a 14. századi nagy pestisjárvány. Sok betegség évszázadokon keresztül tizedelte a gyerekeket, mint például a torokgyík vagy a járványos gyermekbénulás.

„A gyermekkori oltásokról sok szó esik, szerepükkel többnyire mindannyian tisztában vagyunk. Nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó” – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Nem véletlenül okozott riadalmat a Magyarországon már visszaszorított kanyaró tavaszi felbukkanása az országban. Hamar kiderült, hogy a szövődmények (mint például az agyvelőgyulladás) miatt veszélyes kanyarót Romániából hurcolták be, ahol jelenleg is járvány van, már a 3000-et is túllépte a betegek száma. Hazánkban – köszönhetően a magas átoltottságnak – nem kell félni a betegségtől, mióta 1969-ben bevezették a kombinált MMR oltást (kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen). 1989-től emlékeztető vakcinát is kaptak a beoltottak a tartós védettség eléréséért.

„Aki tehát 1969 előtt született, és a betegség járványos előfordulása ellenére mégsem esett át gyermekkorában kanyarón, jobb, ha beoltatja magát, főleg, ha külföldi utat tervez, például Romániába. Az 1978 után születettek már két adag oltást kaptak 15 hónaposan, majd 11 évesen, így védettnek tekinthetőek. Ugyanakkor a biztosabb védettség eléréséhez azoknak is szükségük lehet az ismétlő oltásra, akik csak egy adag kanyaró elleni oltást kaptak. A kanyaró ugyanis komoly dolog: ez a leginkább fertőző légúti fertőzés a világon” – foglalta össze az osztályvezető főorvos.

Az Egészségügyi Világszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a széles körű vakcináció, és az ezzel kialakítható nyájimmunitás nemcsak azokat védi, akik az oltást kapják, hanem azokat az újszülötteket, csecsemőket, akik még túl fiatalok egyes védőoltásokhoz; és azokat, akiknek alapbetegsége vagy a súlyosan legyengült immunrendszere miatt védőoltás nem adható. Ha tehát az oltás elmaradása miatt csökken a populációs védettség, az adott betegség újra megjelenhet. „Azt kell megérteni – hangsúlyozta dr. Szlávik János –, hogy a beoltottak nemcsak önmagukat, hanem a szűkebb és tágabb közösséget is védik az egyébként legyőzhető fertőző betegségekkel szemben. A betegségek kezelése, már amennyiben létezik egyáltalán gyógymód az adott fertőzésre, nagyságrendekkel bonyolultabb, megterhelőbb és drágább, mint a kór megelőzése.” A kockázati csoportba tartozókat is lehet oltani.

Hazánkban a gyerekek vakcinációja megoldott és a háború utáni évtizedekben kialakított oltási rendnek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is igen eredményes. Számos fertőzésre azonban felnőttkorban is figyelni kell, különösen a kockázati csoportokba tartozóknak. A legyengült immunrendszerrel élők (immunszupprimált betegek) fogékonyabbak a fertőzések iránt, melyek közül azonban kellő körültekintéssel és megfelelő időben adott védőoltással jónéhány megelőzhető. Az Amerikai Infektológia Társaság ajánlásának megfelelően az immunszupprimált betegek egy része oltható, sőt számukra kifejezetten javasolt egyes védőoltások alkalmazása. Amint arra az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) is felhívja a figyelmet, az immunkárosodott betegek közvetett védelme érdekében javasolt a környezetükben élő személyek, családtagok oltása influenza, pneumococcus, meningococcus, bárányhimlő ellen.

A HIV-fertőzött betegek jelentik a legyengült immunrendszerrel élők egy fontos csoportját, az ő immunizációjukra új, részletesebb protokollt dolgoztak ki az ESZSZK-ban. A tünetmentes HIV-fertőzöttek – az élő kórokozót tartalmazó oltóanyagok kivételével – az életkorhoz kötött kötelező és az ajánlott védőoltásokkal immunizálhatók. Élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal azonban csak megfelelő kezelés és ellenőrzött immunstátusz mellett olthatók. „A most elkészült kezelési protokoll szerint a HIV-fertőzött betegek számára is javallott a védőoltás a hepatitis A és B, a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktérium, a tüdőgyulladás, az influenzavírus, illetve a HPV ellen. Ezek az oltások beadhatók a HIV-pozitívoknak is, az elmaradásuk következtében esetlegesen fellépő betegségek viszont nagyon megviselhetik a páciens szervezetét. A HIV-fertőzöttek oltása olyan fontos téma, hogy az új kezelési protokoll egy egész fejezetet szentel a kérdésnek. A különböző krónikus betegek, szervátültetésre várók, veleszületett immunhiánnyal élők esetében is konzultálni kell a kezelőorvossal, melyek a javallott védőoltások” – tette hozzá az infektológus főorvos.

Sok olyan betegség is van, melyek ellen felnőttkorban, egyébként egészséges emberek esetében is érdemes élni a védőoltás jelentette védelemmel. Ezek közé tartozik a többek között méhnyakrákot is okozó humán papillomavírus (HPV), a hepatitis A és B, az influenza, vagy éppen a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás. Javasolt továbbá minden felnőtt számára is a 10 évente esedékes tetanusz emlékeztetőoltást pertusszisz ellen is védő – dapT – oltóanyaggal végezni. Ami a bárányhimlőt illeti: az egyes esetekben a fellépő szövődmények miatt kockázatos betegség, hiszen a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A bárányhimlő miatt a terhesség első három hónapjában, tehát a baba szervfejlődésének időszakában ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenességek alakulhat ki. Azok a felnőttek, főleg a leendő szülők, akik a védőoltás segítségével védelmet szereznek a fertőző betegségek ellen, egyben családjukat, kisgyermeküket is védik: az ún. fészekimmunitás jótékony hatással van a családban élő kisgyerekek és idősek, nagyszülők egészségére is, hiszen a beoltott családtag nem viszi haza az adott kórokozót. Az idősebbekre egyébként is fokozottan kell figyelni: a gyengülő immunrendszer miatt egyes betegségek súlyosabb következményekkel járnak, jól ismert példa erre az influenza.

Az Európai Unióban évente 25 és 100 millió között van az influenzában megbetegedettek száma és közülük mintegy 38.000 fő hal meg, többnyire idős emberek. Az influenzával összefüggésbe hozható halálozások és a súlyos szövődmények száma, a munkahelyi és az iskolai hiányzások, a termelékenység csökkenése közvetlenül vagy közvetett módon megközelítőleg 6-14 millió eurós terhet ró az Unióra. Az OEK tájékoztatója szerint sok országban azt ajánlják, hogy a 65 év felettiek és a krónikus betegségben szenvedők évente oltassák be magukat influenza ellen. Hazánkban az influenzavírus elleni térítésmentes védőoltásra jogosultak a krónikus betegek, a cukorbetegek, asztmások és a várandós nők mellett a 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül.

Felnőtt korban is életet menthet a védőoltás

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend