Hirdetés
Immunerősítés az erdőben

Immunerősítés az erdőben

Hamarosan beköszönt az igazi ősz, s ezzel a megfázások, influenzás megbetegedések időszaka is. A hosszú nyár után az iskolában a gyermekek ismét egy új víruskörnyezettel találkoznak. Ennek eredményeként mind a gyermekek, mind a felnőttek között egyre több, a náthás tüneteket mutató beteg. Le kell-e mondanunk ilyenkor az erdei sétákról vagy sem, mit tehetünk, hogy immunrendszerünk megerősödjön, felkészüljön az őszi-téli évszakra?

Hirdetés
Hirdetés

Erdei séták

Az erdőkben való kirándulások mindenképpen jót tesznek a szervezetnek, egy megfázásos betegség idején is. Kizáró ok a lázas állapot lehet, illetve ha az orvos kifejezetten tiltja. Ügyeljünk a réteges öltözködésre, inkább egy lassú egyenletes tempót válasszunk, ami nem annyira kimerítő.

Immunerősítés az erdőben

Sétánk közben járjunk nyitott szemmel, hiszen az erdők, mezők tele vannak természetes immunerősítőkkel. Íme néhány ismert és kevésbé ismert jótékony hatású növény:

Csipkebogyó

A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést.

A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin- tartalmának nagy része ekkorra elvész.

A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet.

Immunerősítés az erdőben

A csipkebogyót gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy lekvár,mártás, leves készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólé készítésére. Bort is készítenek belőle. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50°C fok körül megsemmisül. A C-vitamin nagy mennyiségben egyes embereknél hasmenést okozhat, és (nem bizonyítottan) a vesét is fokozott igénybevételnek teszi ki.

A kiáztatott csipkebogyót tiszta forró vízzel forrázzuk le, így a hatóanyagok jelentős részét kivonhatjuk a bogyóból. Ez a forrázat alkalmas kőoldásra, az epekő és vesekő megelőzésére.

Magjából csipkebogyó olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek, vagy az apró ráncok kezelésére. Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését. A csipkebogyó magjának olaja azonban nem változtat a pattanásokon és a bőrhibákon sem. Felhasználják még más olajokkal keverve testápoló szerekhez (arcpakolás, szemránckrém stb.) Gyorsan avasodik, ezért csak frissen készítve használják, vagy tartósító szerrel áll el néhány napig.

Kökény

A kökény Európában és azon belül Magyarországon is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés (tulajdonképpen tövises) cserje a szilva egyik rokona.

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. Bimbójából  vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.

Immunerősítés az erdőben

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

•    Virágbimbójából vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.

•    Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.

•    Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.

•    Gyümölcsbor készítésére is alkalmas.

•    Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.

•    A virágzata teaként hashajtó, terméséből készült lekvár viszont hasfogó.

•    Népi gyógyászatban is használják.

•    Nyersen is ehető.

Folytatás a következő oldalon!

Berkenye

A rózsafélék családjába tartozik. Hegyvidékek erdeiben (fenyvesek, bükkösök, tölgyesek) megtalálható, feltűnően szép piros termésű cserje vagy fa.

A növény érett termését használják gyógyászati célokra. A termést a fürtről le kell szedni, majd kiterítve meg kell szárítani. Termése nyár vége felé, szeptember gyűjthető, októberben már lehullik.

A termés szorbitolt, paraszorbinsavat, cseranyagot, C-vitamint, pektint és karotinoidokat tartalmaz.

A madárberkenye bogyóit a népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzése esetén is ajánlott. Friss gyümölcsét C-vitamin pótlásra használják. A bogyók kis mennyiségben enyhe hashajtó hatással rendelkeznek, nagyobb adagokban hasmenést okoznak. A termések hosszas főzését követően - például lekvár készítésekor - a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és a cserzőanyagok hasmenést gátló hatása kerül előtérbe.

Húsos som

A húsos som a somfélék családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje. Gyümölcsei 1,5 – 3 centiméter nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű. A gyümölcshúsán belül csontmagot találunk.

A húsos som a középhegységek vadon élő növénye, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem gyümölcsöt.

Immunerősítés az erdőben

Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, pedig a som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, bor készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Korábban a házikertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult.

A som fanyar ízű gyümölcs, amelynek C-vitamin tartalma rendkívül magas. Sokan nem is sejtik, de a gyümölcs régóta fontos szerepet tölt be az ember táplálkozásában. A gyümölcshúsból készíthető lekvár, szörp, sőt még kompót is.

Fekete bodza

A bodza leggyakrabban használt magyar nevei: gyepűbodza, bodzabokor, bodzafa. A fekete bodza a bodzafélék családjába tartozó évelő növény, mely akár a 6 méter magasságot is elérheti.

