Egész évben ezt a néhány hetet várjuk… aztán néha mégsem úgy sikerül, mint ahogyan elterveztük. Jól nyaralni nem is annyira egyszerű! Hogy milyen buktatókat kell elkerülnünk, és hogy milyen a jó nyaralás, az kiderül a dr. Kohári György pszichoterapeutával készített interjúnkból.

Mennyi időre menjünk nyaralni?

Évente egyszer érdemes hosszabb szabadságot kivennünk. Egyetlen hét biztosan nem elég, két hét határeset, három már jó, de megkockáztatom, hogy egy hónap az ideális. Sajnos ezt a magyar munkahelyek többsége nem teszi lehetővé, de Franciaországban például teljesen természetes!

Miért nem elég egy hét?

Legalább két-három napra van szükségünk ahhoz, hogy eltávolodjunk a munka világától. A szabadság utolsó napjaiban pedig újra elkezdenek bennünket foglalkoztatni a benti feladatok, konfliktusok. Ha mindez egy hét alatt zajlik le, akkor alig marad néhány felhőtlen napunk.

Egyesek szinte dicsekszenek azzal, hogy már öt éve nem voltak nyaralni…

Ez már az úgynevezett „workaholizmus”, azaz a munkamánia kategóriája, amiről érdemes szakemberrel is beszélgetni, mert nem egészséges. A háttérben önbecsülési probléma is állhat: „Nem szabad hosszabb szabadságot kivennem, mert a cég felismeri, hogy nem vagyok pótolhatatlan.” Vagy: „Csak akkor érek valamit, ha dolgozom.” Ezek téves elképzelések!

Az jobb, ha elmegyünk ugyan nyaralni, de közben vállaljuk, hogy a szabadság alatt „egy kicsit” dolgozunk otthonról?

Nem tartom jó ötletnek. Ezzel csupán annak az illúzióját teremtjük meg, hogy a vakáció alatt is kézben tartjuk a munkahelyi dolgainkat. Valójában azonban ez a „kis munka” éppen elég ahhoz, hogy ne tudjunk elfeledkezni a cégről, hogy ne tudjuk igazán elengedni magunkat.

Furcsa, ha egy kemény munkanap után másnap már a tengerparton találjuk magunkat…

Könnyebb, ha átmenetet alakítunk ki. A nyaralás előtti héten már igyekezzünk kicsit kevesebbet dolgozni, és az előtte lévő napot vegyük ki szabadságnak, hogy jobban ráhangolódjunk a vakációra. Az lenne az ideális, ha hazatérve ismét rápihennénk egy napot, mielőtt visszamegyünk dolgozni.

Sajnos a realitás inkább az, hogy a szabadság előtti és az azt követő napok még a szokásosnál is keményebbek: mintha „be kellene hoznunk” a lemaradást. Legalább arra törekedjünk, hogy az elutazás előtti napon ne dolgozzuk halálra magunkat!

Hová menjünk nyaralni?

Ez ízlés és pénztárca kérdése. Ennél fontosabbnak tartom azt, hogy mit csinálunk a nyaralás alatt. Olyan tevékenységet érdemes választanunk, ami ellentétes azzal, amit nap mint nap végzünk. Ha például reggeltől estig egy irodában ülünk, a nyaralás teljen sok mozgással, sportolással, lehetőleg a szabadban. Ha fizikai munkát végzünk, pihentető vakációt szervezzünk, mondjuk, múzeumlátogatással.

Ha sok stresszel jár a beosztásunk, a szabadság legyen a nyugalomé, például heverésszünk naphosszat a tengerparton. Ha monoton munkát végzünk, próbáljunk ki extrém sportokat. A legfontosabb, hogy olyan tevékenységet folytassunk, amit élvezünk, vagy amit még nem ismerünk, de szeretnénk kipróbálni.

Kivel menjünk nyaralni?

A közös nyaralás erősítheti a családi és a baráti kapcsolatokat. Fontos összeegyeztetni az igényeket, különösen, ha különböző korosztályok is képviseltetik magukat. Legyünk rugalmasak: szervezzük úgy a programot, hogy az mindenkinek megfeleljen. Azt is eldönthetjük, hogy minden második nap a gyerekes programok kerülnek előtérbe, vagy minden mozgalmas napot egy pihentető követ.

Ha ezt mindenki elfogadja, nem árt, ha van egy „vezető”, akit kinevezünk főszervezőnek. Legyen ő az, aki mindenki igényét meghallgatja, és finoman irányít.

A közös nyaralás, az összezártság konfliktusokat is előhívhat.

Igen, de ez nem baj! A nyaralás alatt megadatik az idő és a lehetőség arra, hogy ezek megoldódjanak. Persze rossz, ha a kikapcsolódásunkat elrontja egy veszekedés, de ez lehetőség is arra, hogy a felszínre kerüljenek és elsimuljanak a korábban rejtve maradó feszültségek.

Egyedül is kivehetünk szabadságot?

Miért ne? Ha egy kis csendre és magányra vágyunk, nincs abban semmi rossz, ha egy-két napot például horgászással töltünk. A közös nyaralásból is kérhetünk magunknak néhány napot. Az viszont bajt jelezhet, ha úgy érezzük, semmihez sincs kedvünk, csak otthon, egyedül gubbasztani.

Jó, ha az utolsó részletig megtervezzük a nyaralást?

Fogadjuk el, hogy akkor sem dől össze a világ, ha nem minden úgy alakul, ahogyan előre elterveztük. Nem árt, ha a nyaralás alatt egy kicsit spontánabbak tudunk lenni, mint egyébként.

Az is jó ötlet, ha minden páratlan napra fix programot szervezünk, minden páros napon pedig csak reggel döntjük el, hogy mit csináljunk.

Másként viselkedünk a nyaralás alatt, mint egyébként?

Természetes, ha egy kicsit mások – lazábbak, oldottabbak, fesztelenebbek – vagyunk. Ám érdekes, hogy a biztonsággal kapcsolatos általános elképzelésünk téves! Sokan ugyanis meg vannak győződve arról, hogy a nyaralás alatt semmi baj nem történhet. Ez sajnos nem igaz. A statisztikák azt mutatják, hogy a vakáció alatt sokkal több baleset történik, mint egyébként. Vigyázzunk magunkra!

Milyen a jó nyaralás?

Röviden: olyan, amilyenre utána szívesen emlékszünk vissza. A hazaérkezés után egyébként érdemes egy fényképnézegetéssel egybekötött értékelést is tartani: mi az, ami jó ötletnek bizonyult, és mi az, amit legközelebb másképp érdemes alakítanunk.

A nyaralás azért is fontos, mert van valami, amit egész évben várhatunk…

Igen, de ebben azért van egy kis túlzás is. Olyan, mintha azt gondolnánk, hogy csak a nyaralás alatt érezhetjük jól magunkat, a dolgos hétköznapok pedig csak nyűgöt jelentenek. Fontos, hogy mindennapokban is megtaláljuk a kis (vagy nagy) örömöket. Izgalmas a várakozás, de amíg készülünk a nyaralásra, jó ha elmondhatjuk: „Most is jól érzem magam.” Így leszünk egész évben kiegyensúlyozottak.