A hat legveszélyesebb egzotikus betegség

A hat legveszélyesebb egzotikus betegség

Ha azt gondoljuk, hogy a legveszélyesebb fertőző betegségek elsősorban a fejlődő országok igen szegény területein élőket fenyegetik, tévedünk. Az egzotikus kalandokat kereső turisták is veszélybe kerülhetnek, ha nem készülnek fel előre. Dr. Jelenik Zsuzsanna, a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont infektológus főorvosa a megelőzés fontosságára figyelmeztet.

A szóban forgó betegségek évente emberek millióinak egészségét, vagy akár életét veszélyeztetik.

Malária

A malária – vagy régiesebb nevén: váltóláz – 3,3 milliárd embert, azaz a Föld lakosságának felét fenyegeti. Évente csaknem egymillióan bele is halnak a kórba. Leginkább a fejlődő országok lakosai, illetve az ide látogató turisták veszélyeztetettek. A megbetegedések 80–85 százaléka Afrikában történik, ahol a gyermekhalálozások 20 százalékát a malária okozza.

Régen úgy vélték, hogy a megbetegedést a mocsarak káros kigőzölgése okozza – innen ered az elnevezés is (olaszul a mal aria rossz levegőt jelent). A valódi felelős azonban a Plasmodium nevű egysejtű parazita valamelyik típusa, amely a nőstény Anopheles szúnyog csípésekor juthat az emberi vérbe. A lappangási idő többnyire 1–4 hét, de akár több év is lehet! A tünetek kezdetben az influenzára emlékeztetnek. A beteg napokig hőemelkedésre, rossz közérzetre, fejfájásra, hidegrázásra, izomfájdalmakra panaszkodik. A később jelentkező magas láz és a verejtékezés szabályos időközönkénti visszatérése azonban már kifejezetten maláriára utal. Fáradtság, szédülés, hányinger, híg széklet, hányás, hasi görcs is előfordulhat.

A malária gyanúját a kórokozó vérből való kimutatása erősítheti meg. A parazita típusának nagy szerepe van a kezelés meghatározásában. Napjainkban már több készítmény is a rendelkezésünkre áll. Sajnos egyre inkább terjednek a gyógyszerekre rezisztens fajok, amelyek már nem pusztíthatóak el egyszerű kezeléssel. A legjobb megoldás a megelőzés: szúnyoghálóval és szúnyogriasztó szerekkel, valamint antimaláriás szerek szedésével.

Dengue-láz

A más néven csonttöréses láznak is nevezett kór a Föld lakosságának 40 százalékát, vagyis 2,5 milliárd embert fenyeget. A vírus több mint 50 országban gyakorinak számít: Afrikában, Amerikában, a Kelet-Mediterráneumban, Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati térségében elterjedt.
A dengue-lázért a Flaviviridae nemzetségbe tartozó dengue-vírusok tehetők felelőssé, amelyeket szintén egy szúnyog, az Aedes aegypti terjeszt. Influenzaszerű tünetekkel jár, ám súlyosabb esetben vérzéses láz alakulhat ki. Sajnos a Dengue-láz ellen még nincs védőoltás, így ha valaki utazásáról hazatérve influenzaszerű tüneteket észlel, azonnal forduljon orvoshoz!

Hepatitis B

Kevesen tudják, hogy a hepatitis B vírus százszor fertőzőbb, mint a HIV (az AIDS kórokozója)! Ázsia egyes részein a legtöbben már gyermekkorban megfertőződnek. Ráadásul, világszerte mintegy 350 millió ember él krónikus vírushordozóként.

A hepatitis B szexuális úton, illetve vérrel és testváladékokkal terjed. Sok országban az is növeli a fertőzés kockázatát, hogy az orvosi rendelőben egyszer használatos tűk helyett többször is alkalmaznak nem megfelelően fertőtlenített tűket. A vírus akár egy véletlen karcolás, akupunktúrás kezelés, sebészeti vagy fogászati beavatkozás útján, tetoválás készíttetése, pedikűr vagy manikűr során, de akár közösen használt tárgyak közvetítésével is terjedhet!

A hat legveszélyesebb egzotikus betegség

A lappangási idő akár több hét is lehet. Többnyire tünetmentesen zajlik a fertőzés, a betegek kis hányadánál hirtelen láz, étvágytalanság, hasi fájdalom, általános gyengeség, végtagfájdalom, majd sárgaság jelzi a friss fertőződést. A hepatitis B igen veszélyes, hiszen a betegek mintegy tizedénél krónikus májgyulladás alakul ki, ami később májrákhoz vagy májzsugorodáshoz vezethet. Becslések szerint minden évben 600 ezer ember hal meg a betegség következtében.

A hepatitis B elleni védőoltás Magyarországon 1999-ben került be a kötelező védőoltások közé. Ennek eredményeként napjainkban a 13–22 év közötti fiatalok már védettek. Akik még nem kaptak oltást, és az utazás előtt védettséget szeretnének, azoknak az indulást megelőzően legalább 4–6 héttel el kell kezdeniük az oltási sort: az első oltást egy hónappal kell követnie a másodiknak, és hat hónappal a harmadiknak. Az első két oltás az utazás előtt esedékes. Ezek után a közel 100 százalékos védettség az egész életen át fennáll.

Hepatitis A

A fejlődő országokban igen magas a fertőzöttségi arány, de a nagy járványok mégis azokon a területeken alakulnak ki, ahol a lakosság számára idegen a vírus. A járvány Magyarországon is előfordul, a fertőzés esélye az árvizek és belvizek idején megnövekszik.

A hepatitis A vírus leggyakrabban mosatlan zöldségekkel és gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, part menti vizekben tenyésztett állatokból készült nyers vagy nem kellően átfőzött tengeri ételekkel és nem ivóvíz minőségű vízzel kerül a szervezetbe. A mediterrán tengeri kagylók közel 40 százaléka fertőzött! Különösen Görögország, Bulgária, Montenegró és Törökország esetében kell óvatosnak lennünk a csapvízzel, akár még a tengerparti tusoló vizével is!

A betegség lappangási ideje 2–3 hét. A legfőbb tünetek a gyengeség, a rossz közérzet, a hasi fájdalom, az étvágytalanság, a hányinger, a sárgaság, a széklet világossá és a vizelet sötétebbé válása, továbbá a hőemelkedés. Gyermekeknél enyhébbek a tünetek, ezért náluk gyakran fel sem ismerik a betegséget, miközben ők fertőzhetnek!

Csak tüneti kezelés lehetséges, a gyógyulás heteket vesz igénybe. Az esetek mintegy 15 százalékában elhúzódó lefolyásra és visszaesésekre lehet számítani. Aki egyszer már átesett az A típusú májgyulladáson, az nem fogja még egyszer megkapni a betegséget.

A hepatitis A ellen is létezik védőoltás, amely közel százszázalékos védelmet nyújt. A vakcina beadását az utazás előtt legalább négy héttel érdemes kérni a háziorvostól vagy a legközelebbi oltóközpontban, mert a megfelelő védelem kialakulásához legalább két hétre van szükség. Egyetlen oltás 3–5 évre nyújt védettséget. Javasolt hat hónap múlva egy emlékeztető oltás beadása, hiszen így 20 évre szóló, 98 százalékos védettséget szerezhetünk. Létezik a hepatitis A és B ellen is védelmet nyújtó kombinált oltás. A teljes oltási sor felvételével mindkét betegség ellen hosszú, évtizedekre szóló védelmet szerezhetünk.

Hastífusz

Ázsia déli és délkeleti régióiban a legmagasabb a fertőzöttségi arány: 100 ezer emberből 274 biztosan beteg. Súlyos problémákat okoz a betegség a volt szovjet tagállamok területén, Afrikában és Dél-Amerikában is. A tífusz elsősorban az iskoláskorú gyermekekre és a fiatal felnőttekre veszélyes. A mediterrán országok közül különösen Tunéziában, Egyiptomban, Törökországban és Jordániában lehetünk veszélyben

A hastífusz kórokozója a Salmonella typhi baktérium, amely a széklettel, a szennyezett étellel és itallal terjed. Sajnos a sokcsillagos szálloda sem garancia arra, hogy kivédjük a hastífuszt, hiszen ezeken a konyhákon is csapvizet használnak, ebből készítik a jégkockákat is. Ráadásul, mivel a helyiek között magas a baktériumhordozók aránya, elképzelhető, hogy a konyhai személyzet között is akad olyan, aki fertőzött, és továbbadhatja a kórokozót.

A hastífusz akár komoly szövődményekkel is járhat. A baktérium a véráramba jutva több szerv károsodását is okozhatja.

A tífusz ellen is létezik védőoltás, amely három évre nyújt védettséget.

Kolera

A rendkívül fertőző kolerát, gyakran túl későn diagnosztizálják: minden évben mintegy 110 ezer ember hal meg a betegség következtében.

A kolera a Gangesz deltájából indult pusztító útjára. Innen terjedt el a XIX. században, és söpört végig az összes kontinensen, hat óriási járványt és több millió ember halálát okozva. A földrengés következtében 2010-től napjainkban is kolerajárvány zajlik Haitiben, amit már számos más országba is áthurcoltak.

A hat legveszélyesebb egzotikus betegség

A kolera okozója a Vibrio cholerae nevű baktérium, amely elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést!

A fertőzés lappangási ideje néhány nap. A betegség kezdetben könnyen összetéveszthető más trópusi betegségekkel. Az esetek többsége hasmenéssel (bő, vizes székletürítéssel) kezdődik, majd gyengeség, hányinger és a végtagok görcsös izomösszehúzódása jelentkezik. A beteg forróságot érez, de láztalan, szeme beesik, sötéten árkolt. Súlyos esetben, kezelés nélkül a betegség halállal végződhet. A kezelés – a gyors és nagy mennyiségű só- és folyadékpótlás – csupán a tünetek enyhítésére terjedhet ki.

A kolera ellen létezik védőoltás, amely azonban csak 60–70 százalékos védettséget nyújt; elsősorban a természeti katasztrófa sújtotta országokba és járványos területekre utazóknak javasolt.

Hogyan segít az oltóközpont?

Az oltóközpontok munkatársai részletesen kikérdezik az útnak indulót. Az utazás körülményei (üdülés, felfedező túra vagy munkavállalás), időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével mérik fel a lehetséges kockázatokat, illetve választják ki a szükséges oltásokat.

Hogyan készüljünk az egzotikus útra?

  1. Gyűjtsünk minél több információt az adott országról!
  2. Csak palackozott vizet igyunk, és a fogmosáshoz vagy a cumi tisztításához is ezt használjuk!
  3. Legyünk elővigyázatosak a jégkockákkal és a fagylaltokkal is, hiszen ezek valószínűleg ugyanabból a csapvízből készülnek.
  4. Kerüljük a nyers ételek, kagylók, rákok, csigák, halak fogyasztását!
  5. Ne együnk utcai árusnál!
  6. Mossunk gyakran kezet!
  7. Vigyünk magunkkal fürdőcipőt!
  8. Ne használjunk senkivel közös evőeszközt, fogkefét, borotvát, fésűt és egyéb, személyes használati tárgyakat.
  9. Új szexuális kapcsolatban használjunk óvszert.
  10. Csak palackozott vizet igyunk!
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek