Hirdetés
A hiányzó 1 óra

A hiányzó 1 óra

A hónap végén ismét előbbre kell állítani az óráinkat, hajnali 2-ről 3-ra. Ez azt jelenti, hogy egy órával előbb kell felkelnünk, ami kihatással lehet az egészségünkre.

Hirdetés
Hirdetés

Az óraátállítást eredetileg energiatakarékossági okokból vezették be, hazánkban például mindig a nehéz időkben rendelték el, az I. a II. világháborúban, vagy például a második olajválság idején, kb. negyven esztendővel ezelőtt. Az azóta eltelt években sokak szerint okafogyottá vált az óra ide-oda állítgatása, a modern elektronikai eszközök így sem, úgy sem fogyasztanak többet, tehát nem költünk kevesebbet az elvesztett óra miatt. Egyesekre azonban olyan negatív egészségügyi hatásokat gyakorol, amelyet jobb lenne egyszerűen elfelejteni. Az óraátállításnak napjainkban – úgy tűnik – egyetlen értelme van: alkalmazkodnunk kell az egységes közép-európai rendszerhez, hogy gazdaságilag és a közlekedésben ne legyen káosz. Az idén március 27-én kell átállítanunk az óráinkat, hajnali 2-ről 3-ra.

Mit okoz az óraátállítás?

Az évi kétszeri óraátállítás kétséget kizáróan hat a szervezetre, élettani kellemetlenségeket okoz. A tavaszi időszakban például “elvesztünk” egy órát, vagyis egy órával előbb kell felkelnünk. Változtatni kell a megszokott bioritmuson, valahogy úgy, mint amikor másik időzónába utazik az ember (jetlag). Az ausztrál II. Erzsébet Orvosi Központ szakemberei néhány éve végzett kutatásukban a szervezet kortizolszintjének (a stressz kezelésében szerepet játszó hormon) változását is összefüggésbe hozták a napkelte időpontjának megváltoztatásával. A tavaszi óraátállítás egy órával eltolja a reggeli kortizolcsúcs megjelenését, amiatt lehet nehéz az átállás.

A hiányzó 1 óra

Az átállítás követő napokban a megfigyelések szerint megnő a megbetegedések száma, a krónikus mozgásszervi betegségek okozta tünetek erősödnek, a magas vérnyomással küzdők is kellemetlenebbül érezhetik magukat. Még az egészséges emberek is megérzik a változást, néhány napig álmosabbak, kialvatlansággal küzdenek. A figyelmetlenség kihat a munkára, illetve előfordul, hogy közlekedés közben jobban kell koncentrálni.

Élje túl az óraátállítást!

- Az átállítás előtti napokban keljen néhány perccel korábban.
- Menjen sétálni, ha jó az idő, napozzon!
- Igyon kevesebb kávét!
- Vasárnap kímélje magát, ne egyen megterhelő ételeket

Nincs ok aggodalomra

Dr. Terray-Horváth Attila neurológus szakorvos, a SomnoCenter Alvászavar Központ alvásspecialistája szerint csak az óraátállítás miatt nem fordulnak orvoshoz az emberek. “Azt gondolom, nincs különösebb jelentősége a rövidebb alvási idő miatt kialakult alváshiánynak, ezt szervezetünk 24 órán belül elfogadja, maximum annyit tehetünk, hogy egy órával korábban fekszünk le. Elképzelhető, hogy egy rosszul beállított vérnyomással küzdő beteg vagy egy komolyabb szívbeteg megérzi az alvásmegvonást, de az egészséges ember viszont nem. Az inkább a baj - és ez adja az óraátállítás jelentőségét -, hogy az emberek eleve alváshiányban szenvednek, és ha még abból is elveszítenek, az már tényleg hiányt jelent. Az óraátállításkor jelentkező megterhelés azonban nem akkora, hogy növelné a szívinfarktus kockázatát - ellenben a kezeletlen alvási apnoe szindrómával, ezért az alvászavarokat komolyan kell venni, és kezelni kell.”

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend