A napfény jó és rossz hatásai - Így érdemes napozni!
A bőrünk minden túlzott napozás okozta leégés emlékét megőrzi, ezek hatása az életünk folyamán összeadódik. A szervezet ugyan rendelkezik egy javító mechanizmussal a károsodás kivédésére, de ennek kapacitása életünk során korlátozott. Ha már fiatalabb korban „elpazaroljuk a készletünket”, akkor a későbbiekben védtelenné válunk. Ezért nem mindegy, mikor, mennyit és hogyan napozunk.
Jó vagy rossz?
A napfényt általában jótékony hatásúnak gondoljuk. Bizonyos bőrproblémákra valóban kedvezően hat, ám másokat ront. A napfénynek immunmoduláló szerepe van, azaz gyengíti a szervezet immunválaszát. Így például az atópiás dermatitiszre, amelyet fokozott immunválasz jellemez, jó hatással bír, ahogyan a pikkelysömörre is. (A napfény és a sós tengervíz együtt kifejezetten jót tesz a pikkelysömörös beteg bőrének. Ám az izzadás rontja a helyzetet!)
Egyes elváltozások viszont súlyosbodnak a napfény hatására. Ilyenek az autoimmun betegségekhez társuló bőrproblémák, az allergiával érintett területek, a fertőzött sebek és a gyulladásos területek: a napfény ugyanis fokozhatja a gyulladást, annak helyén ráadásul hiperpigmentáció, azaz maradandó színváltozás is kialakulhat.
A fényvédő
- A fényvédőt mindig a kezelendő bőrfelülethez igazodva válasszuk ki: például egy szőrrel sűrűn fedett bőrfelszínre könnyebben juttatja el a hatóanyagot egy gél vagy spray, mint egy krém.
- Ha lehetséges, a napozáshoz használt termék és a napozás utáni testápoló mindig ugyanattól a gyártótól származzon, és ne keverjük a cégek termékcsaládjait egymással, hiszen az egy cég által kifejlesztett készítmények egymás hatására épülnek, és a bennük lévő molekulák, vegyületek összeegyeztethetők egymással (kompatibilisek), míg más gyártóéval esetleg nem lesznek azok.
- Válasszunk UVA- és UVB-sugárzást egyaránt eredményesen kiszűrő, magas faktorszámú fényvédő termékeket!
- Mit is jelent a faktorszám? 10 alatt a védelem alacsony, 10 és 20 között közepes, 20 és 40 között magas, 40 felett pedig nagyon magas. Kezdjük magasabb faktorszámú krémmel, később a kevésbé erős védelem is elég.
- Léteznek kémiai (a napfényre kerülés előtt mintegy 20-30 perccel korábban kell felkenni), fizikai (az alkalmazás pillanatától védi a bőrt, a kisbabáknak csak ez a típus javasolt) és kombinált védekező hatásmechanizmussal rendelkező készítmények.
- Valós védelmet csak a hő- és fotostabil termékek biztosítanak!
- Előnyös, ha a fényvédőnk vízálló.
- A kisgyermekek bőrére csak a számukra kifejlesztett termékeket ajánlott alkalmazni.
- Végül, de nem utolsósorban: a szemet jó minőségű napszemüveggel, a hajas fejbőrt pedig kalappal védjük a napsugaraktól!
Aranyszabályok
- Délelőtt 11 és délután 3 óra között kerüljük a napot! Az UVB-sugárzás ugyanis ilyenkor a legerősebb.
- Fokozottan védjük a gyerekek bőrét, a csecsemőket pedig egyáltalán ne napoztassuk!
- Első alkalommal ne maradjunk a napon fél óránál tovább.
- Legyünk különösen óvatosak, ha sok az anyajegyünk, ha nagyon fehér a bőrünk, vagy ha a családunkban már fordult elő bőrrák!
- Ha valamilyen gyógyszert szedünk, ellenőrizzük, nem okoz-e fényérzékenységet!
- Válasszunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő készítményt!
- Jó, ha tudjuk, hogy a vízfelszínről csaknem százszázalékosan, míg a homokról vagy a sziklafalról 25 százalékosan verődik vissza a fény.
- A felhősebb napokon vagy a félárnyékos helyeken is védekezzünk!
- Ha mégis leégtünk, igyunk sok-sok folyadékot, hogy segítsük a bőr regenerálódását. Alkalmazzunk hideg borogatást a megégett felületen.