Közép-Európában szinte mindenhol előfordul ez a növény. Gyakran találkozhatunk a bodzával erdők szélén, kertekben, utak mentén, réteken, nitrogénban gazdag akácosokban, valamint kevésbé bolygatott területeken.

Immunerősítés az erdőben

A gyógyászatban a fekete bodza virágát, levelét és termését alkalmazzák gyógyítás szempontjából. A termés gazdag szerves savakban (almasav, citromsav, ecetsav), vitaminokban (A és C) és cukrokban. A bodzának a virága az egyik legrégebben használt gyógytea alapanyag, melyet júniusban gyűjtenek be, száraz időben. A virágot alkalmazzák nyugtató, izzasztó és vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként is. Mivel a bodza vizelethajtó, ezért felhasználható a teája magas vérnyomásnál és lábduzzanatok kezelésekor. Napi két-három teáskanálnyi bodzavirágból készült tea alkalmas lázzal és izomfájdalmakkal járó meghűléses betegség kezelésére. A köptető hatás miatt, fontos, hogy része legyen olyan teakeverékeknek, ami a köhögést gyógyítja. A bodza teája nem csak melegen, de hidegen is igen hatásos. A növény virága sütve is fogyasztható.

A bodza termésének fájdalomcsillapító hatása van, melyet, ha más gyógynövényekkel (borsmenta, kakukkfű) alkalmazunk együtt, akkor alkalmas a migrénes fejfájás kezelésére. A bodza friss terméséből, melyet augusztusban vagy szeptemberben gyűjtenek be, gyógy lekvárt készítenek, melyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként alkalmazhatunk.

A termés enyhe hashajtó hatással rendelkezik. Nem ajánlatos a nyers termésből nagy mennyiséget elfogyasztani, mert a ciánglikozid (sambunigrin) toxikus hatású is lehet. A népgyógyászatban a bodza kérgét féregűzésre használják. A fekete bodza felhasználása igen széleskörű. A gyógyteán és a gyógy lekváron kívül alkalmazható még szörpként, limonádéként, alkoholos italként, mézként, színezőanyagként, valamint savanyúságként is. Szörpkészítésnél fontos, hogy csak teljesen érett, magtalan bogyókat használjunk fel, mert a bodza magja is gyengén mérgező.

Homoktövis

Hazánkban is honos. Régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány. Az alfaj a Szigetközben, a Szentendrei-szigeten, Békás- és Káposztásmegyeren, valamint Örkény közelében fordul elő, de igen gyakran ültetik talajmegkötésre és díszcserjének is.

A homoktövis védi és erősíti az immunrendszert, növeli szervezetünk védekezőképességének hatékonyságát, késlelteti az öregedési folyamatokat. Általános legyengülés, illetve különösen fertőző betegségek és műtétek után jó immunrendszer-erősítő - javítja az általános egészségi állapotot. A homoktövis nagy C-vitamin-tartalma miatt ideális megfázások kezelésénél.

Immunerősítés az erdőben

Zsíroldó hatású, fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúly megtartásában. Kedvezően hat a gyomor- és nyombélfekélyre, védi a májat.

Speciális zsírsavösszetétele révén csökkenti a vér koleszterinszintjét, s így lassítja az érelmeszesedési folyamatok kialakulását.

Erősíti a kötőszövetet, ezáltal csökkenti a narancsbőr kialakulását. Hámosító és gyulladáscsökkentő hatása miatt segíti a sebgyógyulást, a bőrbetegségek gyógyulását. Gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok kialakulását. E-vitamin- és esszenciális zsírsavtartalmának köszönhetően jótékony hatással van a száraz, berepedezett bőrre, továbbá véd a káros UV-sugárzástól.

FONTOS!

Mint azt olvashattuk, az őszi erdőben tett séta ige jót tesz szervezetünknek. Azonban miközben a természetben gyönyörködünk, friss levegőt szívunk, begyűjtjük a számunkra értékes terméseket, ne feledkezzünk meg a balesetveszélyes helyzetekről sem. A lehullott avar elfedhet olyan kisebb nagyobb köveket, melyek bokaficamot, húzódást, rosszabb esetben törést is okozhat. Ügyeljünk rá, hogy a bogyók gyűjtésekor ne menjünk szakadék szélére bármennyire csábító is az ott esetlegesen megszerezhető termés. Ha mégis megtörténik a baj, a helyzet felmérése után kérjünk segítséget, semmiképpen se próbáljunk a sérült után menni. Fontos, hogy mindig tudjuk hol járunk (amennyiben lehetséges, pontos koordinátákkal), legyen nálunk telefon.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend