Utazási oltások

Utazási oltások

A nyár a nagy utazások évszaka. Aki csak teheti, felkerekedik, hogy új tájakkal, más népekkel, új ízekkel ismerkedjen, új élményekkel töltekezzen fel. A távolibb országokba, földrészekre történô kalandozásokat gyakran hosszadalmas elôkészületek elôzik meg.

A nyaralás idôpontjának kiválasztásától az anyagiak elôteremtésén át, az utazási irodák katalógusainak, a bedekkerek gyakori és lázas lapozgatásáig, az útvonal precíz megtervezéséig. A körültekintô elôkészületek mind azt a célt szolgálják, hogy a nyaralás minél "felhôtlenebb" legyen, hogy minden olyan zavaró mellékkörülményt elôrelátóan kiiktasson az utazó, amely meghiúsíthatja várakozásait.

Bár a világ különbözô tájain más és más egészségügyi veszélyekkel kell számolniuk az odaérkezôknek, ezek egy része a higiénés szabályok betartásával, fokozott odafigyeléssel, fegyelmezett, úgynevezett elkerülô életmóddal kiküszöbölhetô, elkerülhetô. A Dél-Európában nyaralóknál például nem ritkák az ún. heveny gyomor- és bélrendszeri fertôzések, amelyek az esetek többségében nagyobb veszélyt nem, csupán néhány napos kellemetlenséget (hasmenés, hányiger vagy hányás, hôemelkedés vagy láz, étvágytalanság stb.) jelentenek és az otthonról hozott gyógyszerekkel, folyadékpótlással, diétával jól gyógyíthatók.

Utazási oltások

A járványügyi szakemberek azonban azoknak, akik a miénktôl eltérô éghajlati, kulturális és higiénés adottságú földrészeken készülnek eltölteni szabadságukat, az ottani, veszélyes fertôzô betegségek megelôzésére a védôoltásokat ajánlják. A védôoltások két leggyakoribb formája: a rövid távra védelmet nyújtók, amelyek a védekezéshez szükséges ellenanyagot juttatják a szervezetünkbe, illetve a hosszabb távra védettséget nyújtók, amelyek a legyengített vírus/baktérium bejuttatásával, ellenanyag termelésére és ezzel aktív ellenállásra késztetik a szervezetünket. A sárgaságot okozó, vírusos májgyulladás - a hepatitis A - széklettel, ivóvízzel, fürdôvízzel terjed. A fertôzés megelôzésében a kétfajta védôoltás mellett szerepe van a higiénés szabályok betartásának (pl. a gyakori kézmosás) is. Az epidemiológusok általában a rövid idôre (legfeljebb 3 hónapra) szóló, úgynevezett passzív védettséget biztosító immonoglobulint ajánlják azoknak, akik rövid idôt töltenek fertôzésveszélyes területen, illetve nem utaznak életmódszerűen. (A rendszeresen utazóknak a legalább 10 éven át tartó, úgynevezett aktív védettséget biztosító, két részletben megismételt védôoltás a javasolt.)

 

A májat végzetesen károsító fertôzô májgyulladás - a hepatitis B - vírusa elleni legbiztosabb és több évre (5 év) szóló védelmet a három oltási szakaszból álló vakcina jelenti.

A volt Szovjetunió utódállamaiba utazók számára a járványügyi szakemberek a diftéria (torokgyík) elleni védôoltás beadatását javasolják (amennyiben az utolsó diftéria elleni oltását valaki 10 évnél régebben kapta.).

A hastífusz elleni oltást a trópusi és szubtrópusi országokba indulóknak ajánlják a szakemberek, mégpedig az utazás helyének, idôtartamának az utazó egészségi állapotának figyelembevételével.

A kolera elleni védôoltással kapcsolatban ma a szakemberek véleménye is megoszlik. Némelyek szerint ez a vakcina az utóbbi években, a kórokozó szerkezetének megváltozása miatt elveszítette hatékonyságát, azaz egyáltalán nem vagy csak rövid idôre biztosítja a fertôzéssel szembeni védelmet. A koleraveszélyes területekre utazók sokat tehetnek egészségük megvédéséért, ha szigorúan betartják a higiénés szabályokat (a gyakori kézmosást, a folyó víz, a nyers zöldség, a gyümölcs fogyasztásának tilalmát stb.)

A szúnyogok által közvetített fertôzô betegség, a malária (váltóláz) kivédésre hatékonyak az ÁNTSZ orvosa által felírt - már az utazást megelôzô egy-két hétben - szedett gyógyszerek és a helyszínen használt, különféle szúnyogriasztó szerek.

A szintén szúnyogcsípéssel terjedô sárgaláz elleni vakcina beadása például minden olyan honpolgár részére kötelezô, aki e tekintetben veszélyeztetett területre (Afrika, Dél-Amerika Egyenlítô menti területein fekvô országok) utazik, illetve ahol a fogadó ország a sárgaláz elleni oltottságot megköveteli. Az oltás 10 évre nyújt védettséget.

A felsoroltakon kívül az adott úti cél járványügyi helyzetének és az utazó külföldi tartózkodási körülményeinek (idô, hely stb.) ismeretében ajánlhatók egyéb fertôzô betegségek (pl. a japán agyvelôgyulladás, az agyhártyagyulladás, a járványos gyermekbénulás - amely nevével ellentétben a felnôtteket is fenyegeti -, vagy a baktériumok által terjesztett tetanuszfertôzés) ellen védô oltások is.

Akik tehát messzi vidékekre utaznak, jó, ha tájékozódnak az adott földrészen, országban elôforduló fertôzô betegségekrôl, s persze arról is, hogy milyen elvárásai vannak e tekintetben a "fogadó" országnak. Az USA-ba utazó magyar állampolgároktól például szigorúan kérik az igazolást a mumpsz, a kanyaró és a rubeola elleni oltás meglétérôl (ez MMR. II. néven hazánkban kötelezô oltásnak számít).

Az oltások hatékonyságával, illetve azok mellékhatásaival kapcsolatban az utóbbi években számos, azokat ellenzô laikus eszmefuttatás látott napvilágot. Bár egyes országokban (pl. Angliában vagy Japánban) megpróbáltak egyes oltásokat "kiiktatni" a kötelezô oltások sorából, a kísérlet emberéletekbe került. (Angliában 1978-ban 100 ezren betegedtek meg szamárköhögésben, Japánban pedig 1979-ben 1300 szamárköhögéses betegbôl 41 halt meg.) A járványügyi szakemberek nemcsak a felesleges "egyéni" kockázat elkerülésére ajánlják a védôoltásokat, hanem azért is, mert a fertôzô betegségek "közvetítésében" jelentôs szerepe van a nemzetközi turizmusnak, a globalizációnak, azaz a világméretű népvándorlásnak.

A védôoltásokkal történô prevenció tehát - bár egyéni érzékenységtôl függôen némi mellékhatással is járhat ez a beavatkozás - a járványügyi szakemberek szerint jelenleg az egyik leghatékonyabb módja a fertôzô betegségek kialakulásának, terjedésének és a nyomukban kialakuló szövôdmények kivédésnek.

Hazánkban a külföldre utazók az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei és fôvárosi intézeteitôl, az Országos Közegészségügyi Intézet (Bp. IX., Gyáli út 2-6.) a HIETE Fertôzô és Trópusi Betegségek Tanszékétôl kaphatnak felvilágosítást az utazás elôtti vizsgálatáról, az ajánlott védôoltásokról, a higiénés tudnivalókról, az utazást követô orvosi vizsgálatokról.

 

A leggyakoribb oltási reakciók:

az oltás napján, esetleg az azt követô néhány napban: bôrpír, fájdalom az oltás helyén, hôemelkedés, láz, levertség, rossz közérzet.

Gyógymódok:

állott vizes borogatás, 38 oC feletti hômérsékletnél lázcsillapító.

Egyéb egészségóvó tanácsok utazóknak:

  • Ahol nem ismerjük a csapvíz minôségét, ott palackos, dobozos, forralt vizet fogyasszunk.
  • Étteremben csak az elôttünk felbontott palackos vizet fogadjuk el.
  • Jégkockát ne kérjünk!
  • A tengerek és óceánok vizében lévô mérgezô medúzák csípése nemcsak kellemetlen bôrtüneteket, hanem allergiát is okozhat. Ha hidegrázás, hányás, hasmenés, vérnyomásesés, esetleg légzôizomgörcs, vagy -bénulás következik be, azonnal forduljunk orvoshoz. A bôrpírt ecetes vízzel borogassuk.
  • Sokaknál jelentkezik a tenger gyümölcseinek (halak, rákok, kagylók) elfogyasztása után ún. "allergiás" reakció. Sokszor a tünetek enyhék (bôrpír, esetleg rossz közérzet, fejfájás stb.), ilyenkor csupán ételintoleranciáról van szó. Amennyiben azonban görcs, puffadás, vérnyomás-ingadozás, esetleg viselkedészavar követi az étel elfogyasztását, forduljunk minél elôbb orvoshoz, és a késôbbiekben kerüljük a tenger gyümölcseinek fogyasztását.
  • Az sem ritka, hogy a nyers hal, rák, kagyló elfogyasztása után néhány órával, nappal hányás, hasmenés, láz jelentkezik. Ezt valamilyen kórokozó jelenléte okozza.
  • A krónikus betegségben szenvedôk kérjék ki hosszú utazás, nyaralás elôtt kezelôorvosuk véleményét. Ne felejtsék itthon gyógyszereiket, és újra beszéljék meg azok szedését házi- és szakorvosukkal.
  • Külföldön, különösen Afrikában és a Távol-Keleten ne vásároljunk gyógyszert, mert számos hamisítvány van forgalomban.
  • Ha repülôvel utazunk távoli országba, földrészre, számoljunk az idôeltolódás, a hômérsékleti különbségek élettani hatásaival. Aludjunk a repülôn, ne együnk nehéz ételeket, ne igyunk alkoholos italokat. Hagyjunk idôt az akklimatizálódásra!

Tanácsok a rovarok, rágcsálók és egyéb kórokozók által terjesztett fertôzô betegségek megelôzésére:

  • A sötétedés és a hajnal közötti szúnyoginvázió idején, aki a szabadban tartózkodik, viseljen világos színű, zárt ruházatot, hosszúnadrágot stb.
  • A szálláshelyén legyen szúnyogháló az ablakon.
  • Használjon speciális szúnyogriasztó szereket, esetleg készülékeket.
  • Az ázsiai országokban honos pestist terjesztô élôsködô, a pestisbolha ellen is véd a testet minél nagyobb felületen eltakaró ruházat.
  • Az édesvizekben, folyóvizekben való fürdés, mosdás és a mezítláb járás Európán kívüli országokban nem ajánlott, a vizekben honos vérmételyféreg miatt.
  • A vérrel, egyéb testnedvekkel terjedô fertôzô betegségek (AIDS, hepatitis B stb.) megelôzésében fontos - különösen Afrikában és Ázsiában -, hogy kerülje a kockázatos szexuális kapcsolatokat, a gyakori partnercserét, illetve hogy ne engedje meg - lehetôség szerint - a különbözô egészségügyi beavatkozásokat sem a távoli országban (fogászat, véradás, vérvétel stb.). Kevéssé ismert, hogy a szexturizmus elterjedésével újra elôtérbe kerültek olyan, elfeledettnek hitt betegségek, mint a szifilisz, vagy a gonorrhea stb. Kivédésükre ugyancsak a kockázatkerülô magatartás ajánlható.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek