Hirdetés
Gyógyító gombák - a késő laskagomba

Gyógyító gombák - a késő laskagomba

Élő, de főleg holt faanyagon, fahulladékon találkozhatunk a hűvösebb őszi éjszakákat követően a késő laskagombával (tudományos neve: Pleurotus ostreatus). Írásunkban e gombafajta gyógyító hatásairól olvashat.

Hirdetés
Hirdetés

A gomba termőtestei szabálytalan tönkűek, kalapjuk ovális, kagylólakú, színe szürkés, barnás, esetleg kékes. A lemezek fehérek, sűrűn állóak. Elsősorban lombos, vagy vegyes erdeinkben fordul elő, bükk, tölgy, vagy nyárfákon vagy azok tönkjein.

A laskagomba legtöbbször termőtestcsokrokban terem, s életmódját tekintve az úgynevezett fehér korhasztó gombák közé tartozik. Ez olyan táplálkozásmódot jelent, melynek lényege a fa (vagy fás jellegű alapanyagok) cellulóz- és lignintartalmának egyidejű, igen intenzív lebontása. A gomba micéliumrendszere a fás alapanyagba aktív enzimmolekulákat bocsát ki, melyek lebontják és a gomba számára felvehetővé teszik annak anyagait. Ez a táplálkozási mód egyben a növényi eredetű lignocellulózok természetbeni körforgalmát is biztosítja.

A laskagombával nem csak a természetben találkozhatunk, hanem évtizedek óta termesztett gombafajként is bővíti az egészséges táplálkozás választékát.

A gomba kémiai összetétele is kedvező, hiszen nem jelentéktelen fehérjetartalma (17-20%) mellett a zsírtartalom igen alacsony (1,8%), ami egyben a gomba kis energia (kalória) tartalmát is jelenti.

A vadon termő és a termesztett laskafajták kémiai összetétele között jelentősebb különbség nincs, vagy ha eltérés van, az a termesztett gombák értékét növeli.

Így pl. a toxikus elemekből (kadmium, króm, arzén) ezek kevesebbet tartalmaznak, hiszen a termesztési alapanyagok ilyen mutatói is kedvezőbbek. Emészthetőségük is jó, saját adataink szerint a különböző termesztett fajták emésztést lassító kitin tartalma mindössze 0,2-0,3%, a gombák friss tömegére vonatkoztatva.

Az ásványi elemek közül legjelentősebb a kálium, majd a foszfortartalom, s igen kis mennyiségben tartalmaz csak nátriumot, ami bizonyos betegségekben szenvedőknek (magas vérnyomás, érrendszerei problémák) eleve kedvező.

Említenünk kell vitamintartalmait is, hiszen elsősorban a B vitamincsoport egyes anyagaiból (tiamin, riboflavin, niacin, folsav) tartalmaz nem jelentéktelen mennyiséget.

A gomba tehát - mint a kémiai összetevők mennyisége ezt jelzi - mindenki számára egészséges táplálék.

Különböző egyéb, kedvező, gyógyhatásairól is tudunk. Így a gomba vizes kivonata különböző tumortípusok ellen bizonyult hatékonynak, ami a gombában lévő, semleges, vízben oldható,  kb. 1 millió molekulatömegű szénhidrátok (az ún. glukánok) jelenlétére vezethető vissza.

A gomba rendszeres fogyasztása (friss és szárított, porított formában egyaránt) jelentősen, 20-30%-ban csökkenti a vér koleszterin- és trigliceridszintjét.

A távol-keleti medicina sokféle egyéb hatását is leírta és felhasználja a laskának, a gombaport például az érrendszer erősítésére, lumbago és végtagmerevségek, görcsök kezelésére. Ha például koleszterinszint szabályozásra, kúraszerűen kívánjuk használni a gombát, javasolt napi adagja 3-9 g gombapor (egyenértékű 30-90 g friss gombával), amit meleg vízben, teában fogyaszthatunk el, de levesekhez vagy sok más ételhez adagolva is alkalmazható.

A gomba több évtizede a termesztett fajaink közé is tartozik, ráadásul annak nagyüzemi termesztési módszere magyar szakemberek világszabadalmához fűződik.

Háztáji körülmények között szinte bárki megpróbálkozhat a gomba hobbiszintű termesztésével, (farönkök, fatörzsek beoltásával), vagy akár termőblokkokat vásárolhat, amelyeket alkalmas termesztő helyiségben folyamatosan termeszthet. A nagyobb termésmennyiségből szárított, porított formában vagy akár savanyítva is eltehet, s így rendszeresen, kúraszerűen is fogyaszthatja  a gombát.

Dr. Vetter János, egyetemi tanár, tanszékvezető

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend