Napallergia

Napallergia

A nyár egyik közkedvelt szabadidős tevékenysége a napozás. Napozhatunk a kertünkben, de mindnyájan mégis a vízpartok mellé vágyódunk. A szép napbarnította bőr azonban nem mindenkinek adatik meg. Sokunk bőre reagál allergiás tünetekkel a napsütés hatására. Tavasszal és nyáron egyaránt problémát okozhat a napallergia, mely elváltozás tulajdonképpen kétféle bőrreakció összefoglaló neve.

Fotoallergia

El kell különítenünk a szervezet hajlamától függő, a napfény hatására kialakuló, allergiához hasonló reakciókat az egyes készítmények és a napfény együttes hatására kialakuló napallergiától. - Az első típusú "allergiát" szaknyelven fotoallergiának vagy polimorf fényexantémának (sokszínű fénykiütésnek) nevezzük. Ennek közvetett kiváltó oka mindig az UV sugárzás, ám a reakció kialakulásának folyamata ismeretlen, mint ahogyan az is, mit kellene ebben az esetben közvetlen allergénnek tekinteni. Általában családi hajlam áll a háttérben.

A tünetek a napozás vagy szoláriumozás után 1-3 nappal jelentkeznek: viszkető, erős kiütések, égő érzés a bőrön. Ha a bőrünket nem tesszük ki újabb fénysugárzásnak, a panaszok is megszűnnek, maradványtünet nélkül. Ám a betegek sokszor csak zárt térben találnak nyugalmat, mert még árnyékban is annyi sugárzás éri őket, amennyi elegendő az allergiás reakció kiváltásához. Az érzékeny bőr az UVA sugárzást átengedő üveg mögött sincs "biztonságban"!

Érdekes, hogy a napozás ismétlésével, a nyár előrehaladtával a reakció súlyossága csökken. A bőr tehát hozzászokik a fényhez. Bőrünket megelőzésképpen is hozzászoktathatjuk a fényhez, ezt hívjuk preventív fényterápiának. Ám legyünk elővigyázatosak: esetenként csupán néhány percről van szó! Egyébként pedig nagyon óvatosan napozzunk, használjunk magas faktorszámú és antioxidánstartalmű fényvédő krémet.

Fototoxikus reakciók

A másik típusú elváltozás, amely allergiához hasonló reakciót vált ki, valójában nem allergia. A fény és bizonyos készítmények találkozása fototoxikus reakciót vált ki (foto: fény, toxikus: mérgező). Vannak ugyanis olyan anyagok, amelyek a napfény hatására elbomlanak, és irritálják a bőrt. Ilyenek bizonyos belsőleg szedett gyógyszerek: egyes vízhajtók, cukorbetegség elleni szerek, antibiotikumok, gyulladáscsökkentők és kemoterápiás szerek.

Hasonlóan "viselkedhetnek" helyi készítmények: kozmetikumok, illatszerek, ibuprofent és naxoprent tartalmazó kenőcsök, bergamott- vagy szantálfaolaj-tartalmú készítmények, illóolajok is. Jó, ha tudjuk, hogy vigyáznunk kell egyes növényekkel is, többek között a zeller, a krizantém, az őszirózsa, a dália, a napraforgó, a petrezselyem, az ánizs, a kömény és a citrusfélék illóolajai szintén fényérzékennyé tesznek, ahogyan a tetováláshoz használt kadmium-szulfid is! Az érintett területen vonalszerű sorban vörös foltok és viszkető hólyagok jelennek meg. A reakció elmúltával a bőrkárosodás akár évekig is fennállhat. - Egyszer egy fiatalember, aki reggel a piacra készülő nagymamájának segített zellert szedni, majd kiment a strandra  és ott már vörösek lettek a kezei a kiütésektől.

Napallergia

Mindkét típusú napallergia okozta viszketés kezelhető antihisztamin-tartalmú készítményekkel, az érintett bőrfelületen pedig helyi kortikoidkezeléssel segíthet a bőrgyógyász.

Tünetek

A napallergia akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással.

Fototoxikus anyagok

A nap károsító hatásait igen gyakran fokozzák különböző általunk használt anyagok, ezek fototoxikus hatást váltanak ki. Mint pl. egyes parfümök, dezodorok, antibakteriális hatású szappanok hatóanyagai, szantálfaolajat, illetve bergamottolajat tartalmazó készítmények, helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek, valamint ibuprofent, ketoprofent és naproxent tartalmazó kenőcsök.

Problémát okozhatnak még egyes mesterséges édesítőszerek, szintetikus és természetes alapanyagú textíliák.

Ezeken kívül felmerülhet a szervezet érzékenysége kőszénkátránnyal, egyes festékekkel, növényekből kinyert furokumarin és kumarin nevű anyaggal szemben, melyeket pl. a bergamott- és citrusolajhoz is felhasználnak; vagy altató- és nyugtatószerekkel, szulfonamidokkal, néhány antibiotikummal, hormontartalmú készítményekkel és fogamzásgátlókkal való találkozása során, valamint ismert az ásványolaj származékok és a tetováláshoz használt kadmium-szulfid fotoszenzitizáló (fényérzékenységet okozó) hatása is.

Szükséges megemlíteni, hogy a HIV-pozitív AIDS-es betegek sokkal hajlamosabbak fényérzékenységre, ezért ha egészségesnek tűnő személyeknél ismeretlen eredetű, heterogén bőrreakciók jelentkeznek, mindig gondolni kell HIV-fertőzöttség lehetőségére.

Kezelés

A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha bőrünk hajlamos az allergiás reakciókra.

A tünetek maguktól eltűnnek, ha tartózkodunk a napfénytől, de sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást. Az allergiás tünetekkel járó erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin tartalmú krémmel, de a bőr ettől még kipirosodhat a napon. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.

A nyári vakációnkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy allergiánktól a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő az allergiás bőrreakciók kiváltásához.

Ugyancsak óvatosnak kell lennünk, ha autózunk vagy akár csak a lakásban időzünk, és az ablakon át erős sugárzás éri bőrünket, mert az üvegfelület az UV-B sugárzást ugyan kiszűri, de az UV-A sugarakat átereszti. Ezért a testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő a súlyosan fényérzékeny betegek számára, ha az tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.

A mesterséges ultraibolya sugárzás (pl. a szolárium fénye vagy a szúnyogriasztó kerti lámpák fénye), egyes betegeknél a tévézés, vagy - a fény hullámhosszától függően - bizonyos lézerkezelések is létrehozhatnak "allergiás" bőrreakciót.